Zsdála
| Zsdála (Ždala) | |
 | |
| Szentháromság-templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Kapronca-Kőrös |
| Község | Góla |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Stjepan Milinković |
| Irányítószám | 48331 |
| Körzethívószám | (+385) 048 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 461 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 21,98 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 116 m |
| Terület | 32,66 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 10′ 04″, k. h. 17° 08′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 04″, k. h. 17° 08′ 47″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsdála témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zsdála (horvátul: Ždala) falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Gólához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Kaproncától 25 kilométerre keletre, községközpontjától 8 kilométerre délkeletre fekszik, a Dráva bal partján, a Zsdála-patak mellett, közvetlenül a magyar határ mellett, Somogyudvarhelytől légvonalban alig néhány kilométerre.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott volt. A „Telek” nevű régészeti lelőhelyén talált leletek kora az ókortól a középkorig terjed. A helyszínt elsősorban a kora középkori időszak jellemzi, amelynek során ez a hely a 9. és 11. század között működő kohászati központként létezett.[2]
A mai falu területén egykor még két másik falu is létezett Ogorelo Polje és Bukevlje, melyeket azonban a Dráva árvize elmosott. Egyházi iskoláját 1814-ben alapították. A falunak 1857-ben 670, 1910-ben 1622 lakosa volt. 1895-ben egyházilag elszakadt a gólai plébániától és önálló plébániát alapított. A trianoni békeszerződésig Belovár-Kőrös vármegye Szentgyörgyi járásához tartozott. 2001-ben a 718 lakosa volt. Szinte teljes népessége beszéli a magyar nyelv egyik dialektusát, még ha horvátoknak is vallják magukat. A fiatalok körében a magyar nyelvtudás már fokozatos elveszik. Zsdálának van egy óvodája és általános iskolája. A településen önkéntes tűzoltóegylet, labdarúgóklub, horgászegyesület és nőegylet is működik.
Nevezetességei[szerkesztés]
Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.[3] A templom 1884 és 1894 között épült historizáló stílusban. Egyhajós, négyszögletes alaprajzú épület, keleti oldalán keskenyebb, sokszögben záródó szentéllyel és sekrestyével és a homlokzata feletti harangtoronnyal.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6158.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2499.
