Saulei csata
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Saulei csata | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||
| Szemben álló felek | |||||||||
 Kardtestvérek rendje |
 SzamogitiaSzemigallia |
||||||||
| Parancsnokok | |||||||||
| † Volquin | Vykintas | ||||||||
| Szembenálló erők | |||||||||
| 3000 keresztes | 5-6000 fő | ||||||||
| Veszteségek | |||||||||
| 50 elesett rendi tag | ismeretlen | ||||||||
Saulei csata: A Kardtestvérek lovagrendjének döntő veresége a lettektől és a litvánoktól a litvániai Šiaulia mellett, amelyet régibb formában Saule, Saulen néven jegyeznek, ezért is az ütközet neve sauleni csata, vagy šiauliai csata. A csatában a lovagok elvesztették vezetőjüket is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A Kardtestvérek terjeszkedései
A Kardtestvérek rendjét lübecki és brémai kereskedők alapította érdekeltségek egyesüléséből jött létre Livóniában, amely katonai jellegű lovagrenddé vált és meg kezdte a lett, kúrs, lív, észt területek leigázását. Szövetségben a dánokkal hódították meg Észak-Észtországot és legyőzték az oroszokat is. Később egyre agresszívabbá váló expanziója során súlyos bűntetteket követett el, s megtámadta a kikeresztelkedett kúr királyt, Lamekinust. Kúrföld nagy részének leigázását követően célba vette az orosz és litván területeket, de egyre növekvő hatalmára féltékenyen figyeltek a dánok is Észtországban. A dánok titokban támogatták az itteni balti népeket a lovagok ellen, akiknek sebezhető pontja a katonai erejük volt, ezzel tartották fenn hatalmukat. Számbelileg elmaradtak a nagyobb lovagrendektől, mint a teutonoktól. A Német Lovagrend többször tett neki ajánlatott, hogy egyesüljenek, de ezt Volquin visszautasította.
1234-ben a novgorodiak és vlagyimiriek legyőzték őket II. Jaroszláv novgorodi fejedelem vezetésével, de a lovagok ereje még nem tört meg.
[szerkesztés] Hadjárat a litvánok és a lettek ellen
Szócikk: Szamogit-szemigall háború (1236)
A kardtestvérek a harciass szemigallok (zemgaleiek) részéről kemény ellenállásba ütköztek. 1236 tavaszán a lovagok betörtek a litván Szamogitiába (Žemaitia). A pogány területet ellenben nem térítették meg, hanem miután nagy zsákmányt szereztek, kivonultak onnan, s Szemigallián (Zemgale) át hazafelé tartottak Vykintas szamogit fejedelem összefogott a szemigallokkal.
[szerkesztés] A csata
A szemigallok és a szamogitok csatába szálltak Litvániába a lovagokkal. A lovagok 3000 fős seregével szemben Vykintas 5-6000 fővel állt szemben. A csatában a lovagok megsemmisítő vereséget szenvedtek, a rend tagjai közül 50-en estek el, köztük Volquin nagymester is.
[szerkesztés] A következmények
A vereség után a német császár és a pápa kemény megrovásban részesítette a lovagrendet, korábbi visszaélései miatt. Amiért pedig, hogy láthatólag nem a kereszténység terjesztésével, hanem zsákmányszerzéssel és feudális birtokok kiépítésével törődtek, ezért a Kardtestvérek rendjét feloszlatták és elrendelték újjászervezését és beolvasztását a Német Lovagrendbe, amelynek ezáltal egyik ága lett és livóniai területeket is megszerzett. A kardlovagok ezzel szemben megőrizték önkormányzatukat és folytatták az ország meghódítását. 1241-től a dorpati, a saare-läänei és a kúrsföldi püspökséggel közösen a rend autonóm államalakulatot képzett Ó-Livónia néven.
A Livóniában terjeszkedő teutonok és kardtestvérek ellenben még szenvednek el vereséget a litvánoktól és oroszoktól, akik sikerrel ellenállnak a terjeszkedéseknek.
A korábbi marxista történelem írás, így Magyarországon is alaposan túlértékelte az oroszok 1234-es győzelmét, amelyet a rend hatalma megrendülésének igyekezett beállítani, míg a saulei vereségnek kisebb jelentősséget tulajdonítottak.
[szerkesztés] Forrás
- Britannica Hungarica, Magyar Világ Kiadó
- Magyar Nagylexikon, Magyar Nagylexikon kiadó
- Vajda Tamás: A Német Lovagrend a Baltikumban
- Weiszhár Attila – Weiszhár Balász: Csaták kiselxikona, Maecenas
Középkorportál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
