ÁVT BERAUN

ÁVT BERAUN
ÁVT BERAUN ÁVT IVs osztály OMÁV IVs osztály MÁV IIIm. osztály OMÁV 33 sorozat kkStB 32 sorozat MÁV 358 sorozat BBÖ 32 sorozat ČSD 311.0 és 311.1 sorozat FS 198 sorozat
Pályaszám
ÁVT 1873-ig: I 504–581 ÁVT 1873-tól: IVs osztály 758–859 ÁVT 1897-től: 3301–3388 MÁV 1891-től: IIIm 3061–3088 MÁV 1891-től: 358,001–028 kkStB: 32.01–91 BBÖ: 32.02..76 ČSD: 311.001–008 és 311.101–140 FS: 198.001
Általános adatok
Gyártó	Mf. d. StEG, Bécs
Gyártásban	1866–1876
Selejtezés	1920-as évek
Darabszám	102 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés	C
Nyomtávolság	1 435 mm
Hajtókerék-átmérő	1 291 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség	45 km/h
Ütközők közötti hossz	14 629 mm
Hossz	3061–3069; 3075–3086 psz.: 8 301 mm 3070–3074; 3087–3088 psz.: 8 504 mm
Magasság	4 570 mm
Szélesség	2 870 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága	3 108 mm
Teljes tengelytávolság	3 108 mm
Üres tömeg	30,3 t
Szolgálati tömeg	33,8 t
Tapadási tömeg	33,8 t
Legnagyobb tengelyterhelés	11,4 t
Fékek
Típusa	kézifék
Rögzítőfék	kézifék
Gőzvontatás
Jelleg	C–n2
Szolgálati tömeg szerkocsival	58,8
Hengerek
Száma	2
Átmérője	421 mm
Dugattyú lökethossza	632 mm
Állókazán típusa	síktűzszekrényes
Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett	1804,5 mm
Gőznyomás	9 at
Tűzcsövek
Száma	165 db
Belső/külső átmérője	46,5/52 mm
Hossza	4 135 mm
Rostélyfelület	3061–3069; 3075–3086 psz.: 1,62 m² 3070–3074; 3087–3088 psz.: 1,85 m²
Sugárzó fűtőfelület	3061–3069; 3075–3086 psz.: 8,0 m² 3070–3074; 3087–3088 psz.: 8,7 m²
Csőfűtőfelület	112,0 m
Gépezeti vonóerő	45,96 kN
Tapadósúlyból számított vonóerő	53,05 kN
Vezérmű rendszere	Stephenson, nyitott
Szerkocsi
Típusa	12, 14, 20, 37
Szolgálati tömege	25,0
Vízkészlet	8,8 m³
Tüzelőanyag-készlet	6,0 m³ szén
Sablon • Wikidata • Segítség

Az ÁVT I. 504-581 mozdonyok tehervonati szerkocsis gőzmozdonyok voltak az Államvasút-Társaság-nál (ÁVT), amelyek a kkStB is beszerzett Rakonitz-Protivín és a Tarnów-Leluchów pályaszakaszaira.

Története

Az ÁVT 1866-1873 között építette ezeket a három kapcsolt kerékpárú gépeket a saját mozdony gyárában. Az ÁVT első számozási rendszerében 504-581 pályaszámokat, 1873-ban pedig IVs osztály 758-835 számokat kaptak. Ennek a sorozatnak a később gyártott tagjai 836-859-ig lettek beszámozva. Végül 1897-ben 3301-3374 lett a pályaszámuk. A magyar pályaszakaszok 1891-es államosításakor a sorozat mozdonyaiból 14 db került MÁV állományba ahol előbb IIIm osztály 3061-3074, majd 1911-től a 358 sorozatba lettek beosztva.

1875-ben a cs.kir. Tarnów-Leluchów Vasútnak 12 db és 1875-1876-ban a Rakonitz-Protivín Vasút számára szintén 12 db épült. A Tarnów-Leluchów Államvasutaknál a BIAŁA, BOBOWA, DUNAJEC, GROMNIK, GRYBÓW, KRYNICA, LELUCHÓW, RYTRO, TARNÓW, TUCHÓW, SZCZAWINCA és ŻEGIESTÓW neveket kapták. Az sorozat mozdonyait a Rakonitz-Protivín Vasútnak a Wiener Neustadti Mozdonygyár és a Floridsdorfi Mozdonygyár szállította. A mozdonyok 201-212 pályaszámokat és a BERAUN, BŘEZNIC, MILIN, MIROVIC, PISEK, PŘIBRAM, PROTIWIN, PÜRGLITZ, RAKONITZ, ZDIC, ALTHÜTTEN és STADTL neveket kapták.

Az osztrák pályarészek államosítása után a Tarnow-Leluchów Vasút mozdonyai 32,01-12 32,31-91 az ÁVT gépek 32.31–91 a Rakonitz-Protivín Vasútéi pedig először le 37,01-12, majd 1892-től 32,13-24 pályaszámokat kaptak a kkStB-nél.

Az első világháború után a fennmaradó nyolc Rakonitz-Protivín Vasút mozdonyaiból mint 311,0 sorozat, 40 darab ÁVT mint 311,1 sorozat került a ČSD állományába, amelyeket 1937-ig selejteztek. A BBÖ-höz két gép a Tarnow-Leluchów Vasúttól (32,02 és 03) és három az ÁVT mozdonyok közül (32,45, 72 és 76) került, amelyek 1925 voltak állományban. Két mozdony a Tarnow-Leluchów Vasúttól Jugoszláviába került, egy Olaszországba, mint FS 198 001. A háború után a Tarnow-Leluchów Vasútnál megmaradt gépekből néhány a PKP-hez került, amelyeket ott selejteztek anélkül hogy, pályaszámot kaptak volna.

Források

Irodalom

• Lokomotiv-Typen der kk landesbef Maschinen-Fabrik in Wien der priv österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft, M Engel & Sohn, kk Hof-Buchdruckerei und Hof-Lithographie, Wien, 1888
• Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918, Verlag Slezak, 1978 ISBN 3-900134-40-5
• Griebl, Slezak, Sternhart: BBÖ Lokomotiv-Chronik 1923–1938, Verlag Slezak, 1985 ISBN 3-85416-026-7
• Johann Stocklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich, Verlag Slezak, Wien, 1979, ISBN 3-900134-41-3
• Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontagh Gáspár és Villányi György.szerk.: Dr. Czére Béla és Dr. Vaszkó Ákos: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Múzeum (1985.). ISBN 963-552-161-8 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a StEG I 504–581 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• A mozdonyok története számokban (németül)