Nagykötőjel
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||
|---|---|---|---|
|
pont
aposztróf |
|||
| Szóközök | |||
| Egyéb tipográfiai jelek | |||
|
ésjel, et jel |
A nagykötőjel és a gondolatjel (jele: –) a magyar helyesírásban egyazon írásjelre utal; használatuktól függően nevezzük egyik vagy másik néven (a gondolatjelet formailag általában megkülönbözteti az a nagykötőjeltől, hogy szóköz előzi meg, és szóköz vagy írásjel követi).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Használata a helyesírás szerint
[szerkesztés] Gondolatjel néven
Gondolatjelről önálló mondatok (olykor mondatrészek) összekapcsolásakor beszélünk:
- elkülönülő gondolatsorok elválasztására (l. AkH. 246.),
- közbevetés jelölésére (pl. Az ablak – természetesen – nyitva volt, l. AkH. 250–252., 248. b)),
- emberek vagy közmondások idézésekor (pl. „Így jó lesz” – mondta, l. AkH. 256. b), c), 259.),
- párbeszédek egymást követő soraiban (l. AkH. 258.),
- lazábban kapcsolódó gondolatok elválasztásánál, a pontosvesszőhöz hasonló szerepben (pl. Ez jónak tűnik – szerintem elfogadhatjuk.).
A gondolatjelet mindig szóköz előzi meg (kivéve a párbeszédek sorainak elején), utána (esetleg vesszőt, pontosvesszőt vagy kettőspontot követően) újabb szóköz következik.
[szerkesztés] Nagykötőjel néven
Nagykötőjelről szavak, szókapcsolatok (többnyire lazább, alkalmi) összefűzésekor beszélünk (l. AkH. 263.):
- népek, nyelvek összekapcsolásakor (pl. angol–magyar szótár, Osztrák–Magyar Monarchia),
- tulajdonnevek összekapcsolásakor (pl. Hadrovics–Gáldi-féle szótár [az utóbbi jel kötőjel], Újpesti Dózsa–Ferencváros),
- valamettől valameddig terjedő viszony jelölésére (pl. Budapest–Bécs-járat, 2004–2005. évi, Ménesi út 11–13.) és
- géptípusok számjelzése mellett (pl. Apollo–11).
A nagykötőjel előtt és után nem állhat szóköz. Kivétel ez alól csak az olyan, bonyolultabb esetekben fordul elő, amikor többtagú szókapcsolatokat köt össze egymással (pl. i. e. 753 – i. sz. 456, MINSZK–22 – RAZDAN–3-szerű inkompatibilitás).
[szerkesztés] Jelentésmegkülönböztető szerepe
A kiskötőjel és a nagykötőjel különbsége bizonyos esetekben értelmi különbséget is hordoz:
- ”1985-1990” arra utal, hogy hozzávetőleg akkortájt valamikor (bár lehet, hogy 1984-ben vagy 1991-ben), az „1985–1990” pedig pontosan az adott időtartományra utal.
- A „Boyle-Mariotte-törvény” (ami nincs) azt jelentené, hogy egy Boyle-Mariotte nevű emberről nevezték el (vö. Gay-Lussac-törvény, amit Gay-Lussacról neveztek el), a Boyle–Mariotte-törvény (ami van) pedig azt jelenti, hogy egy Boyle és egy Mariotte nevű emberről nevezték el (ahogy az valójában történt).
- A „Komárom-Esztergom” a megyére mint egységre utal, a „Komárom–Esztergom” alak pedig a Komárom és Esztergom közti útvonalat jelöli.
- A „német-római” egy összeforrt egységre utal, mint a Német-római Császárság nevében, a „német–olasz” pedig Németország és Olaszország, a németek és az olaszok közti, ill. a német és az olasz nyelv viszonylatában értendő dolgot jelöl.
[szerkesztés] Formája, számítógépes megjelenítése
A kódtáblában több vízszintes vonalat is találunk, gondolatjelként latinbetűs írásokban a következőket használják:
- – félkvirtmínusz, endash: Egy en (fél em) szélességű gondolatjel és nagykötőjel.
- — kvirtmínusz, emdash: Egy em szélességű, angolszász jel. Lásd még szóköz.
A magyarban bármelyik célra csakis a rövidebbet, vagyis a félkvirtmínuszt használjuk; ez azonban még mindig hosszabb és vékonyabb a kötőjelnél.
HTML-kódja – vagy –. A Windowsban az Alt + 0150 kombinációval lehet előhívni; a Wordben pedig a bal Ctrl gombbal és a számbillentyűzeten lévő mínuszjellel is elérhető. Unicode-kódja U+2013.
Ha a nagykötőjel semmiképpen sem érhető el, két kötőjellel (--) szokták helyettesíteni – ez a megoldás is jobb, mint pusztán kötőjelet írni helyette.
