101955 Bennu
| 101955 Bennu | |
 | |
| Az OSIRIS-REx felvétele a (101955) 1999 RQ36-ról | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | LINEAR[1] |
| Felfedezés ideje | 1999. szeptember 11.[1] |
| Felfedezés helye | Experimental Test Site[2] |
| Névadó | Bennu |
| Ideiglenes név | 1999 RQ36 |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2010. július 23. (2455400,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 202 825 742 km (1,356 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága | 134 170 225 km (0,897 CsE)[1] |
| Fél nagytengely | 168 497 984 km (1,126 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása | 0,204[1] |
| Orbitális periódus | 436,619 nap 1,2 év[1] |
| Közepes anomália | 328,148°[1] |
| Inklináció | 6,035°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 2,061°[1] |
| Perihélium szöge | 66,21°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 484,44 m |
| Tömeg | 7,329×1010 kg |
| Átlagos sűrűség | 1,194 gramm/köbcentiméter |
| Forgási periódus | 4,288 h[1] |
| Albedó |
|
| Abszolút fényesség | 20,812[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 101955 Bennu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 101955 Bennu, korábban (101955) 1999 RQ36 földközeli kisbolygó. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. szeptember 11-én. Jelenleg a Földre legveszélyesebb űrobjektum. A kisbolygó mérete megközelítőleg 550 méter, keringési periódusa 14 hónap.
Felfedezése után néhány évig nem került a média középpontjába, viszont miután Andrea Milani és munkatársai tüzetesebben is megvizsgálták, helyet kapott azon nyolc kisbolygó között, amik 2169 és 2199 között potenciális veszélyt jelentenek a Földre. Ezen kisbolygókról kevés információnk van. A nyolc kisbolygó becsapódásának esélye együttesen sem éri el a 0,07%-ot.
A számítások szerint a Bennu 1:1000 eséllyel 2182-ben összeütközhet a Földdel.[3]
Az 550 méter átmérőjű aszteroida minden hatodik évben elhalad a Föld mellett, mivel a bolygónkhoz hasonló távolságban kering a Nap körül.[4]
Nevét egy főnixhez hasonló ókori egyiptomi madárról, a bennuról kapta.
A Bennu valószínűleg egy sokkal nagyobb, szénben gazdag aszteroidától szakadt el, ennek ideje 700 millió és 2 milliárd év közötti. Valószínűleg a fő aszteroidaövben alakult ki a Mars és a Jupiter között, és azóta közelebb sodródott a Földhöz. Mivel anyagai ilyen régiek, a Bennu olyan szerves molekulákat tartalmazhat, amelyek hasonlóak lehetnek a Föld életének kezdetéhez.
Küldetés a Bennuhoz[szerkesztés]
A NASA egy 2016 őszén indított űrszondával, az OSIRIS-REx-szel vizsgálja a kisbolygót. A szonda 2018. december 3-án érte el, és 2020. október 20-án[5] mintát vett a kisbolygóból, amit 2023-ban visszahoz a Földre. Az elkészült képekből 80 cm felbontású háromdimenziós domborzatmodellt és 5 cm felbontású, 30 cm becsült pontosságú térképet generáltak.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h i j k l m JPL Small-Body Database Browser. (Hozzáférés: 2010. július 29.)
- ↑ Minor Planet Center Database
- ↑ https://index.hu/tudomany/urkutatas/2010/07/29/172_ev_mulva_eljohet_a_vilagvege/
- ↑ - 2017-09-23
- ↑ [1]
- ↑ Bennett & al. (2021): A high-resolution global basemap of (101955) Bennu. Icarus 357 doi:10.1016/j.icarus.2020.113690 (Hozzáférés: 2021. február 21.)
További információk[szerkesztés]
- Lenyűgöző fényképet küldött haza a száguldó aszteroida körül keringő űrszonda (Hvg.hu, 2019-06-18)
 |
| ||||
 | |
| Égitestek | |
| Égitesttípusok | |
| Apró testek | |
| Feltételezett bolygók | |
| Rekordok | |
Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája | |
