Újpesti TE

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Újpesti Tornaegylet szócikkből átirányítva)
Disambig gray.svg  Ez a szócikk az Újpesti TE sportegyesületről szól. Hasonló címmel lásd még: Újpesti TE (egyértelműsítő lap).

Az Újpest TE, vagy teljes nevén: Újpesti Tornaegylet[1] (rövidítve: ÚTE) a SMAFC és az NTE 1866 után hazánk harmadik legrégebbi, ma is fennálló sportegyesülete.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Az akkoriban még Budapesten kívüli Újpest - 700 lakost számláló - nagyközségben helyi polgárok 1885. június 16-án alakították meg az egyesületet.

Az egyesület negyven tagú tornászgárdája az 1885-ös országos kiállításon lépett először a nyilvánosság elé és az egyik kategória győztese lett. Minthogy a testedzést ekkoriban hazánkban a tornasport jelentette, ezért természetes volt, hogy az újpesti sportolók első tömörülése e sport jegyében ment végbe. Az alapítók az ifjúság tüzes lelkesedésével álltak az új eszme híveinek sorába és kitartó munkával láttak neki a fiatal egyesület megszervezésének. "Goll János kereskedelmi iskolai tanár, akinek lakásán az újpesti Deák utcában immár nem először jöttek össze legjobb barátai, név szerint: Berényi Antal, Székely-Sonnenfeld Ábris és Ugró Gyula, koccintásra emelte poharát. A nagy és szép vállalkozásra ittak, most még csak ők négyen. Volt bennük öröm is, szorongás is, de az első igen fontos lépést megtették. Ezzel indult az UTE családi időszámítása."

Régi-Új címer

A hivatalos zászlóbontásra valamivel később került sor. Húsz lelkes ifjú 1885. június 16-án a piactéri iskola egyik tantermében kimondja az Újpesti Torna Egylet megalakulását. A rövidesen csatlakozó tagok száma mindössze 78. Ennyien fogadják el a klub jelszavát: Egység, Épség, Egyetértés. S ennyien egyúttal azt is, ami a későbbiekben a folytonosságot jelzi és jelképezi: legyen az UTE színe lila-fehér.

Az alakuló közgyűlés azonnal megválasztja az egyesület első vezérkarát:

A vezérkar első dolga az, hogy tornaterem után nézzen, ám anyagi lehetőségeik szűkösek, megfelelően felszerelt testedző helység akkoriban még az újpesti iskolákban sincs. A körülményekkel megalkudva az István téren frissiben felépült Heisz Tamás – féle ház két kis szobáját veszi bérbe az UTE, ennyire futja az alapítók összeadott garasaiból. Az adakozáson kívül az éves bálok bevétele jelenttette a költségek fedezetét. A következő lépés: a két kis szobát nagyobbá varázsolni. Nincs mit tenni, le kell dönteni a közfalat, különben nem jut hely a gimnasztikára, érdekes mozzanat ez a faldöntés, akár jelképesnek is tekinthető. A tornasport egyeduralmát az atlétika törte meg, az első bajnok Keméndy Ernő, aki megnyerte a 120 yardos gátfutást. 1900-ba összeolvadtak az Újpesti Atlétikai Clubal és az Újpesti Football Clubal.

Az 1920-as években a sportolók sorra nyerték az országos bajnoki címeket. Györgyei Ferenc (birkózás), Istenes István (kerékpár), Halassy Olivér (úszás). 1925-ben a klub elnöke Aschner Lipót a Egyesült Izzó vezérigazgatója lett. Aschner sokat áldozott a sportéletre, neki köszönhető a Hajós Alfréd által tervezett stadion megépítése is. Az 1929-1930-as bajnoki kiírásban megszerezték az első helyet, ugyan ebben az évben a vízilabdázók, egy évvel később a kézilabdázók is bajnokok lettek. Az 1930-as években már nemzetközi versenyeken is feltüntek az UTE sportolói. Kárpáti Károly birkozó 1930-ban Európa-bajnok, Amerikában, Los Angeles városában rendezett, a X., az 1932. évi nyári olimpiai játékokkat, ahol ezüstérmes, négy évvel később Németországban, Berlinben rendezték a XI., az 1936. évi nyári olimpiai játékokkat, ahol aranyérmes lett.

