Új-Zéland

Új-Zéland
New Zealand Aotearoa
Új-Zéland zászlaja Új-Zéland címere
Nemzeti himnusz: God Defend New Zealand
Fővárosa	Wellington
Legnagyobb város	Auckland
Államforma	Alkotmányos monarchia
Vezetők
Államfő	II. Erzsébet új-zélandi királynő
Kormányzó	Jerry Mateparae
Miniszterelnök	John Key
Hivatalos nyelv	angol (új-zélandi változat), maori
Függetlenség	Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása	1907. szeptember 26.
Tagság	A Nemzetközösség (1931), az OECD (1973), az APEC (1989), az ENSZ (1945), a Csendes-óceáni Fórum (1971), a Csendes-óceáni Közösség (1947)
Népesség
Népszámlálás szerint	4 141 766 fő (2006) +/-
Rangsorban	124
Becsült	4 134 200 fő (2005)
Rangsorban	124
Népsűrűség	15 fő/km²
GDP	2005
Összes	97,59 milliárd USD (57)
Egy főre jutó	24 769
HDI (2007)	0,950 (20) – magas
Földrajzi adatok
Terület	268 680 km²
Rangsorban	73
Víz	2,1%%
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Új-zélandi dollár (NZD)
Nemzetközi gépkocsijel	NZ
Hívószám	64
Internet TLD	.nz

Új-Zéland két nagyobb és számos kisebb szigetből álló állam a Csendes-óceán délnyugati részén. A Föld legelszigeteltebb állama: még Ausztráliától is kb. 2000 km-re fekszik. A másik legközelebbi nagyobb szárazföld délen az Antarktisz. Északon Új-Kaledónia, a Fidzsi-szigetek és Tonga szigetek helyezkednek el viszonylag közel. Hivatalos nyelve az angol és a maori.

Az országnév eredete

Új-Zéland neve a bennszülött maorik nyelvén Aotearoa vagy Aetearoa, melyet Hosszú fehér felhő földjének fordítanak. A szintén maori nyelvű Niu Tireni elnevezés az angol elnevezésnek felel meg. Az országot lakosai gyakran Aotearoa New Zealand néven említik, ez azonban külföldön szinte teljesen ismeretlen.

Az országot Hollandia Zeeland (jelentése Tengerföld) tartományáról nevezték el.

Földrajz

Új-Zéland domborzati térképe

Domborzat

Új-Zéland területe Magyarországénál mintegy háromszor nagyobb. Az ország két nagy, és számos kisebb szigetből áll. A két fő sziget a déli szélesség 34° és 47°-a között található.

A nagyobb kiterjedésű Déli-szigeten hosszában végighúzódik a Déli-Alpok nevű lánchegység, melynek legmagasabb csúcsa (Aoraki / Mount Cook, 3754 méter) egyben az ország legmagasabb pontja is. A vulkanikus szempontból aktívabb Északi-sziget legmagasabb pontja a jelenleg is aktívnak számító Ruapehu tűzhányó csúcsa (2797 méter).

Új-Zéland földrajzi értelemben a világ leginkább elszigetelt országa. A legközelebbi nagyobb szárazföld Ausztrália, amelynek keleti partja Új-Zélandtól 2000 km távolságra északnyugatra található. Déli irányban az Antarktisz, északra Fidzsi-szigetek, Tonga és Új-Kaledónia a legközelebbi szárazföld.

Geológiai értelemben a szigetek az ausztráliai és a csendes-óceáni lemezek összeütközésének következtében emelkedtek ki az óceánból. A két kéreglemez mozgásának köszönhetően Új-Zéland területe szeizmikusan jelenleg is igen aktív.

Éghajlat

Az ország déli részén az óceáni és a hegyvidéki éghajlat uralkodik. Az északi részen szubtrópusi.

Délen a középhőmérséklet télen 15 °C, nyáron 25 °C. Északon télen 5-10 °C, nyáron 30 °C.

