Üzbegisztán

Üzbég Köztársaság
O‘zbekiston Respublikasi O'zbekstan Respublikası
Üzbegisztán zászlaja Üzbegisztán címere
Nemzeti himnusz: Serquyosh hur o'lkam Fájl:Uzbekistan anthem.ogg
Fővárosa	Taskent
é. sz. 41° 16′ k. h. 69° 13′41.2666666667, 69.2166666667
Vezetők
Elnök	Islom Karimov
Miniszterelnök	Shavkat Mirziyayev
Hivatalos nyelv	üzbég, regionálisan a karakalpak is
függetlenség	Szovjetuniótól
kikiáltása	1991. szeptember 1.
Népesség
Népszámlálás szerint	27 606 007 fő (2009) +/-
Rangsorban	45
Népsűrűség	61.4 fő/km²
GDP
Egy főre jutó	3015 dollár
Földrajzi adatok
Terület	447 400 km²
Rangsorban	55
Víz	4,9%
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Üzbég szom (UZS)
Nemzetközi gépkocsijel	UZ
Hívószám	998
Internet TLD	.uz

Üzbegisztán Magyarországnál csaknem ötször nagyobb területű köztársaság Közép-Ázsiában. 1991-ig a Szovjetunióhoz tartozott.

Földrajza

Üzbegisztán domborzati térképe

Elhelyezkedés

A közép-ázsiai ország az Aral-tó medencéjétől a Tien-sanig húzódik. Északi szomszédja Kazahsztán, délnyugati Türkmenisztán, déli Afganisztán, délkeleti Tádzsikisztán, keleti pedig Kirgizisztán.

Domborzat

Nyugati részén, a kiszáradó Aral-tó déli partján mocsaras süllyedékek találhatók, ettől keletre a Kizil-kum sivatag húzódik. Az ország keleti és déli részét a Tien-san vonulatai hálózzák be. Legmagasabb pontja: Adelunga Toghi, 4643 méter.

Vízrajz

Folyói:

• Amu-darja
• Szir-darja
• Csircsik

Tavai:

• Aral-tó
• Ajdar-kul
• Karjakkumi-víztározó
• Szarikamisz-tó
• Csarvaki- víztározó

