Saulei csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

(Šiauliai csata szócikkből átirányítva)
Saulei csata
Konfliktus: Szamogit-szemigall háború (1236)
Időpont: 1236. szeptember 22.
Helyszín: Šiaulia, Észak-Litvánia
Eredmény: döntő kardtestvér vereség
Szemben álló felek
Kardtestvérek rendje Szamogitia
Szemigallia
Parancsnokok
† Volquin Vykintas
Szembenálló erők
3000 keresztes 5-6000 fő
Veszteségek
50 elesett rendi tag ismeretlen

Saulei csata: A Kardtestvérek lovagrendjének döntő veresége a lettektől és a litvánoktól a litvániai Šiaulia mellett, amelyet régibb formában Saule, Saulen néven jegyeznek, ezért is az ütközet neve sauleni csata, vagy šiauliai csata. A csatában a lovagok elvesztették vezetőjüket is.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A Kardtestvérek terjeszkedései

A Kardtestvérek rendjét lübecki és brémai kereskedők alapította érdekeltségek egyesüléséből jött létre Livóniában, amely katonai jellegű lovagrenddé vált és meg kezdte a lett, kúrs, lív, észt területek leigázását. Szövetségben a dánokkal hódították meg Észak-Észtországot és legyőzték az oroszokat is. Később egyre agresszívabbá váló expanziója során súlyos bűntetteket követett el, s megtámadta a kikeresztelkedett kúr királyt, Lamekinust. Kúrföld nagy részének leigázását követően célba vette az orosz és litván területeket, de egyre növekvő hatalmára féltékenyen figyeltek a dánok is Észtországban. A dánok titokban támogatták az itteni balti népeket a lovagok ellen, akiknek sebezhető pontja a katonai erejük volt, ezzel tartották fenn hatalmukat. Számbelileg elmaradtak a nagyobb lovagrendektől, mint a teutonoktól. A Német Lovagrend többször tett neki ajánlatott, hogy egyesüljenek, de ezt Volquin visszautasította.

1234-ben a novgorodiak és vlagyimiriek legyőzték őket II. Jaroszláv novgorodi fejedelem vezetésével, de a lovagok ereje még nem tört meg.

[szerkesztés] Hadjárat a litvánok és a lettek ellen

Szócikk: Szamogit-szemigall háború (1236)

A kardtestvérek a harciass szemigallok (zemgaleiek) részéről kemény ellenállásba ütköztek. 1236 tavaszán a lovagok betörtek a litván Szamogitiába (Žemaitia). A pogány területet ellenben nem térítették meg, hanem miután nagy zsákmányt szereztek, kivonultak onnan, s Szemigallián (Zemgale) át hazafelé tartottak Vykintas szamogit fejedelem összefogott a szemigallokkal.

[szerkesztés] A csata

A szemigallok és a szamogitok csatába szálltak Litvániába a lovagokkal. A lovagok 3000 fős seregével szemben Vykintas 5-6000 fővel állt szemben. A csatában a lovagok megsemmisítő vereséget szenvedtek, a rend tagjai közül 50-en estek el, köztük Volquin nagymester is.

[szerkesztés] A következmények

A vereség után a német császár és a pápa kemény megrovásban részesítette a lovagrendet, korábbi visszaélései miatt. Amiért pedig, hogy láthatólag nem a kereszténység terjesztésével, hanem zsákmányszerzéssel és feudális birtokok kiépítésével törődtek, ezért a Kardtestvérek rendjét feloszlatták és elrendelték újjászervezését és beolvasztását a Német Lovagrendbe, amelynek ezáltal egyik ága lett és livóniai területeket is megszerzett. A kardlovagok ezzel szemben megőrizték önkormányzatukat és folytatták az ország meghódítását. 1241-től a dorpati, a saare-läänei és a kúrsföldi püspökséggel közösen a rend autonóm államalakulatot képzett Ó-Livónia néven.

A Livóniában terjeszkedő teutonok és kardtestvérek ellenben még szenvednek el vereséget a litvánoktól és oroszoktól, akik sikerrel ellenállnak a terjeszkedéseknek.

A korábbi marxista történelem írás, így Magyarországon is alaposan túlértékelte az oroszok 1234-es győzelmét, amelyet a rend hatalma megrendülésének igyekezett beállítani, míg a saulei vereségnek kisebb jelentősséget tulajdonítottak.

[szerkesztés] Forrás

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Saulei_csata
Személyes eszközök