1950. március 31-én Kádár János akkori belügyminiszter bejelentette, hogy a tárca sportegyesülete és az UTE egyesül. Megalakult a Dózsa SE (1957-től Újpesti Dózsa SC). A kiválóan dolgozó sportvezetők, edzők eredményességének köszönhetően egyre több szakosztály, korosztályi tagozódással alakult meg. Az új egyesület első olimpiai bajnoka a Mexikóban rendezett a XIX., nagy magasságú 1968. évi nyári olimpiai játékok kalapácsvető, Zsivótzky Gyula volt. A belügyi időszak alatt kiemelkedően jók voltak a technikai- és anyagi lehetőségek. Az Újpest egészen az 1990-es évekig főszereplője volt a magyar sportnak. 1991-től újra az UTE néven működik.

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Szakosztályai

A korábban működő harminc szakosztályból ma már csak tizenhat működik.

[szerkesztés] Híres sportolói

[szerkesztés] Örökös bajnokok

  • Dobos Imre – (1910 – ?) kézilabdázó, világbajnoki harmadik helyezett, edző.
  • Balogh I. István – (Budapest, 1912. szeptember 21. – Budapest, 1992. október 27.) labdarúgó, világbajnoki második helyezett.
  • Balogh II. Sándor – (Gyón, 1920. március 18.) labdarúgó.
  • Kellner Ferenc – (Budapest, 1932. október 27.) ökölvívó, olimpiai ötödik helyezett.
  • Szusza Ferenc – (Budapest, 1923. december 1. – Budapest 2006. augusztus 1.) labdarúgó, az "Ad honorem Újpest 1960 – 1990" díj kitüntetettje, Újpest díszpolgára.
  • Till László – (Esztergom, 1935. január 31. –) úszó, Európa-bajnok.
  • Molnár István – (Debrecen, 1937. október 9. – 1999. január 29.) röplabdázó, olimpiai hatodik helyezett.
  • Jánosi Ferenc – (Miskolc, 1938. június 17. –) röplabdázó, olimpiai hatodik helyezett.
  • Zámbó Sándor – (Újpest, 1944. október 10.) labdarúgó, Európa-bajnoki negyedik helyezett.
  • Peterman József – (Budapest, 1947. október 23. –) kerékpározó, olimpiai hatodik helyezett.
  • Várhelyi Péter dr. – (1950. április 15. –) kajakozó, világbajnok.
  • Wladár Sándor dr. – (Budapest, 1963. július 19. –) úszó, olimpiai bajnok, Európa-bajnok.
  • Rózsa Norbert – (Dombóvár, 1972. február 9. –) úszó, világ- és Európa-bajnok, olimpiai második helyezett.

