Üröm (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Üröm
Üröm légifotója
Üröm légifotója
Üröm címere
Üröm címere		 Üröm zászlaja
Üröm zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásPilisvörösvári
Jogállásközség
PolgármesterLaboda Gábor (független)[1]
Irányítószám2096
Körzethívószám26
Népesség
Teljes népesség8260 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség1084,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 19° 01′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 19° 01′ 00″
Üröm (Pest vármegye)
Üröm
Üröm
Pozíció Pest vármegye térképén
Üröm weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Üröm témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a községről szól. Hasonló címmel lásd még: Üröm (egyértelműsítő lap).

Üröm (németül: Irm avagy Erben) község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban helyezkedik el. Közvetlenül határos Budapest III. kerületének több városrészével, legfontosabb útvonala az 1108-as út.

Fekvése[szerkesztés]

Budapest közvetlen szomszédságában helyezkedik el, a várostól északnyugatra. További szomszédai észak felől Budakalász, nyugat felől pedig Pilisborosjenő, illetve közigazgatási területének délnyugati részén, egy kisebb szakaszon határos Solymárral is. Délnyugati határán húzódik a 10-es főút, a település legfontosabb közlekedési útvonala viszont a Szentendrétől, a 11-es főúttól induló, és a 10-es útig tartó 1108-as út.

Ebből az útból még két olyan út ágazik ki a település területén, amelyek országos közútnak minősülnek, mindkettő Pilisborosjenő központjába vezet. Az egyik a központban, lámpás kereszteződéssel nyugat felé kiágazó 11 105-ös út, települési neve Fő utca (ezt használják a Pilisborosjenőre tartó volánbuszok is), a másik pedig a község déli részén, Széchenyitelepen, az 1108-as 8,500-as kilométerszelvényénél északnyugat felé kiágazó, jóval kisebb forgalmat bonyolító 11 101-es út.

Az eddig említett útvonalakon felül Üröm kényelmesen megközelíthető a III. kerületből önkormányzati utakon is: Csillaghegy felől a strand közelében induló Ürömi úton, illetve Békásmegyer felől a Kőbánya utca folytatásában húzódó makadámúton.

Környékének földtani felépítése[szerkesztés]

A környék legidősebb, a felszínre is kibukkanó kőzetei a késő triász korban leülepedett fődolomit és a rá települő dachsteini mészkő. Ezek feltárásai a Péter-hegyen, a Róka-hegyen, a Kálvária-dombon, a Kő-hegyen, az Ezüst-hegyen, a Nagy- és a Kis-Kevélyen tanulmányozhatók. A dolomit porát súrolópornak használták, a mészkőből meszet égettek.

A triász karbonátkőzetek erodált felszínére (amint ez a Kő-hegy nyugati oldalán tanulmányozható) 173 millió éves üledékhézaggal az eocén kor priabonai korszakában lerakódott mészkövek (szépvölgyi mészkő) települnek, ezeket pedig a bennük szórványosan előforduló mohaállatokról elnevezett bryozoás márga fedi le. A falu régi lakói ezt a kőzetet „bunyikőnek” hívták, a benne nyitott kőfejtőket pedig „laposkő-bányának”, mivel a márga a réteglapok mentén lemezesen elválik.

Az eocén végén a tenger ismét visszahúzódott e területről, amit rövid üledékhézag jelez. Az újabb elöntésre már az oligocénban kerül sor; ennek hatására, oxigén-és életmentes, nyugodt tengerfenéken ülepedett le a Csókavár utca és a Róka-hegy közötti részen feltárt tardi agyag. Az egykor nagyobb területen összefüggő agyagtakaró elsöprő többsége a még az oligocén közepe előtti újabb, rövid (mindössze 1–2 millió éves) szárazulati időszakban lepusztult.

