Új-zélandi angol nyelv
Az új-zélandi angol az angol nyelv Új-Zélandon használt változata.
Az angol nyelvet a 19. századi telepesek honosították meg Új-Zélandon. A legtöbb hatással az új-zélandi angolra az angol nyelv déli változata, a skót angol és az őslakosok maori nyelve volt.
Az új-zélandi angol kiejtésben közel áll az Ausztráliában beszélt angolhoz, bár van néhány olyan vonása, ami a maori beszéd hatását hordozza magán. Az ausztrál és az új-zélandi angol közötti legnagyobb eltérés az /ɪ/: hang kiejtése, amit az új-zélandiak svá-nak ejtenek.
Tartalomjegyzék |
Kiejtés [szerkesztés]
Magánhangzók [szerkesztés]
A rövid magas hangok [szerkesztés]
- A rövid i (az angol kit szó i-je) kiejtése [ə] vagy [ɘ]. Ez hasonlít az angol rövid u hangra, ha nem is olyan nyílt ez a hang, és élesen elkülönül az ausztzrál angol i hangjától. Ezért az új-zélandiak szerint az angolok feesh and cheeps-et kérnek fish and chips helyett, míg az ausztrálok szerint az új-zélandiak pedig fush and chups-et.
- A rövid /ɛ/ (mint az angol dress szóban) az /ɪ/ hang által okozott űrt tölti ki, fonetikailag az [e] hang régiójában található. Leginkább egy rövid i-nek hallatszik.
Néhány példa erre:
-
-
- then - /θɪn/
- less - /lɪsː/
- better - /bɪtəɹ/
- yes - /jɪs/
- best - /bɪst/
- get - /gɪt/
- leg - /lɪg/
- ten - /tɪn/
-
- Ugyanígy, a rövid /æ/ hang (a trap szó a-ja) körülbelül [ɛ] hangnak hallatszik.
Régi dokumentumfilmek alapján azt lehetett észrevenni, hogy a második világháború előtt az ausztrál és az új-zélandi angol között nem volt számottevű különbség, főképp majd az 1950-es évektől kezdtek el szétválni. A jelenlegi nyelvészeti kutatások szerint az új-zélandi rövid i az alacsonyabb osztályhoz tartozó 19. századi angol bevándorlók nyelvéből származik. Bár az is előfordulhatott, hogy az előbb Új-Zélandra, majd később Ausztráliába tartó skót bevándolás is hatással lehetett erre. A maorik nyelve is hatással volt az új-zélandi kiejtésre.
Diftongusok [szerkesztés]
- Az /ɪə/ (pl. a near szó ea-ja) és az /eə/ (a square szó ua-ja) jelölt lett, így a here szó rímel a there szóval, a bear a beer-rel és a rarely a really-vel.
- Az /l/ hang előtt az /iː/: és az /ɪə/ (mint a reel szó ee-je vagy a real szó ea-ja), miként az /ɒ/ és az /oʊ/ (doll / dole), és néha az /ʊ/ és az /uː/ (pull / pool), az /ɛ/ és az /æ/ (Ellen / Alan) és az /ʊ/ és az /ɪ/ (full / fill) jelölt lehet.
- A brit angol /æɪ/-a Új-Zélandon /aɪ/-nak hangzik, pl. a maybe /maɪbɪ/, ~ good day /gɪdaɪ/.
Más hangok [szerkesztés]
- Az /ɑr/-/ɑː/ (a start, a bath szavak a-ja) kiejtésben [ɐː] vagy [ɐ̟ː].
- Az /ɜ/ hang (a bird i-je és a nurse u-ja) kerek és az [ɵː~œː~øː] hang régiójában mozog.
Mássalhangzók [szerkesztés]
- Az új-zélandi angol kevésbé használ pergetett r hangot, kivéve az Otago-környéki Southland-en, ahol a skót angol hatása érvényesül. Mégis, néhány szóban azért előfordul a pergetett r, mint az Ireland szóban.