[szerkesztés] Európa-bajnokok

[szerkesztés] Világbajnokok

  • Abay Péter dr. vívó – 1991-ben a budapesti, 1993-ban az esseni világbajnok csapat tagja.
  • Budai Pál ökölvívó – 1951-ben kisváltósúlyban főiskolai világbajnok.
  • Bánfalvi Klára kajakozó – 1954-ben a Maconban rendezett világbajnokságon kajak kettes 500 m-en Pintér Hildával az első helyet szerezte meg.
  • Csapó Gábor dr. vízilabdázó – 1959-72 között az Ú. Dózsa játékosa. A Dózsa neveltjeként került a válogatottba. 1973-ban a belgrádi VB-n aranyérmet nyert csapat tagja. (olimpiai bajnok)
  • Cservenyák Tibor vízilabdázó – 1972 után az Ú. Dózsa játékosa, 1973-ban a belgrádi VB-n aranyérmet nyert csapat tagja. (olimpiai bajnok)
  • Darnyi Tamás úszó – 1975-1991 között az Ú Dóza versenyzője. 1986-ban a madridi VB-n győzött, 1991-ben a perthi VB-n 2 aranyat szerzett. 1988-ban 400 m-es vegyesúszásban 4:14,75-ös világcsúcsot úszott. (olimpiai bajnok)
  • Dónusz Éva kajakozó – 1987-1994 között az Ú. Dózsa sportolója. 1994-ben a mexikóvárosi VB-n a 200 m-en első helyezett négyes tagja. (olimpiai bajnok)
  • Farkas Péter- 1989-től az UTE versenyzője. 1990-ben a Rómában rendezett világbajnokságon (82 kg) és 1991-ben Várnában világbajnok. (olimpiai bajnok)
  • Fábián László kajakozó – 1958-ban a Prágában rendezett világbajnokságon 10 000 m-en a győztes kettes tagja. 1963-ban a jajcei világ- és Európa-bajnokság győztese 10 000 m-en, párosban és négyesben. 1966-ban Grünauban (Berlin) VB-t nyert kettes tagja. (olimpiai bajnok)
  • Földessy Ödön atléta, magas- és távolugró – 1954-ben főiskolai világbajnok.
  • Fülöp Mihály vívó – 1956-ban ifjúsági világbajnok. 1957-ben Párizsban egyéni és csapat világbajnok és ifjúsági világbajnok.
  • Gedővári Imre dr. vívó – 1979: a Mexikói Universiade egyéni győztese. 1981-ben a clermont-ferrandi VB-n, 1982-ben a római VB-n a világbajnok csapat tagja. (olimpiai bajnok)
  • Gyarmati Dezső vízilabdázó – 1947-ben a párizsi főiskolai VB győztes, 1951-ben Berlinben a főiskolai világbajnok csapat tagja. (olimpiai bajnok)
  • Kelemen Péter öttusázó – 1966-ban a junior VB-n egyéni és csapat aranyérmet nyert. 1970-ben a warendorfi VB-n egyéni és csapat első helyezett volt.
  • Keleti Ágnes tornász – 1949-ben a budapesti főiskolai világbajnokságon összetett egyéniben, gerendán, felemáskorláton és talajon első, csapatban második. 1954-től a Bp. Dózsa tornásza. 1954-ben a római VB-n felemáskorláton és a kéziszercsapattal első. (olimpiai bajnok)
  • Kovács Katalin kajakozó – 1998-ban a VB-n a 200 m-en világbajnok és az 500 m-en második helyezett négyes tagja. 1998-ban a VB-n 200 m-en világbajnok, 500 m-en második négyes tagja volt. 1999-ben a VB-n 200 és 500 m-en világbajnok.
  • Kovács Zoltán sportlövő – 1985-ben az Eszéken rendezett VB-n a győztes csapat tagja, egyéniben negyedik helyezett. 1986-ban a suhli VB-n a második helyezett csapat tagja. 1987-ben a lahti EB-n az ezüstérmet nyert csapat tagja.
  • Kálnoki Kis Attila öttusázó – 1989-ben a bp.-i VB-n, 1991-ben a San Antonio-i VB-n lett világbajnok.