Történelem

Üzbegisztán Közép-Ázsia legnépesebb országa, fővárosa, Taskent a térség legnagyobb városa, infrastrukturális központja. Üzbegisztán rendelkezik Közép-Ázsia legtöbb történelmi örökségével, területén található Szamarkand és Bukhara, a régi Turkesztán legjelentősebb kultúrközpontjai. Itt volt az egykori Szogdia, és ezen a területen haladt végig a Selyemút is. Kezdetben iráni nyelvű népek az iszlamizáció kezdetéig éltek itt. A 10. században érkeztek a területre török nyelvű népek, akik megalapították a Karahanida államot. A Karahanida állam mongol uralom alá került, majd 1370-ben Szamarkand központtal Timur Lenk alapította meg birodalmát. A timuridák uralma a 15. század végéig tartott. 1500-ban Sejbán vezetésével kipcsak-törökök törtek be északról, az Arany Horda területéről, és elfoglalták Szamarkandot. Ez a kipcsak nép üzbégnek (özbegnek) hívta magát, az Arany Horda 1313-1341 között uralkodó kánjának neve után, akit Üzbeknek hívtak. Az üzbég etnonim tehát csak ekkor, a 16. századtól jelent meg Közép-Ázsiában. Sejbán megalapította a Bukharai Kánságot. A Bukharai Kánságból szakadt ki 1709-ben a Kokandi Kánság. 1598-ban részben jött létre a Hívai Kánság, amely 1873-ig független volt, 1873 után pedig orosz protektorátus alá került. Oroszország 1868-ban foglalta el a Kokandi Kánságot és helyezte saját protektotárusa alá a Bukharai Kánságot. 1917-ben az egykori Kokandi Kánság területe Oroszország része lett, mint a Taskent fővárosú Turkesztáni Autonómia része. Ekkor Híva és Bukhara formálisan függetlenné váltak. A fehérek és vörösök közötti polgárháború Hívára és Bukharára is kiterjedt. 1919-re a vörösök elfoglalták Kokandot, Hívát és Bukhara nagy részét is, bár az ún. baszmakok (antibolsevisták) ellenállása egészen 1922-ig (egyes helyeken 1938-ig) tartott. 1920-ban a vörösök megalapították a Horezmi (volt Híva) és Bukharai Népi Szovjet Köztársaságokat (míg Kokand az újonnan megalakuló Kirgiz Autonóm Tartomány része lett). Bukhara része volt ekkor a mai Tadzsikisztán is, amely 1924-ben autonómiát kapott Bukharán belül. Horezm és Bukhara Népi Szovjet Köztársaságok 1923-ban csatlakoztak a Szovjetunióhoz, mint köztársaság. Az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságot 1924. október 27-én alapították meg, alapja a Bukharai Szovjet Szocialista Köztársaság (Tadzsikisztánnal együtt), ehhez csatolták a Horezmi Szovjet Szocialista Köztársaság egy részét (a másik része a szintén ekkor kialakítandó Türkmenisztánhoz került) és a Fergana völgyet. Üzbegisztán első fővárosa Szamarkand volt, a fővárost csak 1930-ban helyezték át Taskentba. A Tadzsik Autonómia 1929-ig volt Üzbegisztán része, 1929-ben ebből alakították ki a Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársaságot, mint a Szovjetunió egyik önálló tagköztársaságát. A Karakalpak Autonómia 1936-ig Kazahsztánhoz tartozott, a területet ekkor kapta meg Üzbegisztán. Így tehát Üzbegisztán mai határai 1936-ra alakultak ki. A sztálini évtizedek alatt kezdődött meg Üzbegisztánban az iparosítás, a nehézipar kiépítése. Ekkor veszi kezdetét az ipari mértékű gyapottermesztés. Az iskolahálózat kiépítésével felszámolták a korábban jellemző analfabétizmust. 1944-ben Üzbegisztánba telepítettek néhányat a deportált népcsoportok közül (csecseneket, meszheti törököket), ami később etnikai konfliktusok kirobbanásává vált. 1966-ban földrengés pusztította el Üzbegisztán fővárosát, Taskentet. Ezt követően Taskentet szinte teljesen újjáépítették, afféle szovjet mintavárost teremtettek belőle. Üzbegisztánhoz kapcsolódik a kései Szovjetunió legelső nagyobb válsága, az „üzbég maffia ügye” (1983-tól), ami először tette nyíltan és beismerten is világossá a Szovjetunió lakosai számára a Kommunista Párt korruptságát. 1989-ben a Fergana-völgyben súlyos etnikai konfliktusok zajlottak az üzbégek és az oda telepített meszheti törökök között. 1989 óta a Szovjetunió Kommunista Pártjából érkezett Iszlam Karimov áll Üzbegisztán élén, akit személyi kultusz övez. Először 1990-ben választották Üzbegisztán elnökévé. 1991 decemberében Üzbegisztán a Független Államok Közözsségének tagja lett. 1991 augusztus 31-én deklarálta függetlenségét. Karimov elnököt legutóbb 2007 decemberében választották újjá, megszegve az alkotmány azon rendelkezését, amely csak két elnöki ciklust tesz lehetővé egyetlen személy számára. Üzbegisztán világi állam, hivatalosan többpárti demokrácia, azonban az ellenzéki véleményeket megfogalmazókat (különösen az iszlám és a liberális ellenzéket) üldözik. Üzbegisztán hintapolitikát folytatva hol a Nyugat, hol Oroszország szövetségeseként jelenik meg a világpolitikában. Az ország 2001-ben átadott néhány volt szovjet bázist az amerikaiaknak afganisztáni hadműveleteikhez.

Népesség, település

Főbb demográfiai adatok

• Városi lakosság aránya: 37%.
• Születéskor várható élettartam: férfiaknál 61 év, nőknél 68 év.
• Népességnövekedés: 1,63%.
• Írástudatlanság: 0,7%.

Nyelvek

Az országban a hivatalos nyelv az üzbég, de beszélik még az orosz és a tádzsik nyelvet is. 1992-től latin ábécét használnak, török ortográfiával.

Buharai asszonyok

Népek

A népek:

• Üzbég 80%
• Orosz 6%
• Tádzsik 5%
• Kazah 3%
• Karakalpak 3%
• Tatár 2%
• Egyéb 1%

Vallások

A lakosság 88%-a szunnita muszlim, 9%-a orosz ortodox, 3%-a pedig egyéb vallású.

Közigazgatási felosztás

Üzbegisztán 12 tartományra (vilajet – viloyat), 1 városra (shahr) és egy autonóm köztársaságra (Respublikas) oszlik:

1. Toshkent Shahri
2. Andijon Viloyati
3. Buxoro Viloyati
4. Farg'ona Viloyati
5. Jizzax Viloyati
6. Namangan Viloyati
7. Navoiy Viloyati
8. Qashqadaryo Viloyati
9. Samarqand Viloyati
10. Sirdaryo Viloyati
11. Surxondaryo Viloyati
12. Toshkent Viloyati
13. Xorazm Viloyati
14. Karakalpaksztáni köztársaság (Qoraqalpogʻiston Respublikasi)

Politika

Politikai rendszer, választási rendszer

Az ország elnöki köztársaság. Elnöke jelenleg Islom Karimov.

