Üröm (település)
| Üröm | |||
| Üröm légifotója | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség | Pilisvörösvári | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Laboda Gábor[1] | ||
| Jegyző | Dr. Balogh Szilvia | ||
| Irányítószám | 2096 | ||
| Körzethívószám | 26 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7067 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 1057,93 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,68 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Üröm weboldala | |||
Üröm (németül Erben, horvátul Urma[3]) község Pest megyében, a Pilisvörösvári kistérségben, a budapesti agglomerációban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
- Budapest-től északra, Pilisborosjenő és Budakalász közt fekvő település. A 3. kerületből könnyen megközelíthető, de Budakalásztól és Szentendrétől sincs messze.
[szerkesztés] Története
Ősi település, melynek területe már a római korban is lakott volt.
Nevét 1137-ben már említette oklevél. A 12. században a Nyulak szigeti (ma: Margit-sziget) apácakolostor birtoka volt.
A 13. század elején, még jóval a tatárjárás előtt, a Baracska nemzetség birtoka volt. E nemzetség sarja Baran fia Hippolit, miután utódai nem voltak, itteni szőlejét 1212-ben az általa épített baracskai monostornak adományozta. 1367-ben az óbudai apácák birtoka. Ekkor határát is megjárták.
1388-ban a budai káptalan tartott jogot itteni birtokrészekre. 1459-ben még mindig az óbudai apácák voltak birtokosai.
A 13. században a királyi vincellérek faluja volt. A vasútállomástól délre fekvő hegy lejtőjén helyezkedett el Óbudaörs, egy elpusztult középkori falu, aminek lakosai szintén szőlőt műveltek[4]. A település alatt meghúzódó pincerendszer az ürömi borkultúra évezredes hagyományait őrzi.
A török hódoltság alatt Üröm is elpusztult, a budai szandzsák 1580-1581 évi adólajstromában pusztaként szerepelt, évi 500 akcse jövedelemmel.
Az 1695 évi portaigazításkor még nem fordult elő. Valószínűleg a szatmári békekötés utáni években telepedett be újra.
1715-ben 16 német, 1720-ban 36 német háztartást írtak össze a településen.
Az 1770 évi úrbéri rendezéskor 15 20/32 másodosztályú úrbértelket vettek fel e helységben.
Római katolikus temploma 1765-ben már fennállt. Plebániája 1821-ben keletkezett. 1781-ig a budai Klára-rendű apácák voltak a helység földesurai, de e rend eltörlése után a vallásalap birtokába került. 1703-ban és 1730-ban a pestis és 1838-ban kolera pusztította a lakosokat.
A 19. században, 1800-ban József főherceg, Magyarország nádora vásárolta meg – A nádor fiatalon elhunyt első felesége, Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő (1783–1801), I. Pál orosz cár legidősebb leánya – itt talált nyughelyet. A restaurált Pavlovna sírkápolna jelenleg Üröm legfőbb nevezetessége. Pavlovna halála máig vitatott, egyesek szerint császári ügynökök megmérgezték, meggátolandó a cár és a magyarok közti kapcsolat elmélyülését.
Lageräcker (Tábordűlő) nevű dűlőjében táboroztak 1849-ben a honvédhuszárok és innen indultak a budai vár ostromához. A hely erről kapta elnevezését.
A falu történetének megrázó eseménye volt a németek kitelepítése a második világháborút követően. Üröm településen a statisztikák szerint 1448 embert fosztottak meg javaitól és telepítettek ki. Ez volt az egyik legnagyobb méretű kitelepítés az országban. [1].
A község határában lemezkő-, mészkő- és terméskőbányák voltak még a 20. század elején is.
[szerkesztés] Jelene
A település fejlődését jelentősen befolyásolja, a főváros közelsége. Arculata hasonló a Budapest környéki kertvárosokéhoz. Az utóbbi években három hatalmas lakóparkkal is bővült. A falu távlati fejlesztését alapvetően az épülő M0-s autópálya nyomvonala határozza meg. Ennek a pontos helye ma még nem ismert, de több változat szerint közvetlenül a falu belterülete mellett haladna. A lehetséges környezeti hatásokat mutatja be ez a videó
[szerkesztés] Gazdaság
- Nagy hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek.
- Kőbányászata jelentős.
[szerkesztés] Ismétlődő rendezvények
- Évente borünnepet rendeznek.
- A SpaTrend Expo minden évben két alkalommal (március, augusztus) megrendezésre kerülő masszázsmedence, szauna és kerti bútor kiállítás.
- Évente megrendezésre kerül az Ürömi Nyári Fesztivál, ahol különböző népcsoportok, illetve hazai előadók lépnek fel.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Üröm honlapja Az önkormányzat ingyenesen terjesztett lapja az Ürömi Tükör
- Üröm magánkiadású újságjának honlapja
- Ürömi Településfejlesztési és Érdekvédelmi Egyesület
- Üröm a Vendégváró oldalán
- Légifotók Ürömről
- Üröm a Startlapon
- Alexandra Pavlovna ürömi sírkápolnája
|
|||||