  • Kóczián József asztaliteniszező – 1951-53 között a Bp. Dózsa versenyzője. 1951-ben a berlini főiskolai VB-n egyesben, férfi párosban és csapatban az első, 1952-ben a bombayi VB-n csapatban világbajnok, egyesben a második, vegyes párosban a harmadik helyezett volt. 1953-ban a bukaresti VB-n férfi párosban az első, csapatban a második, egyesben és vegyes párosban a harmadik
  • Kőbán Rita kajakozó – 1998-tól az UTE versenyzője. 1998-ban a szegedi VB-n 200 m-en az első helyezett négyes tagja. -1998 előtt: 1977-től a Ferencvárosi Torna Club, 1982-től a Csepel SC versenyzője. 1983-ban kajak egyesben 500 m-en ifjúsági Európa-bajnok. 1983-tól válogatott.
  • Köves Csaba vívó – 1985-től az Ú. Dózsa versenyzője. 1986-ban országos junior bajnok és junior Világ Kupa győztes. 1991-ben a budapesti VB-n, 1993-ban az esseni VB-n a világbajnok csapat tagja.
  • Kreiss Fanni vívó – 2006. április 9-én a dél-koreai Tabaek City-ben női tőr kadet-világbajnok.
  • Marosi Paula (Földessy Ödönné) vívó – 1962-ben a Buenos Airesben rendezett VB-n első helyezett csapat tagja. (olimpiai bajnok)
  • Mayer Mihály dr. vízilabdázó – 1954-ben Budapesten a főiskolai világbajnokságot nyert csapat tagja volt. (olimpiai bajnok)
  • Mizsér Attila öttusázó – 1985-ben a Melbourneban a VB-n győztes csapat tagja, egyéni ezüstérmes. 1986-ban a montecatini VB-n a második, 1987-ben a moulinsben rendezett VB-n az első helyezett csapat tagja. 1989-ben a budapesti VB-n az első helyezett csapat és a váltó tagja, egyéniben második. 1993-ban a darmstadti VB-n az első helyezett váltó tagja. Szófiában az EB-n az első helyezett csapat, és váltó tagja. 1994-től amatőr sportlövő az UTE-ban. 1995-ben Rómában Nemzetközi Fair Play diplomát kapott. (olimpiai bajnok)
  • Mészáros Erika kajakozó – 1977-től 1994-ig az UTE sportolója. 1986-ban a Montrealban rendezett VB-n 500 m-en kettesben és négyesben a világbajnok csapat tagja. (olimpiai bajnok)
  • Nagyházi Zoltán dr. vívó – 1966-85 között az Ú. Dózsa versenyzője. 1978-ban a hamburgi VB-n kardcsapatban, 1981-ben a clermont-ferrandi VB-n és 1982-ben a római VB-n az első helyezett kardcsapat tagja volt.
  • Navarrete József vívó – 1978-tól az Ú. Dózsa sportolója. 1992-től válogatott. 1993-ban a BEK győztes csapat tagja. 1993-ban az esseni VB győztes csapat tagja, egyéniben ötödik. 1998-ban a La Chaux-de-Fonds-ban rendezett VB-n az első helyezett csapat tagja.
  • Pacséri Kázmér vívó – 1947-49 között az UTE, 1950-56 között a Bp. Dózsa, 1957-58-ban az Elektromos, 1958-60 között a Bp. Vasas, 1960-68 között az Ú. Dózsa versenyzője. 1953-65 között válogatott. 1954-ben a bp.-i főiskolai VB-n az első helyezett tőrcsapat tagja, egyéni negyedik. 1960-68 között az Ú. Dózsa nemzetközi titkára, 1968-73 között a vívószakosztály vezetője, 1973-76 között Algériában edző, 1989-90-ben az Ú. Dózsa vívószakosztálya vezetője volt.
  • Polyák Imre birkózó – 1950-64 között az Ú. Dózsa versenyzője. 1954-ben Bp-en főiskolai, 1955-ben Karlsruheben felnőtt világbajnok. 1958-ban Bp.-en, majd 1962-ben Toledóban világbajnok. 1965-től az Ú. Dózsa edzője, a birkózó szakosztály vezetője volt, szaktanácsadó. (olimpiai bajnok)
