KkStB 11 sorozat
| ÖNWB XIVa,b kkStB 11 sorozat ČSD 354.4 sorozat |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
| Technikai adatok | |||||
| XIVa (1896) | XIVa (1900) | XIVb (1896) | XIVb (1903) | XIVb (1909) | |
| Pályaszám: | ÖNWB XIVa 601–605 kkStB 11.01–05 ČSD 354.401–405 |
ÖNWB XIVb 611–629 kkStB 11.11–29 ČSD 354.406–424 |
|||
| Darabszám: | ÖNWB: 5 kkStB: 5 (ÖNWB-től) ČSD: 5 (kkStB-től) |
ÖNWB: 19 kkStB: 19 (ÖNWB-től) ČSD: 19: (kkStB-től) |
|||
| Gyártó: | StEG | ||||
| Gyártásban: | 1896, 1898, 1900 | 1896, 1898, 1900, 1903, 1909 | |||
| Selejtezés: | bis 1949 | ||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | ||||
| Jelleg: | 2'C n2 | 2'C n2v | |||
| Hossz: | 10 688 mm | ||||
| Hossz szerkocsival: | 17 351 mm | ||||
| Magasság: | 4560 mm | ||||
| Hajtókerék-átmérő: | 1650 mm | ||||
| Futókerékátmérő: | 989 mm | ||||
| Csatolt kerekek tengelytávolsága: | 3700 mm | ||||
| Össztengelytávolság: | 7420 mm | ||||
| Tengelytávolság szerkocsival: | 14 087 mm | ||||
| Üres tömeg: | 54,50 t | 56,00 t | 54,50 t | 56,00 t | 57,30 t |
| Tapadási tömeg: | 41,40 t | 42,00 t | 41,40 t | 42,00 t | |
| Szolgáléati tömeg: | 48,00 t | ||||
| Szolgálati tömeg szerkocsival: | 60,70 t | 61,60 t | 60,70 t | 61,60 t | 63,00 t |
| Rohrheizfläche: | 165,3 m² | 162,5 m² | 165,3 m² | 162,5 m² | 165,3 m² |
| Sugárzó fűtőfelület: | 13,0 m² | ||||
| Rostélyfelület: | 2,90 m² | ||||
| Gőznyomás: | 12,0 at | 13,0 at | |||
| hengerek száma: | 2 | ||||
| Hengerátmérő: | 500 mm | 520/740 mm | |||
| Dugattyúlöket: | 650 mm | ||||
| Tender: | 51, 55 | ||||
| Vízkészlet: | 15,0 m³ | 15,8 m³ | 15,3 m³ | ||
| Tüzelőanyagkészlet: | 7,0 m³ | ||||
| Legnagyobb sebesség: | 80 km/h | ||||
A kkStB 11 sorozat egy gyorsvonati szerkocsis gőzmozdonysorozat volt az osztrák cs. kir. Államvasutaknál (németül: k.k.österreichischen Staatsbahnen, kkStB), melyek eredetileg az Osztrák Északnyugati Vasúttól származtak (németül: Österreichischen Nordwestbahn, ÖNWB).
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
Ezeknek a 2C jellegű mozdonyoknak a beszerzésekor az ÖNWB tapasztalatokat akart szerezni a kompaund gépekkel, ezért öt darabot telített gőzű ikergépesnek, 19 db-ot pedig kompaundmozdonynak rendeltek. A telített gőzűek a XIVa, a kompaundok a XIVb sorozatba lettek beosztva. Mindkét változat a StEG Mozdonygyárában készült 1896 és 1909 között. Karl Gölsdorf dolgozta ki a terveket. A mozdony külsejét a hatalmas dupladóm határozta meg az összekötőcsővel és a közéjük elhelyezett homoktartály.
Miután a megrendelt és leszállított öt db mozdonyt összehasonlították a kompaund gépekkel, ez utóbbiak beszerzése mellett döntöttek. Az utolsó szállítmány XIVb mozdonyon (6 darab) Popp szelep, kenőprés és önműködő légűrfék volt.
A sorozat mozdonyai Znojmo és Iglau között 250 t tömegű gyorsvonatokat továbbítottak. A mozdonyok jó teljesítménye miatt a Buschtěhrader Eisenbahn (BEB) is vásárolt 17 (BEB VIII sorozat), az Aussig-Teplice Vasút ( Aussig-Teplitzer Eisenbahn, ATE) négy db (ATE Ic) ebből a mozdonytípusból.
Az ÖNWB 1909-es államosítása után a mozdonyok a kkStB 11 sorozatába lettek beosztva. A sorozat mozdonyai az első világháború után a Csehszlovák Államvasutak (ČSD) állományába kerültek a ČSD 354.4 sorozatba. Az utolsó mozdonyát a sorozatnak 1949 elején selejtezték.
A második világháborúban a mozdonyok a Német Birodalmi Vasút (Deutsche Reichbanhn, DRB) 38.4201–04 (XIVa) és a 38.4301–19 (XIVb) pályaszámtartományaiban üzemeltek.
A BEB mozdonyok együtt a négy gőzszárítós mozdonnyal, mint hasonló építésűek a ČSD 354.4 sorozatba, az ATE megmaradt mozdonyai pedig a 344.3 sorozatba lettek beosztva.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a kkStB 11 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Külső hivatkozás[szerkesztés]
- A típus története számokban (német nyelven)
Irodalom[szerkesztés]
- Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918. Verlag Slezak, Wien 1978, ISBN 3-900134-40-5.
- Alfred Horn: Die Österreichische Nordwestbahn. In: Die Bahnen Österreich-Ungarns. Band 1, Bohmann Verlag, Wien 1967.
- Karel Zeithammer: Lokomotivy Ústecko-teplické dráhy; Vydavatelství dopravní literatury, Litoměřice 2011, ISBN 978-80-86765-19-8
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

