Útmutató házas férfiaknak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Útmutató házas férfiaknak
(A Guide for the Married Man)
Rendező Gene Kelly
Producer Frank McCarthy
Alapmű Frank Tarloff: A Guide for the Married Man, as Told to Frank Tarloff (Los Angeles, 1967)
Forgatókönyvíró Frank Tarloff
Főszerepben Walter Matthau
Robert Morse
Inger Stevens
Zene Johnny Williams
Operatőr Joseph MacDonald
Vágó Dorothy Spencer
Jelmeztervező Moss Mabry
Gyártás
Gyártó 20th Century Fox
Ország Egyesült Államok
Nyelv angol
magyar szinkron
Időtartam 87 perc
Költségvetés 2,5 millió USD (becsült)
Forgalmazás
Forgalmazó 20th Century Fox /
Fantasy Film (DVD Magyarországon)
Bemutató 1967. május 25.
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

Az Útmutató házas férfiaknak (eredeti cím: A Guide for the Married Man) 1967-ben bemutatott vígjáték. Főszereplő Walter Matthau, Robert Morse és Inger Stevens. A film rendezője az Oscar-díjas táncos, színész, énekes, rendező, producer és koreográfus, Gene Kelly.

A film DVD-n 2005. szeptember 6-án jelent meg.

Cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paul Manning rájön, hogy legjobb barátja és szomszédja, Ed Stander csalja a feleségét. Kíváncsiságból kérdezgetni kezdi, mivel ő sem tudja megállni, hogy ne forduljon meg a csinos nők után, bár bevallása szerint szereti a feleségét. Ed elmondja neki, hogy ez igazából a jó házasság fenntartásához szükséges, és beavatja barátját a kisebb-nagyobb trükkökbe, és a különféle apró történetek során megismerjük a sikeres vagy sikertelen megcsalások technikáját. Paul közben kénytelen észrevenni a csinos szomszédasszony, a szőke Irma Johnson érdeklődését iránta (anélkül, hogy erre bármi okot adott volna).

Paul több trükköt kipróbál a gyakorlatban is (például azt mímeli, hogy amikor hazaérkezik, megcsúszik a lépcsőn és a megfájdult háta miatt rendszeresen gőzfürdőbe kell mennie), eldugott vendéglőket keres és közel kerül hozzá, hogy megcsalja a feleségét, de soha sem teszi meg.

A történet vége felé egy motelszobába kerül egy elvált nővel, Jocelyn Montgomery-vel, azonban a meglepett nőnek arról beszél, mennyire szereti a feleségét és amikor egy közeli szobában újságírók rajtakapják legjobb barátját, Edet Mrs. Johnsonnal az ágyban, ekkor Paul pánikba esik, és a nővel együtt autóba vágja magát, majd miután a nőt kirakja kombinéban egy parkolóban, hazarohan a feleségéhez.

Szereposztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zárójelben a 2011-es magyar szinkron színészei vannak feltüntetve.[1]

Az illusztrációként szolgáló apró történetekben sok ismert színész jelenik meg kameo-szerepekben.

A szinkron a Fantasy Film megbízásából az Active Kommunikációs Kft. Velenczey István műtermében készült 2011-ben.

Fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kritikusok a kiinduló ötlet valószerűtlenségét tették szóvá: azt, hogy egy ideálisnak ábrázolt, csinos, vonzó, házias háziasszonyt, akit szeret a férje és ő is szereti a férjét, miért akarná a férje megcsalni. Megemlítik, hogy a nők háttérszerepet játszanak a filmben. A filmet csak a szereplők rajongóinak ajánlják megnézni.

Díjak, jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1968, Laurel Awards, „legjobb női alakítás vígjátékban” - Inger Stevens (jelölés)
  • 1968, Writers Guild of America, USA, „legjobban megírt amerikai vígjáték” - Frank Tarloff (jelölés)

Forgatási helyszínek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Los Angeles és környéke.[2]

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A film főcímdalát, az A Guide for the Married Man szövegét Leslie Bricusse írta, zenéjét Johnny Williams szerezte, előadja a The Turtles együttes.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az A Guide for the Married Man című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.