- Az /l/ ejtése veláris („kemény”, gyakran vokalizált). Ennek a hangnak társadalmilag különböző az ejtése, a fiatalok, az alsóbb osztálybeliek vokalizálják az /l/-t.
Más mássalhangzók [szerkesztés]
- A /w/ (witch) és a /hw/ (which) közötti különség főképp idős beszélőknél van még meg, eltűnni látszik.
- A magánhangzók közötti /t/ artikulációja retroflex (kakuminális) is lehet.
Más észrevételek [szerkesztés]
- Ahogy Ausztráliában, úgy Új-Zélandon is néhányan a grown, thrown és mown típusú szavak utolsó szótagját két szótagnak ejtik, egy betoldott svá-hanggal /-oʊ.ən/. Ezekkel szemben a groan, throne és moan szavak ejtése nem hangzik erőltetettnek. A three szóban a th és az r között is megjelenik a svá, így a szó kétszótagú lesz.
- A trans- előtag általános kiejtése /trænts/.
- A H betű nevének kiejtése /eɪtʃ/, mint az Nagy-Britanniában és az USA-ban, nem pedig /ˈheɪtʃ/, mint az ausztráli angolban, ahol ez ír hatás, bár leginkább erre az ausztrál kiejtésre lehetne számítani Új-Zélandon is.
Fonológia [szerkesztés]
Az új-zélandi angol fonológiája hasonló az ausztrál angolhoz vagy a brit angolhoz, azonban vannak benne is eltérések, lásd a táblázatban:
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Ausztrál angoltól való különbözősége [szerkesztés]
| Új-Z. | Auszt. | Magyarázat |
|---|---|---|
| Cellphone / mobile / mobile phone (cell)/phone(mobile) | Mobile phone (mobile) |
Hordozható telefon. |
| Chilly bin | Esky | Zárt konténer, ami az italokat és ételeket hidegen tartja. |
| Dairy | Delicatessen convenience store Deli |
Nagyobb városokban a convenience store vagy a superette szót használják, köszönhetően a bevándorlóknak. Megjegyzendő, hogy a delicatessen terminus más okból van haszználatban Új-Zélandon, olyan üzletet vagy üzletrészt jelöl, ahol olyan ételeket lehet kapni, mint szalámi, finom sajtok vagy likőr. |
| Domain, field | Oval, paddock | An area normally used for recreational purposes, usually grass or earth covered |
| Duvet | Doona | A padded quilt. |
| Jandals | Thongs | Hátsó rész nélküli szandál (másként vietnami papucs vagy strandpapucs). |
| Jersey | Jumper | Jumper or sweater. Új-Zélandon és Ausztráliában a jersey a sportruházat felső részét is jelenti. A sportruházat másik neét , a guernsey-t Új-Zélandon ritkábban használják. |
| Judder bar / Speed bump | Speed bump | Humps or the like in urban or suburban roads, designed to limit the speed of traffic. "Speed bump" is also a common term in both New Zealand and Australia |
| Maroon | Maroon, marone | Bíborbarna szín. Called by the same name in New Zealand as in the United Kingdom; Australia occasionally uses a different spelling and predominantly uses a different pronunciation - in New Zealand it rhymes with spoon, in Australia it rhymes with bone |
| No exit | No through road | Zsákutca, zsákutcás út. |
| Oil skin / Swanndri | Driza-Bone Oil skin |
Oil skin: Country raincoat; Swanndri: heavy woollen jersey (often checquered). |
| Togs |
Bathers Swimmers Cozzies Togs budgie smugglera |
Úszódressz |
| Trolley | Shopping trolley | Négykerekű bevásárlókocsi az áruházakban. |
| Trolley, Trundler | Shopping jeep/granny trolley | A two-wheeled device for transporting shopping from local shops (nowadays rarely seen). |
| Tramp | Bush walk | Stoppolás. |
| Twink | Wite-Out or Liquid Paper | Hibajavító festék. |
| Vivid Felts, Felt tips , Marker |
Texta | A permanent marker pen. |
| a Főképp Queensland-ben és Észak-Új-Dél-Walesben használatos. | ||
Betűzés [szerkesztés]
- Azon szavaknál, ahol van különbség a brit és az amerikai használat között, a brit van használatban: colour / color, travelled / traveled.
- Az -ize, -ise végű szavak (pl. organise / organize) közül az új-zélandi angol az -ise végűt használja. Ez az amerikai angollal szemben szintén a brit angolt támogatja.
- Új-Zélandon a "fjord" szót fiord-ként ejtik (és írják), szemben a minden más angol változatban ejtett fjorddal. Írásban lásd Fiordland tartományuk nevét.
Sajátos új-zélandi szavak és kifejezések [szerkesztés]
- anklebiter - kisgyerek, kölyök
- arvo - vacsora
- banger - kolbász
- brekkie - reggeli (a breakfast szóból)
- bush - erdő
- choice! — remek! jó ötlet! nagyon jó!
- chrissy - karácsony (a christmas szóból)
- cor blimey - hitetlenség kifehjezése (a God blind me szavakból)
- footy - labdarúgás
- flash - stílusos, drága
- Jafa - aucklandi ember
- Mainland - Új-Zéland déli szigete
- pom - brit személy
- drongo - hülye, idióta
- scarfie — egyetemista, különösen az Otagoi Egyetem hallgatóira vonatkozik.
- West Island - Ausztrália
- Gidday! - Jó napot!
- Are you right? - Jól vagy?
- How ya garn? - Hogy vagy?
- Sweet as! - Minden rendben.
- Ta!- Köszönöm
- Bugger! - A fenébe!
- Toodle pip! - Viszlát!
Az új zélandi angol nyelvű beszédben számos maori szó vagy kifejezés is előfordul:
- Kia ora! - Szia! Üdv!
- Kia kaha! - Légy erős!
- Pehea koe? - Hogy érzed magad? (Teljes alakja: Kei pe pēhea koe?)
Hivatkozások [szerkesztés]
- Bartlett, Christopher. (1992). Regional variation in New Zealand English: the case of Southland. New Zealand English Newsletter 6: 5-15.
- Bauer, L.; Warren, P.; Bardsley, D.; Kennedy, M.; Major, G. (2007). New Zealand English
- Cryer, Max. (2002). Curious Kiwi Words. Auckland, NZ: HarperCollinsPublishers (NZ) Ltd.
- Crystal, David (2003). The Cambridge encyclopedia of the English language (2nd ed.). Cambridge University Press.
- Deverson, Tony and Graeme Kennedy (eds.) (2005). The New Zealand Oxford Dictionary. Oxford University Press.
- Grant, L.E., and Devlin, G.A. (eds.) (1999). In other words: A dictionary of expressions used in New Zealand. Palmerston North, NZ: Dunmore Press.
- Kortmann, Bernd; Schneider, Edgar W.; Burridge, Kate; Mesthrie, Rajend; & Upton, Clive (Eds.). (2004). A handbook of varieties of English. Berlin: Mouton de Gruyter.
- Leland, Louis S., jr. (1980). A personal Kiwi-Yankee dictionary. Dunedin, NZ: John McIndoe Ltd.
- Orsman, H.W., (ed.) (1997). The Dictionary of New Zealand English: a dictionary of New Zealandisms on historical principles. Auckland: Oxford University Press.
- Orsman, H.W., (ed.) (1979). Heinemann New Zealand dictionary. Auckland, NZ: Heinemann Educational Books (NZ) Ltd.
- Trudgill, Peter and Jean Hannah. (2002). International English: A Guide to the Varieties of Standard English, 4th ed. London: Arnold.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Az új-zélandi angol nyelv eredete
- The Origins of New Zealand English Project at the University of Canterbury
- Új-Zélandi Szótár Központ
- Kiwi szavak és frázisok
- Kiwi szavak és frázisok 2
- One News: Kiwi akcentus
- New Zealand Everyday Slang Words