Új-Zélandon – mivel Földünk déli felén fekszik – az évszakok fordítva vannak, mint Európában, így Magyarországon. A tél júniusban kezdődik, és egészen októberig eltart, ellenben az Északi-szigeten inkább júliusban kezdődik, de valamivel tovább is tart.

Élővilág, természetvédelem

Új-Zéland területét az ember megjelenése előtt mintegy 80%-ban erdő borította.

Elszigetelt fekvéséből adódóan számos ritka növény- és madárfaj (például kakapó) maradt fenn. Az ember megjelenése előtt két denevérfajon kívül nem volt szárazföldi emlősállat a szigeten. Ennek következtében maradhattak fenn természetes ellenség híján az erdőket lakó nagyméretű, röpképtelen madarak (például kivi, takahe, kakapó, weka). Itt élt a valaha létezett legnagyobb méretű madárfaj, a moa is, amely valószínűleg az első polinéz bevándorlók vadászatainak hatására pusztult ki.

• 

  Agathis australis

• 

  Dicksonia squarrosa

• 

  Cyathea medullaris, Serlegpáfrányfélék

• 

  Metrosideros fulgens, Mirtuszfélék

• 

  Aenetus virescens

• 

  Királyalbatrosz

• 

  Kivi (Apteryx australis)

• 

  Új-zélandi oroszlánfóka

• 

  Hector-delfin

• 

  Kea

• 

  Nyerges madár

Lásd még: Kategória:Új-Zéland állatvilága

Nemzeti parkjai

Név	Elhelyezkedése	Alapításának éve	Terület (km²)
Tongariro-Nationalpark	Északi-sziget	1887	786,51
Egmont-Nationalpark	Északi-sziget	1900	335,34
Te-Urewera-Nationalpark	Északi-sziget	1954	2126,72
Whanganui-Nationalpark	Északi-sziget	1986	742,31
Fiordland-Nationalpark	Déli-sziget	1952	12 570
Mount-Cook-Nationalpark	Déli-sziget	1953	706,96
Westland-Nationalpark	Déli-sziget	1960	1175,47
Mount-Aspiring-Nationalpark	Déli-sziget	1964	3 555,43
Arthur's-Pass-Nationalpark	Déli-sziget	1929	1145
Abel-Tasman-Nationalpark	Déli-sziget	1942	225,30
Nelson Lakes Nemzeti Park	Déli-sziget	1956	1020
Paparoa-Nationalpark	Déli-sziget	1987	300
Rakiura-Nationalpark	Stewart-szigetek	2002	1500

Természeti világörökségei

Milford Sound a Fjordland Nemzeti Parkban

Az országnak a Földön elfoglalt különleges helyzete miatt három táj is felkerült az UNESCO világörökség listájára:

• Te Wahipounamu Nemzeti Parkok – Új-Zéland délnyugati részén több különálló nemzeti park:
  • Westland Nemzeti Park,
  • Mount Cook Nemzeti Park,
  • Mount Aspiring Nemzeti Park,
  • Fjordland Nemzeti Park.
• Tongariro Nemzeti Park a Tongariro vulkán körül.
• Új-Zéland szub-antarktikus szigetei (öt szigetcsoport: Snares-sziget, Bounty-szigetek, Antipode-szigetek, Auckland-szigetek és Campbell-sziget)

Története

Maori őslakosok a 19. század közepéből

Egyike Földünk legkésőbb benépesült szárazföldjeinek. Polinéziaiak vándoroltak be 500 és 1300 között és létrehozták a maori kultúrát.

A kettős szigetet 1642-ben fedezte fel Abel Janszoon Tasman holland hajós. Az országot James Cook 1769-ben brit birtokká nyilvánította. 1832-től Ausztráliából igazgatták. Az európaiak bevándorlása 1839-ben, a Brit Új-Zéland Társaság megalakítása után indult meg. Az európai telepesek 1856-ban alakítottak először kormányt.

Új-Zéland 1907-ben lett önkormányzattal rendelkező domínium. 1931 decemberében vált a Brit Nemzetközösség egyenrangú tagjává, ezt azonban az ország parlamentje csak 1947-ben ratifikálta. 1945-ben az ENSZ egyik alapító tagja.

