MÁV 424 sorozat

MÁV 424 sorozat

MÁV 424 sorozat SŽ 465.0 sorozat ČSD 465.0 sorozat JDŽ 11 sorozat GYSEV 424 sorozat
Általános adatok
Gyártó	MÁVAG, Budapest
Gyártásban	1924-1958
Darabszám	365 (MÁV-nak)
Műszaki adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Tengelyelrendezés	2'D
Nyomtávolság	1435 mm
Hajtókerék-átmérő	1606 mm
Futókerék-átmérő	1040 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség	90 km/h
Ütközők közötti hossz	21 000 mm
Hossz	13 032 mm
Tengelytáv forgóvázon belül	2400 mm
Teljes tengelytávolság	9500 mm
Szolgálati tömeg	83,2 t / 85,1 t
Tapadási tömeg	57,2 t / 58,49 t
Legnagyobb tengelyterhelés	14,3 t / 14,75 t
Legkisebb pályaívsugár	240/180 m^[1]
Gőzvontatás
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Szerkezetszám	122.
Jelleg	2'D-h2
Szolgálati tömeg szerkocsival	140,6 t / 146,38 t
Tengelytávolság szerkocsival	17 334 mm
Hengerek
Száma	2
Átmérője	600 mm
Dugattyú lökethossza	660 mm
Gőznyomás	14 bar
Rostélyfelület	4,46 m²
Túlhevítő felület	58 m²
Teljesítmény	1350 LE (993 kW)^[2]
Gépezeti vonóerő	113,2 kN
Szerkocsi
Szolgálati tömege	57,4 t / 61,28 t
Vízkészlet	21 m³
Tüzelőanyag-készlet	9 t

Az utoljára gyártott 424-es 2004-ig Gárdonyban volt látható

A MÁV Nosztalgia 424,287 mozdonya Vác állomáson 2005. december 20-án

A 424-es gőzmozdony egy legendás járműtípus, egykor a magyar ipar büszkesége. Számtalan nosztalgikus műben tűnik fel, a szépirodalomban, a filmben, a popzenében, klubokban, az emberek emlékezetében, a modellezésben.

[szerkesztés] Története

Az államvasutak az első hat mozdonyt 1918-ban rendelte meg. A 424,001-424,006 pályaszámú "Bivaly" vagy "Nurmi" becenevű gőzmozdonyokkal próbafutásokat végeztek, majd kialakították a végleges igényeket, de a gyártást csak az első világháború után tudták megkezdeni.
A Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak 1924-től gyártotta a 424-es sorozatú, 2'D tengelyelrendezésű, univerzális, túlhevítős gőzmozdonyát. Próbaútját 1924. április 22-én tartották Budapest és Vác között. Kertész Béla mozdonykonstruktőr (1882–1970) irányította a tervezését, de a munkában részt vett a későbbi kormányzóhelyettes Horthy István is.
A sorozaton később több változást kísérleteztek ki. Legjelentősebb újítások a csillagfúvó, a Wagner-féle füstterelő, a kettős kémény, a székek és a habzásgátló alkalmazása volt.

A sorozat egyik legnagyobb kihívása az ingavonati közlekedés volt, mivel egy időben felmerült a gőzmozdonyok további alkalmazása a megfelelő dízel- és villanymozdonyok ideiglenes hiánya miatt. Sor került jó néhány mozdony átalakítására, de a hátrameneti problémák - például jelentős sebességcsökkenés - miatt nem tudott teret nyerni ez az elgondolás.

Utolsó nagyobb újításként az 1960-as években a 411-es gőzmozdonyokkal együtt átalakítottak néhány 424-es mozdonyt pakuratüzelésűvé, melynek köszönhetően a mozdonyok teljesítménye valamelyest megnőtt, de még így sem vehették fel a versenyt a MÁV új beszerzésű mozdonyaival.

Az 1960-as évektől megjelentek a megfelelő teljesítményű M61-es (Nohab) és M62-es "Szergej" dízelmozdonyok, ezért a gőzmozdonyok, velük együtt a 424-esek szerepköre is egyre csökkent.

A sorozatot az 1980-as években kezdték selejtezni. Néhány mozdonyt guruló fűtőkazánná alakítottak, kilenc darabot pedig kiállítottak.

A magyar gőzmozdonyok közül a 424-es volt a legsikeresebb. 1958-ig összesen 514 darabot gyártottak, ebből 149-et külföldi, főként jóvátételi megrendelésre.

Annak idején rendkívül elterjedt, mindennapos látvány volt a füstfelhőbe burkolózó mozdony a vonatok előtt, és igen hosszan szolgáltak, az 1920-as évektől a személyvonati gőzvontatás 1984-es megszűnéséig.

Ma három üzemképes példány szolgál nosztalgia célokra, pályaszám szerint a 424,009, a 424,247 és a 424,287. Korábban a flottához tartozott még a 424,262-es is.

A 424,001-es sokáig a zágrábi pályaudvaron volt kiállítva; jelenleg a budapesti Közlekedési Múzeum előtt található.

Magyarország 20 darabot küldött Észak Koreába hadi segélyként a koreai háború idején.

[szerkesztés] Jegyzetek

↑ Nyílt vonalon / iparvágányon
↑ 5000 kalória (≈20,9 MJ/kg) fűtőértékű szénkeverék eltüzelésekor.

[szerkesztés] Film

Száll a 424-es (1981), Dér András filmje

[szerkesztés] Irodalom

Dr. Csiba József – A 424-es (Közdok kiadó)
Az Indóház Extra 2. száma a 424-esről (írta: Csiba József)
Villányi György. A Magyar Államvasutak vontatójárműveinek jelölési- és pályaszámrendszerei., Vasúthistória Évkönyv 1993