Islom Karimov

Törvényhozás-, Végrehajtás, Igazságszolgáltatás

Az ország parlamentje az Olij Madschlis, amely egykamarás. A parlamentben 250 képviselő foglal helyet, akiket 5 évre választ a nép.

Gazdaság

Általános adatok

• Hazai össztermék (GDP)/fő: 2600 USD (2002).
• Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 36%, ipar 21%, szolgáltatások 43%.
• Munkanélküliség: 10%.
• Munkaerő: 11 900 000 fő.
• Infláció: 26% (2002).

Mezőgazdaság, ipar, kereskedelem

• Mezőgazdaság: Legfontosabb mezőgazdasági terményei a gyapot, rizs, szőlő, gyümölcs, zöldség, búza, kukorica és a burgonya. A hegyvidékeken karaküljuhot tenyésztenek, nevezetes a Fergánai-medence selyemhernyó-tenyésztése.
• Ipar: Iparára a hagyományos textil- és élelmiszeripar, valamint a vegyipar, gépgyártás, papírgyártás jellemző.
• Kereskedelem: Exportcikkek: gyapot, arany, elektromos energia, műtrágya, fémek, textíliák, élelmiszerek. Importcikkek: gépek, berendezések, élelmiszerek, vegyszerek, fémek. Főbb kereskedelmi partnerek: Oroszország, Dél-Korea, Kína, Kazahsztán, Törökország, Ukrajna, Németország, Banglades, Lengyelország, Tádzsikisztán

Közlekedés

Közúti közlekedés

Üzbegisztánban a szomszédaihoz viszonyítva jó utak találhatók. Az utak hossza 78 400 km, amelyből 67 000 európai minőségű. A legfontosabb út a Taskent-Szamarkand-Buhara-Urgencs-Nukusz. A legfontosabb autópálya az M-39, amely Taskent és Buhara között húzódik.

Vasúti közlekedés

A közlekedésben a vasút dominál. Kb. 3 460 km (1990) a vasutak hossza.

Vízi közlekedés

A hajózható víziutak hossza 1100 km.

Légi közlekedés

Az ország állami légivállalata az Uzbekistan Airways (Oʻzbekiston havon yoʻllari), amely Frankfurt am Mainba is szállít utasokat. Nemzetközi reptér Taskentben van. Nukuszból, Ürgencsből, Szamarkandból és Buharából Moszkvába is közlekedik repülő.

Kultúra

Kulturális intézmények

Oktatási rendszer

Az iskolakötelezettség 10 év. Üzbég egyetemeken összesen 40000 diák tanul.

Egyetemek:

• Üzbegisztáni Nemzeti Egyetem
• Taskenti Állami Agráregyetem
• Termezi Állami Egyetem

Kulturális világörökség

A világ kulturális örökségének része az UNESCO szerint:

• Itchan-Kala, Híva történelmi óvárosa
• Buhara történelmi óvárosa
• Sahriszabz történelmi óvárosa
• Szamarkand

Művészetek

Zene

Az országban is elterjedt a popzene, egyik hírességük Shahzoda énekesnő.

Sport

Üzbegisztáni sportolók összesen 11 érmet szereztek a nyári olimpiai játékokon, ebből 6-ot ökölvívásban és 4-et birkózásban.

Üzbegisztán olimpiai érmesei:

• 1996
  • ezüst – Armen Bagdasarov (cselgáncs)
  • bronz – Karim Tulaganov (ökölvívás)
• 2000
  • arany – Muhammadqodir Abdullayev (ökölvívás)
  • ezüst – Artur Taymazov (birkózás)
  • bronz – Sergey Mihaylov (ökölvívás), Rustam Saidov (ökölvívás)
• 2004
  • arany – Artur Taymazov (birkózás), Aleksandr Dokturishvili (birkózás)
  • ezüst – Magomed Ibragimov (birkózás)
  • bronz – Baxodirjon Sultonov (ökölvívás), Utkirbek Haydarov (ökölvívás)

Az egyik leghíresebb üzbég sportoló a profi nehézsúlyú világbajnok ökölvívó Ruslan Chagayev.

Külső hivatkozások

• Üzbegisztán kormányzati oldala
• Üzbegisztán.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Üzbegisztán Domborzati Térképe