Államszervezet és közigazgatás

A Parlament épülete Wellingtonban

Közigazgatási felosztás

Új-Zélandot 1989 óta 16 regionális tanács (regional council) alkotja, ezek környezetvédelmi, belbiztonsági és közlekedési ügyekben bírnak önálló hatáskörrel. A jelenlegi regionális tanácsok közül négy – Gisborne, Marlborough, Nelson, Tasman – egyben a hierarchikus beosztás alsóbb szintjét jelentő területi hatóság is; csakúgy, mint a kevesebb mint 800 fő által lakott Chatham-szigetek. A területi beosztás következő szintjét a 74 területi hatóság adja. Ezek határai nem minden esetben egyeznek a régióhatárokkal, így nem egy hierarchikusan egymásra épülő rendszer épült ki. A területi hatóságok hagyományosan különböző státusszal bírnak, melyeket korábban megyéknek és városoknak (counties, cities) neveztek, mai két típusuk a kerületek (district), melyekből jelenleg ötvennyolc van az országban és a városok (city), melyekből tizenöt található; a maradék egy a különleges státusszal rendelkező Chatham-szigetek. Új-Zéland területéhez tartoznak különböző távoli szigetek is, melyek nem részei egyetlen, a fent említett beosztásnak sem. Ezeket statisztikai okokból viszont besorolják az Északi- vagy a Déli-szigethez: így a Kermadec-szigetek az Északi-, a többi sziget és sziget-csoport (Antipodes-szigetek, Auckland-szigetek, Campbell-, Three Kings-, Snares-, Solander- és Bounty-sziget) a Déli-szigethez tartozik. A külbirtokok – Tokelau-szigetek, Niue, Cook-szigetek, valamint az országhoz tartozó antarktiszi területek – Új-Zélandhoz lazábban kapcsolódó országrészek.

		Régió	Székhely	Terület (km²)	Lakosság(2)
	1	Northland	Whangarei	13.941	147.600
	2	Auckland	Auckland	16.140	1.316.900
	3	Waikato	Hamilton	25.598	381.800
	4	Bay of Plenty	Tauranga	12.447	257.600
	5	Gisborne (1)	Gisborne	8.351	44.900
	6	Taranaki	Stratford	7.273	105.500
	7	Manawatu-Wanganui	Wanganui	22.215	227.100
	8	Hawke’s Bay	Napier	14.164	149.100
	9	Wellington	Wellington	8.124	456.900
	10	Marlborough (1)	Blenheim	12.484	42,300
	11	Nelson (1)	Nelson	445	45.200
	12	Tasman (1)	Richmond	9.786	45.800
	13	Canterbury	Christchurch	45.845	520.600
	14	West Coast	Greymouth	23.000	30.600
	15	Otago	Dunedin	31.476	195.000
	16	Southland	Invercargill	30.753	93.600
	17	Chatham-szigetek (3)	Waitangi	963	750
(1) Ez a régió. (2) 2001-es népszámlálás. (3) A Chatham-szigetek 800 km-ra keletre fekszenek Új-Zélandtól.

Népesség

Auckland üzleti központja

Általános adatok

Új-Zéland lakossága 2006-ban 4 141 766 fő volt. A népsűrűség 15 fő/km². Több mint 1 millió ember él Aucklandon és környékén. Lakosságának 88%-a városokban él.

Legnépesebb települések

A legjellemzőbb vallás körzetenként

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az ország lakosságának többsége európai leszármazott. Ők elsősorban Nyugat-Európából érkeztek. Napjainkban a bevándorlók legnagyobb része Ázsiából érkezik. Rajtuk kívül még élnek itt maorik (14,7%) és polinézek.

A lakosság többsége keresztény. Az ország 24%-a az anglikán egyház, 18%-a a presbiteriánus egyház tagja, 15%-a római katolikus. A kisebb egyházak is jelen vannak. Metodisták (5%), baptisták (2%).