  • Rejtő Ildikó vívó – 1960-tól az Ú. Dózsa versenyzője. 1962-ben a Buenos Airesben rendezett VB-n az első helyezett csapat tagja, egyéniben ötödik. 1963-ban a gdanski VB-n egyéniben első, csapatban második. 1967-ben a montreali VB-n az aranyérmes csapat tagja. 1973-ban Göteborgban a világbajnok csapat tagja, egyéni harmadik helyezett. (olimpiai bajnok)
  • Solti Attila sportlövő – Budapest, 1966. december 2. – 1986-tól az Ú. Dózsa versenyzője. 1985-94 között válogatott. 1986-ban a suhli VB-n első volt 40 vegyes lövés egyéniben. 1989-ben a szarajevói légfegyveres VB-n egyéni és csapat világbajnok. 1990-ben a moszkvai világbajnokságon és az arnheimi légfegyveres EB-n csapatban első. 1991-ben az ausztrál válogatott szakvezetője. Részt vett 1992-ben a Barcelonában rendezett olimpián a 10 m-es futócéllövésben. 1992-től a guatemalai légitársaság vezető pilótája.
  • Somodi Lajos id. vívó – 1946-60 között az UTE versenyzője. 1954-56 között válogatott. 1956-ban magyar bajnok. 1954-ben a Budapesten rendezett főiskolai világbajnokságot nyert csapat tagja. 1956-ban a Melbourneban rendezett olimpián a Bp. Dózsa versenyzőjeként vett részt.
  • Stefanek Gertrúd vívó – 1977-től 1989-ig az Ú. Dózsa versenyzője. 1979-ben, 1982-83-ban és 1986-ban magyar bajnok. 1979-93 között válogatott. 1979-ben a melbournei VB-n a második helyezett, 1980-ban a Moszkvában rendezett olimpián a harmadik helyezett tőrcsapat tagja (Kovács Edit, Maros Magda, Stefanek Gertrúd, Szőcs Zsuzsa, Schwarczenberger (Tordasi) Ildikó). 1987-ben Lausanneben a világbajnokságot nyert csapat tagja. 1988-ban a szöuli olimpián a harmadik helyezett tőrcsapat tagja (Jánosi Zsuzsa, Kovács Edit, Stefanek Gertrúd, Szőcs Zsuzsa, Tuschák Katalin). 1994-ben a TV3 műsorvezetője.
  • Szabó Bence vívó – 1991-ben a budapestei VB-n, 1993-ban az esseni VB-n a világbajnok csapat tagja. (olimpiai bajnok)
  • Szilvásy Miklós birkózó- 1954-ben Bp.-en kötöttfogású váltósúlyban főiskolai világbajnok.(olimpiai bajnok)
  • Székely Zoltán vívó – 1981-ben clermont-ferrandi VB egyéni győztese, a harmadik helyezett csapat tagja.
  • Szolnoki Mária (Kerényiné) vívó -1973-ban Göteborgban a VB-n a győztes csapat tagja.
  • Szombathelyi Tamás öttusázó – 1971-ben és 1972-ben az ifjúsági világbajnokságon győztes csapat tagja, egyéniben negyedik és második helyezett.
  • Szöllősi Imre kajakozó – 1966-ban Berlinben 10000 m kettesben Fábián Lászlóval világbajnok.
  • Timár István kajakozó – 1963-ban a jajcei VB-n 10000 m-en Fábián Lászlóval és négyes tagjaként nyert világbajnokságot.
  • Tóth Ferenc birkózó – 1928-ban atletizálással kezdte meg sportpályafutását, majd az UTE birkózója volt. 1931-48 között 20-szoros magyar bajnok. 1933-ban Párizsban szabadfogásban pehelysúlyú világbajnok, majd 1937-ben Münchenben ismét világbajnok.
  • Urányi János kajakozó – 1958-ban a prágai világbajnokságon aranyérmes kajak kettesben 10000 m-en Fábián Lászlóval.
  • Ürögi László kajakozó – 1963-ban a jajce-i VB-n 10.000 m-en a győztes négyes tagja.
  • Várhelyi Péter kajakozó – 1975-ben a belgrádi VB-n 4×500 m-en a győztes egyes váltó tagja.
  • Vízvári György vízilabdázó – 1951-ben Berlinben főiskolai világbajnok.