Az oligocén közepe utáni tengerelöntés terméke a partközelben lerakódott, durvaszemű, sok kvarckavicsot tartalmazó hárshegyi homokkő, amit sokáig fejtettek kisebb-nagyobb bányagödrökben, hogy őrlőköveket (főleg malomköveket) faragjanak belőle. Ezután a tenger kimélyült, és a homokkövet a 400–500 m mélyen lerakódott, téglagyártásra kiválóan alkalmas kiscelli agyag fedi le.

Miocén és pliocén korú kőzetek Üröm környékén nincsenek. A pleisztocén időszakban az akkor hegylábakon feltörő források alatti sekély tavakban többfelé édesvízi mészkő (travertino) rakódott le. A kor állatvilágáról a Kis-Kevély oldalában, Csobánka fölött nyíló Mackó-barlang ásatásaiból tudunk. A neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) pattintott kőeszközei mellett az ezelőtt 45–25 000 évvel lerakódott rétegekből az alábbi emlősök csontjai kerültek elő:

A jégkorszak hidegebb periódusaiban lerakódott lösz, homokos lösz főleg a Péterhegyi-nyeregben és környékén őrződött meg.

Nevének eredete[szerkesztés]

A falu nevének egyes vélemények szerint nincs köze a vele azonos alakban írt üröm növénynemzetséghez. 1212-ben, illetve 1214-ben írt oklevelek „EURIM” alakban említik, egy 1302-ből származó iratban „EWRWM” formában szerepel. Ezek helyes kiejtése örim, illetve örem. Ennek a türk szónak az eredeti értelme: őrölni. Báldi Tamás[3] szerint e nevet azért kaphatta, mert határában bányászhatták az elkovásodott, kvarcit jellegű, malomkőnek kiválóan alkalmas hárshegyi homokkövet. Más álláspont szerint az eredeti névalak megegyezik a csuvas arɨm (üröm) szóval.[4]

A 19. században alapvetően német ajkú lakossága „Irm” néven említette, ebből magyarosították az „Üröm” nevet.

Természeti kincsei[szerkesztés]

Növényzete[szerkesztés]

Üröm a Bakonyicum flóravidék peremvidékén, a közép-dunai flóraválasztóhoz közel épült, ezért természetes növényzetében az Eupannonicum és a Matricum flóravidék elemei is feltűnnek.

Növénytársulások[szerkesztés]

A mészkő- és dolomithegyek domináns növénytársulásai a különféle típusú karsztbokorerdők, közülük is főképp a sajmeggyes – molyhos-tölgyes bokorerdő (Ceraso mahaleb – Quercetum pubescentis). Ennek egyetlen koronaszintje mintegy 4–5 m magasan fejlődik ki; benne a két névadó fajon kívül még a virágos kőris (Fraxinus ornus) gyakori. A tisztásokon és a réteken rendkívül változatos és fajgazdag sziklagyepek és lejtősztyeppek alakultak ki.

A karsztbokorerdőt sok helyen kiirtották, hogy szőlőt telepítsenek a helyébe, ezzel elszigetelték egymástól a természetes növénytakaró megmaradt foltjait (a karsztbokorerdő többhelyütt is a szőlők közötti mezsgyékre szorult vissza), ezért az egyes magaslatok növényzete mindinkább egyedi, szomszédaitól különböző jelleget ölt. A rendszerváltás után kezdett intenzív lakóparkosítás számos élőhelyet megsemmisített.

Üröm és környékének védett növényei[szerkesztés]

Egy 2005-ös felmérés[5] szerint:

Fokozottan védett növények:

Védett növények:

Ritka, illetve védett fajok[szerkesztés]

A Kárpát-medencében endemikus fajok, illetve alfajok közül gyakori:

További botanikai különlegességek:

Állatvilága[szerkesztés]

A falu és környéke a közép-dunai faunakerület Matricum faunakörzetének Pilisicum faunajárásába tartozik. Mivel a terület nagyobb része kultúrtáj, az eredeti faunaelemek csak a környező hegyeken-dombokon maradtak fenn, és ott is csak töredékesen.

