Újtelep

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újtelep (Neustift bei Güssing)
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Kerület Németújvári járás
Rang község
Polgármester Martin Frühwirth (SPÖ)
Irányítószám 7540
Körzethívószám 03325
Forgalmi rendszám GS
Népesség
Teljes népesség 524 fő (2009)[1] +/-
Népsűrűség 46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 265 m
Terület 11,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újtelep (Ausztria)
Újtelep
Újtelep
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 01′ 30″, k. h. 16° 15′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 30″, k. h. 16° 15′ 30″
Újtelep weboldala

Újtelep (németül Neustift bei Güssing) község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németújvártól 6 km-re délnyugatra a Lahn-patak felső folyásánál fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek, erről tanúskodik a határában a Fidischwald dűlőben található két ősi halomsír. A település első írásos említése 1428-ban történt a németújvári uradalom adománylevelében "Gederfew" alakban. A név valódi alakja Gödörfő, mely magyarok által lakott településre enged következtetni. 1459-ben Hunyadi Mátyás király a németújvári uradalmat és vele együtt Gödörfőt is hívének, Újlaky Miklós erdélyi vajdának adta. 1524-ben Újlaky Lőrinc halála után uradalommal együtt a Batthyányak birtoka lett. 1532-ben elpusztította a török. Mai német neve csak 1604-ben bukkan fel oklevélben, tehát a török pusztítás után valószínűleg németekkel telepítették újra. Ekkor kapta mai Újtelep nevét. Egy évvel később Bocskai István hajdúi dúlták fel a falut. 1648-ban Batthyány Ádám Perneszi Ferencnek adta zálogba. 1662-ben a Batthyányak közötti birtokfelosztás során Batthyány Kristóf birtoka lett. 1663-ban Batthyány Kristóf megváltotta a Pernesziektől és 1668-ban Kisfaludy István özvegyének Gréczy Annának adta zálogba. A település első katolikus iskolája valószínűleg 1700 körül épült fel. Evangélikus iskoláját 1824-ben alapították, de csak 1860-ban épült fel az iskola épülete. Ebben az időben jelennek meg az első cigány családok a településen. 1879-ben megépült az új katolikus népiskola, 1889-ben az evangélikus iskola és a postahivatal.

Fényes Elek szerint " Neustift, német falu, Vas vmegyében, 358 kath. lak., bortermesztéssel. A németujvári urad. tartozik." [2]

Vas vármegye monográfiája szerint " Ujtelep (Neustift), nagyközség, 169 házzal és 1163 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája helyben van, távírója Német-Újvár." [3]

1910-ben 931 lakosából 908 német, 2 magyar, 21 egyéb nemzetiségű lakosa volt[4]. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1949-ben bevezették az elektromos áramot. 1954-ben új iskola építése kezdődött, mely 1958-ban nyitotta meg kapuit. 1956-ban megépült a községet átszelő Németújvár és Rábakeresztúr közötti országút. 1970-ben felavatták az új tűzoltószerházat. 1971-ben Újtelepet Borosgödörrel, Alsó- és Felsőmedvessel, valamint Sándorheggyel egy nagyközségben egyesítették. 1991. május 31-én a nagyközséget megszüntették és részei újra önálló községek lettek.

2001-ben 566 lakosa volt, ebből 552 német, 4 magyar, 10 egyéb nemzetiségű.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1951-ben épült.
  • Evangélikus imaházát 1958-ban szentelték fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]