Újtelep
| Újtelep (Neustift bei Güssing) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Kerület | Németújvári járás |
| Rang | község |
| Polgármester | Martin Frühwirth (SPÖ) |
| Irányítószám | 7540 |
| Körzethívószám | 03325 |
| Forgalmi rendszám | GS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 524 fő (2009)[1] +/- |
| Népsűrűség | 46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 265 m |
| Terület | 11,48 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Újtelep
Pozíció Ausztria térképén
|
|
| é. sz. 47° 01′ 30″, k. h. 16° 15′ 30″ | |
| Újtelep weboldala | |
Újtelep (németül Neustift bei Güssing) község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Németújvártól 6 km-re délnyugatra a Lahn-patak felső folyásánál fekszik.
Története [szerkesztés]
Területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek, erről tanúskodik a határában a Fidischwald dűlőben található két ősi halomsír. A település első írásos említése 1428-ban történt a németújvári uradalom adománylevelében "Gederfew" alakban. A név valódi alakja Gödörfő, mely magyarok által lakott településre enged következtetni. 1459-ben Hunyadi Mátyás király a németújvári uradalmat és vele együtt Gödörfőt is hívének, Újlaky Miklós erdélyi vajdának adta. 1524-ben Újlaky Lőrinc halála után uradalommal együtt a Batthyányak birtoka lett. 1532-ben elpusztította a török. Mai német neve csak 1604-ben bukkan fel oklevélben, tehát a török pusztítás után valószínűleg németekkel telepítették újra. Ekkor kapta mai Újtelep nevét. Egy évvel később Bocskai István hajdúi dúlták fel a falut. 1648-ban Batthyány Ádám Perneszi Ferencnek adta zálogba. 1662-ben a Batthyányak közötti birtokfelosztás során Batthyány Kristóf birtoka lett. 1663-ban Batthyány Kristóf megváltotta a Pernesziektől és 1668-ban Kisfaludy István özvegyének Gréczy Annának adta zálogba. A település első katolikus iskolája valószínűleg 1700 körül épült fel. Evangélikus iskoláját 1824-ben alapították, de csak 1860-ban épült fel az iskola épülete. Ebben az időben jelennek meg az első cigány családok a településen. 1879-ben megépült az új katolikus népiskola, 1889-ben az evangélikus iskola és a postahivatal.
Fényes Elek szerint " Neustift, német falu, Vas vmegyében, 358 kath. lak., bortermesztéssel. A németujvári urad. tartozik." [2]
Vas vármegye monográfiája szerint " Ujtelep (Neustift), nagyközség, 169 házzal és 1163 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája helyben van, távírója Német-Újvár." [3]
1910-ben 931 lakosából 908 német, 2 magyar, 21 egyéb nemzetiségű lakosa volt[4]. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1949-ben bevezették az elektromos áramot. 1954-ben új iskola építése kezdődött, mely 1958-ban nyitotta meg kapuit. 1956-ban megépült a községet átszelő Németújvár és Rábakeresztúr közötti országút. 1970-ben felavatták az új tűzoltószerházat. 1971-ben Újtelepet Borosgödörrel, Alsó- és Felsőmedvessel, valamint Sándorheggyel egy nagyközségben egyesítették. 1991. május 31-én a nagyközséget megszüntették és részei újra önálló községek lettek.
2001-ben 566 lakosa volt, ebből 552 német, 4 magyar, 10 egyéb nemzetiségű.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1951-ben épült.
- Evangélikus imaházát 1958-ban szentelték fel.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Várszentmiklós weboldala
- Újtelep a dél-burgenlandi települések honlapján
- Burgenland településeinek történeti lexikona
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. január 1.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye
- ↑ http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103241&settlement_name=
|
|||||