Ritkább, illetve érdekesebb fajok:

Barlangok[szerkesztés]

Üröm négy leghosszabb barlangja az Amfiteátrum-barlang, a Csókavári-barlang, a Róka-hegyi-barlang és az Ürömi-víznyelőbarlang. A négy barlangból három fokozottan védett barlang, a Csókavári-barlang megkülönböztetetten védett barlang.

Története[szerkesztés]

Ősi település, melynek területe már a római korban is lakott volt.

Nevét 1137-ben már említette oklevél. A 12. században a Nyulak szigeti apácakolostor birtoka volt.

A 13. század elején, még jóval a tatárjárás előtt, a Baracska nemzetség birtoka volt. E nemzetség sarja Baran fia Hippolit, miután utódai nem voltak, itteni szőlejét 1212-ben az általa épített baracskai monostornak adományozta. 1367-ben az óbudai apácák birtoka. Ekkor határát is megjárták.

1388-ban a budai káptalan tartott jogot itteni birtokrészekre. 1459-ben még mindig az óbudai apácák voltak birtokosai.

A 13. században a királyi vincellérek faluja volt. A vasútállomástól délre fekvő hegy lejtőjén helyezkedett el Óbudaörs, egy elpusztult középkori falu, aminek lakosai szintén szőlőt műveltek.[6] A település alatt meghúzódó pincerendszer az ürömi borkultúra évezredes hagyományait őrzi.

A török hódoltság alatt Üröm is elpusztult, a budai szandzsák 1580–1581 évi adólajstromában pusztaként szerepelt, évi 500 akcse jövedelemmel.

Az 1695 évi portaigazításkor még nem fordult elő. Valószínűleg a szatmári békekötés utáni években telepedett be újra.

1715-ben 16 német, 1720-ban 36 német háztartást írtak össze a településen.

Az 1770 évi úrbéri rendezéskor 15 20/32 másodosztályú úrbértelket vettek fel e helységben.

Római katolikus temploma 1765-ben már fennállt. Plébániáját 1821-ben alapították. 1781-ig a budai Klára-rendű apácák voltak a helység földesurai, de e rend eltörlése után a vallásalap birtokába került. 1703-ban és 1730-ban a pestis és 1838-ban kolera pusztította a lakosokat.

A 19. században, 1800-ban József főherceg, Magyarország nádora vásárolta meg – A nádor fiatalon elhunyt első felesége, Alekszandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő (1783–1801), I. Pál orosz cár legidősebb leánya – itt talált nyughelyet. A restaurált sírkápolna jelenleg Üröm legfőbb nevezetessége. Pavlovna halála máig vitatott, egyesek szerint császári ügynökök megmérgezték, meggátolandó a cár és a magyarok közti kapcsolat elmélyülését.

Lageräcker (Tábordűlő) nevű dűlője arról kapta a nevét, hogy 1849-ben honvédhuszárok táboroztak itt, és innen indultak a budai vár ostromához.

A falu történetének megrázó eseménye volt a németek kitelepítése a második világháborút követően. Üröm településen a statisztikák szerint 1448 embert fosztottak meg javaitól és telepítettek ki. Ez volt az egyik legnagyobb arányú kitelepítés az országban. [1].

A község határában lemezkő-, mészkő- és terméskőbányák voltak még a 20. század elején is.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Horváth Péter (Csókavár Egyesület)[7]
  • 1994–1998: Horváth Péter (Csókavár)[8]
  • 1998–1999: Horváth Péter (független)[9]
  • 1999–2002: G. Nagyné dr. Maczó Ágnes (független)[10]
  • 2002–2006: Laboda Gábor (MSZP)[11]
  • 2006–2010: Laboda Gábor (független)[12]
  • 2010–2014: Laboda Gábor (független)[13]
  • 2014–2019: Laboda Gábor (független)[14]
  • 2019-től: Laboda Gábor (független)[1]