[szerkesztés] Olimpiai bajnokok

Hazánkban az olimpiai elsőségek rangsorát az Újpesti Torna Egylet vezetil. A második a Budapesti Honvéd, harmadik helyezett a Vasas SC, negyedik az MTK, ötödik az FTC.

[szerkesztés] Olimpiai ezüstérmesek

  • 1928 Amszterdam
  • 1932 Los Angeles
    • Kárpáti Károly birkózás
  • 1948 London
    • Gyarmati Dezső vízilabda
    • Szittya Károly vízilabda
    • Lemhényi Dezső vízilabda
  • 1952 Helsinki
    • Polyák Imre birkózás
  • 1956 Melbourne
    • Polyák Imre birkózás
    • Keleti Ágnes torna; e. cs.
  • 1960 Róma
    • Zsivótzky Gyula kalapácsvetés
    • Polyák Imre birkózás
    • Szöllősi Imre kajak-kenu (2 ezüst)
    • Rejtő Ildikó vívás; cs.
  • 1964 Tokió
    • Zsivótzky Gyula kalapácsvetés
  • 1968 Mexikóváros
    • Timár István kajak-kenu
    • Rozsnyói Katalin kajak-kenu
    • Marosi Paula vívás; cs.
    • Rejtő Ildikó vívás; cs.
  • 1972 München
    • Dunai Antal labdarúgás
    • Dunai Ede labdarúgás
    • Juhász Péter labdarúgás
    • Rejtő Ildikó vívás; cs.
    • Szolnoki Mária vívás; cs.
    • Rónai Ildikó vívás; cs.
    • Sárosi László vízilabda
  • 1980 Moszkva
    • Szombathelyi Tamás öttusa; e. cs.
  • 1996 Atlanta
    • Adrovicz Attila kajak-kenu; K-4 1000
    • Csollány Szilveszter gyűrű
    • Navarette József vívás; cs.
    • Köves Csaba vívás; cs.
    • Szabó Bence vívás; cs.

[szerkesztés] Olimpiai bronzérmesek

  • 1932 Los Angeles
    • Szabados László úszás
  • 1936 Berlin
    • Gróf Ödön úszás
  • 1948 London
    • Tóth Ferenc birkózás
  • 1952 Helsinki
    • Földessy Ödön távolugrás
    • Csányi György atlétika; 4×100
    • Goldoványi Béla atlétika; 4×100
    • Varga Ferenc kajak; K-2 1000
  • 1956 Melbourne
    • Somodi Lajos vívás; csapat
  • 1960 Róma
    • Bánfalvy Klára kajak; K-2 500
    • Göröcs János labdarúgás
    • Solymosi Ernő labdarúgás
    • Török Gábor labdarúgás
    • Várhidi Pál labdarúgás
    • Dömötör Zoltán vízilabda
    • Mayer Mihály vízilabda
  • 1968 Mexikóváros
    • Kontsek Jolán atlétika; diszkoszvetés
    • Timár István kajak; K-2 1000
    • Rejtő Ildikó vívás
    • Dömötör Zoltán vízilabda
    • Mayer Mihály vízilabda
    • Sárosi László vízilabda
  • 1976 Montreál
    • Rejtő Ildikó vívás; csapat
  • 1980 Moszkva
    • Zakariás Mária kajak; K-2 500
    • Lévai István ökölvívás
    • Donáth Ferenc torna; csapat
    • Stefanek Gertrud vívás; csapat
    • Gedővári Imre vívás; egyéni, csapat
    • Kiss István vízilabda

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ↑ Az alapításkori helyesírás szerint még három szóba volt írandó: Újpesti Torna Egylet, a mai helyesírás szerint a jelöletlen összetétel egybeírandó. Ez természetesen nem érinti az ÚTE rövidítést.

[szerkesztés] Forrás

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=%C3%9Ajpesti_TE&oldid=11064633”
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken