Bogrács
A bogrács egy szabadtűzi főzőedény. Elnevezései: bogrács, fazék, üst, valamint katlan szó változatai, melyek utalnak az edény anyagára, nagyságára illetve rendeltetésére. (Pl. rézbogrács, vasfazék, rézüst stb.) Az ország nyugati felében fazék néven, a Duna–Tisza közén bográcsként ismert, a keleti részén üstnek nevezik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Bográcsfajták
- zománcozott bogrács
- vörösréz bogrács
- vas bogrács
- öntöttvas bogrács
- acél bogrács
- rozsdamentes acél bogrács
- asztali tálaló bogrács
[szerkesztés] Jellemzői
- Különböző űrtartalmú és alakú bográcsok vannak.
- A gulyásfőző felfelé szélesedő, a halfőző pedig fent szűkebb, mint a feneke.
- Nagy drótfülével függeszthető a tűz fölé.
[szerkesztés] A bogrács előnyei
A konyhai tűzhelyen ugyanazok az ételek elkészíthetőek, mint a bográcsban, azonban a bográcsban készült ételek íze nem hasonlítható össze a konyhában készültekével. Valamint a bográcsos ételek készítéséhez olyan közösségi tevékenységek kapcslódhatnak (favágás, alapanyagok összekészítése), amelyben az egész család, vagy a baráti kör is részt vehet.
[szerkesztés] Gasztronómiai szerepe
- A hagyományos magyar konyha jellegzetes ételei készíthetők el benne, egyszerre több személyre.
- A bográcstársaság kifejezés utal a közösségi szerepére.
[szerkesztés] Milyen tűzifát használjunk?
Ha keményfát használunk a bográcsban készült étel elkészítéséhez, akkor az étel a használt tűzifa fajtájától függő, jellegzetes füstös ízt kap. Legtöbben az akácfát javasolják tűzifának, a bográcsos étel elkészítéséhez.
[szerkesztés] Források
- Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 442–444. o. ISBN 963-05-2443-0 Online elérés