A településen 1999. június 27-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, feltehetőleg a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A részletes eredmények eddig nem kerültek elő a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartásából.[10]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
7091
7177
8119
8796
8260
20132014202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 2,8% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,8%, református 9,9%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 1,2%, izraelita 0,4%, felekezeten kívüli 24,2% (29,5% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 2,6% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, horvátnak, görögnek, ruszinnak és cigánynak, 7,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,2% volt római katolikus, 8,8% református, 1,7% evangélikus, 1,6% görög katolikus, 0,2% izraelita, 0,2% ortodox, 2,7% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 17,3% felekezeten kívüli (42,2% nem válaszolt).[16]

Vásárlóerő-paritás alapján 2019-ben az ország leggazdagabb települése volt.[17]

Jelene[szerkesztés]

Üröm látképe a Virágosnyereg felől

A település fejlődését jelentősen befolyásolja, a főváros közelsége. Arculata hasonló a Budapest környéki kertvárosokéhoz. Az utóbbi években három hatalmas lakóparkkal is bővült. A falu távlati fejlesztését alapvetően az épülő M0-s autóút nyomvonala határozza meg. Ennek a pontos helye ma még nem ismert, de több változat szerint közvetlenül a falu belterülete mellett haladna. A lehetséges környezeti hatásokat mutatja be ez a videó

Gazdasága[szerkesztés]

Az Etyek–Budai borvidék részeként már az Árpád-kori oklevelek szőlő-, illetve bortermelését említik. Az 1880-as évekig a hegyek déli oldalain a középkori eredetű, „gyökérnemes” szőlőket ültették. a dombokon legeltettek, a (homokos) löszön pedig szántóföldi növényeket termesztettek. Miután a filoxéra megsemmisítette középkori eredetű szőlőkultúránkat, a magasabb helyzetű parcellákat felhagyták, a lejjebb fekvőkbe gyümölcsösöket, később direkt termő, illetve oltott szőlőket (olasz és francia fajtákat) telepítettek. Az 1950-es évektől ezeket is jobbára felhagyták, csakúgy, mint a legelőket és kaszálókat. A szántóföldeket intenzíven az 1990-es évekig művelték, az ezredforduló után már csak részlegesen.

Kőbányászata jelentős.

Látnivalók[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Ismétlődő rendezvények[szerkesztés]

Alexandra Pavlovna sírkápolnája
  • Évente borünnepet rendeznek.
  • A SpaTrend Expo minden évben két alkalommal (tavasszal és késő nyáron) megrendezésre kerülő masszázsmedence, szauna és kerti bútor kiállítás.
  • Évente megrendezésre kerül az Ürömi Nyári Fesztivál, ahol különböző népcsoportok, illetve hazai előadók lépnek fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Üröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Báldi Tamás: hegyek és kőzetek In: ÜBT, p. 15.
  4. ↑ Szergej Sztarosztyin etimológiai adatbázisa
  5. ↑ Böhm Éva Irén: Üröm növénytársulásai és védett növényei. In: Báldiné Beke Mária és V. Szinnyai Katalin (szerk.), 2010: Üröm az idő sodrában. Ürömiek Baráti Társasága, Üröm. 319 old. ISBN 978-963-06-9326-4
  6. ↑ Budapest lexikon, 1993
  7. ↑ Üröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Üröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  9. ↑ Üröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  10. ↑ a b 1999. június 13-án, 20-án és 27-én tartott időközi polgármester-választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. június 27. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  11. ↑ Üröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  12. ↑ Üröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  13. ↑ Üröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  14. ↑ Üröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  15. ↑ Üröm Helységnévtár
  16. ↑ Üröm Helységnévtár
  17. ↑ Ez a tíz leggazdagabb magyar település - HVG, 2019.10.19.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Üröm_(település)&oldid=27061883”