Şanlıurfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

	A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Koordináták: é. sz. 37°15′0’’, k. h. 39°0′0’’37.25, 39

Şanlıurfa

A mecset, amelyet azon a helyen emeltek, ahol a muszlim hagyomány szerint Ábrahám próféta született.
Becenév: Urfa
Közigazgatás
Ország	Törökország
Tartomány	Şanlıurfa
Rang	tartományi székhely
Polgármester	Ahmet Eşref FAKIBABA
Irányítószám	63x xx
Körzethívószám	00 90 414
Népesség
Népesség	385 588^[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Şanlıurfa
é. sz. 37°15′0’’, k. h. 39°0′0’’37.25, 39
Şanlıurfa weboldala

Şanlıurfa (vagy Urfa, korábban Edessza) város Kelet-Törökországban, Şanlıurfa tartomány székhelye, mintegy 80 kilométernyire keletre az Eufrátesz folyótól.

Lakossága a 2000-es népszámlálás szerint 385 588. Többségük kurd.

A várost sok néven ismerik: ܐܘܪܗܝ, Urhāy a szírül, Riha kurdul, الروها, Ar-Rúhá arabul, Ուռհա, Urha örményül és Ορρα, Orrha görögül (vagy Ορροα, Orrhoa). Volt, amikor a neve Callirrhoe volt, vagy Callirhoei Antiochia (görögül Αντιόχεια η επί Καλλιρρόης). A Bizánci Birodalom idején Justinopolis néven is ismerték. A történelem során leggyakrabban használt azonban a Szeleukida Birodalom idején kapott neve, Edessza.

[szerkesztés] Történelme

Şanlıurfa története a Kr. e. 8000 körüli időszakra nyúlik vissza – ekkortájt épülhetett a Nevali Cori templom és készülhettek az ásatásokon feltárt faragások. Egyike volt az Eufrátesz-Tigris medence számos városának, amelyek a mezopotámiai kultúra bölcsői voltak. A török hagyomány szerint Urfa azonos a bibliai Ur városával, mivel a bibliai Harran faluhoz is közel van. Az irakiak (és a legtöbb történész és régész) szerint azonban Ur a mai Irak déli részén volt. Urfát a bibliai Ábrahám szülőhelyének is tartják – amire egy mecset is emlékeztet a városban –, illetve Jób szülőhelyének.

A Bizánci Birodalom városaként Edessza nagy befolyású regionális központ volt, kifinomult nagyváros templomokkal, iskolákkal és kolostorokkal. Tovább >>

Az iszlám először 639-ben érkezett a városba, amikor az Omajjád-dinasztia seregei harc nélkül elfoglalták Edesszát. Az iszlámot azután az Ajjubida-dinasztia, a szeldzsuk törökök és az oszmán törökök uralma szilárdította meg a régióban. Az első keresztesháború után a város még a keresztesek kezébe került ugyan, de 1146-ban azonban a törökök visszafoglalták.

Az Oszmán Birodalom idején Urfa a gyapot, a bőr és az ékszerek kereskedelmének egyik központja lett. Az iszlám dominancia ellenére három keresztény egyháza is volt: a szíriai és örmény ortodox egyházak és a római katolikus egyház. Az utolsó szír keresztények 1924-ben hagyták el a várost, hogy Aleppó később "szír negyednek" elnevezett részében telepedjenek le.

A város 1830-ban rövid ideig Muhammad Ali pasa igazgatása alá került.

[szerkesztés] Vallás

Şanlıurfát a próféták városának szokás nevezni. Itt élt Ibrahim (Ábrahám) próféta és Jób (Ayub) próféta. A város központjában található a Halil Rahman (a Kegyelmes Isten Barátja) mecset. A muszlim hagyomány szerint Nimród (törökül: Nemrut) itt szerette volna egy hatalmas csúzlival Ábrahámot egy gigantikus tűzbe dobni. Ám a tűz rózsakertté változott, melynek helyén ma a szent halastó, a Balıklı göl áll. Ábrahám Sárával Harranban kötött házasságot.

Az iszlám tanításai szerint szinte minden próféta járt a városban. Jézus ugyan nem, de is elküldte ide az arcképével ékesített leplet (Torinói lepel).