10,4 cm Feldkanone M. 15

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
10.4 cm Feldkanone M. 15
HGM 10.4 cm Feldkanone M. 15.jpg
10.4 cm Feldkanone M. 15
Gyártási adatok
Típus nehéz tábori löveg
Ország  Osztrák–Magyar Monarchia
Tervező Škoda Művek
Gyártó Škoda Művek
Gyártási darabszám 557
Alkalmazás
Alkalmazás ideje 1916-1945
Használó ország  Osztrák–Magyar Monarchia
 Olasz Királyság
 Harmadik Birodalom
Háborús alkalmazás I. világháború
II. világháború
Műszaki adatok
Tömeg 3,030 t
Csőhossz 3640 mm
Gyakorlati tűzgyorsaság 3-4 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség 668 m/s
Max. lőtávolság 16,200 m
Oldalirányzás
Magassági irányzás mínusz 10° plusz 30°

A 10.4 cm Feldkanone M. 15 az Osztrák–Magyar Monarchia nehéz tábori lövege volt I. világháború idején. A háborúban Olaszország az ágyúk egy részét zsákmányul ejtette, majd a háború után nekik ítélték a lövegeket. Itt a Cannone da 105/32 jelzést kapták, és átalakították őket 105 mm-essé, hogy megfeleljenek az olasz lőszereknek.

A II. világháború alatt ezek a lövegek váltak az olasz tüzérség gerincévé. Elsősorban az Észak-afrikai és az orosz fronton vetették be őket. Az a néhány löveg, amelyeket a németek zsákmányoltak az olaszoktól azok kapitulációja után 1943-ban a 10.5 cm Kanone 320(i) jelzést kapták. Az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamaiban valószínűleg nem szolgáltak ilyen lövegek az I. világháború után.

Szállításkor általában két részre bontották szét.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gander, Terry and Chamberlain, Peter. Weapons of the Third Reich: An Encyclopedic Survey of All Small Arms, Artillery and Special Weapons of the German Land Forces 1939-1945. New York: Doubleday, 1979 ISBN 0-385-15090-3
  • Ortner, M. Christian. The Austro-Hungarian Artillery From 1867 to 1918: Technology, Organization, and Tactics. Vienna, Verlag Militaria, 2007 ISBN 978-3-902526-13-7

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 10.4 cm Feldkanone M. 15 című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.