Gazdaság

Geotermikus kútfejek

Általános adatok

Földje ásványkincsekben szegény (kevés arany, ezüst, feketekőszén, kőolaj, földgáz). A villamos áram 80%-át vízerőművekben, 7%-át geotermikus erőművekben állítják elő. Az ipar főként a mezőgazdaság termékeit dolgozza fel (gyapjú, tej, fa). Az olcsó villamosenergiára épült alumíniumkohók az ausztrál timföldet dolgozzák fel. Az ország területének 50%-át kitevő legelők mellett az Északi-szigeten citrus-, szőlőültetvények, a nagyvárosok körül pedig zöldségtermelő gazdaságok működnek. Számottevő a halászat is.

• Hazai össztermék (GDP)/fő: 20 100 USD (2002-ben).
• Munkanélküliség: 5,3% (2002-ben).
• Munkaerő: 1 920 000 fő.
• Infláció: 2,7% (2002-ben).
• A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 8%, ipar 23%, szolgáltatások 69%.

Gazdasági ágazatok

Birkák legelnek egy farmon

Közlekedés

Érdekesség: A világ legdélibb vasúti állomása Új-Zélandon, a Déli-sziget egyik legdélibb városában, Bluff-ban van, a kikötő melletti tehervasúti állomás.^[forrás?]

• 

  Út Hari Hari közelében

• 

  Autópálya-csomópont Aucklandben

• 

  Wellington egy közlekedési útvonala

• 

  Az aucklandi Nemzetközi Repülőtér terminálja

Kultúra

A maori kultúra talán leghitelesebb, belső ábrázolása volt S. Percy Smith, a Polynesian Society (Polinéziai Társaság) akkori elnökének könyve, a Lore of the Whare-wānanga, mely 1913-ban jelent meg New Plymouth-ban, Új-Zélandon.

Új-Zéland kultúrájáról és szellemtörténetéről is szól Nagy Emilné dr. Göllner Mária Dialog der Hemisphären (A hemiszférák párbeszéde) c. műve, melynek csaknem teljes szövege magyarul is olvasható a Michaeliták c. kötet részeként.

Új-Zéland őslakosainak jelenkori életéről szól a nagy hatású Once Were Warriors (Egykoron harcosok voltak) című 1990-es könyv, és a belőle készült, világszerte bemutatott film. A történet középpontjában egy, a városi, modern élethez nehezen alkalmazkodó maori család (hisz őseik „egykor harcosok voltak”), és annak belső konfliktusai állnak. A cselekmény a modern civilizáció, és a tradíciók ambivalens viszonyát mutatja be a szereplők küzdelmein keresztül.A maori mitológia elemeinek felhasználásával készült a 2003-ban bemutatott új-zélandi film, a Whalerider (Bálnalovas) és a hasonló című könyv. Különösen ismert A Gyűrűk Ura, az amerikai–új-zélandi film. Ez a három, külföldön leginkább ismert új-zélandi film.

Kulturális intézmények

A világ kulturális örökségének része az UNESCO szerint a Tongariro Nemzeti Parkban található Tongariro vulkánt övező maori legendák. Lásd részletesebben a vulkánokról szóló cikk erre vonatkozó szakaszát.

Művészetek

Lásd még: Új-Zéland irodalma

Gasztronómia

Rotorua városa a hőforrások gőzeivel

Turizmus

A természetföldrajzi tankönyv szinte minden oldala megelevenedik. Új Zéland kiterjeszkedésében, földrajzi helyzetében szinte Olaszországhoz hasonlítható, csak a déli féltekére kivetítve. A fő turista küldő országoktól nagy távolságra és a változatos vonzerőknek tulajdonítható, hogy a turisták ebben az országban tartózkodnak a legtovább. Az átlagos tartozkódási idő 19 nap, ami a világon a leghosszabbnak tekinthető. Az utazások fajlagos értéke, viszont nem kiemelkedő. Ez annak tudható be, hogy az idelátogató turisták nem a leggazdagabbak, hanem a természet és kalandkedvelők csoportjába tartoznak.

Az ország vonzerőit (például a természetet) rendkívüli módon óvják!

Sport

Rögbi-játékosok haka-pózban. A haka a maori őslakók egyfajta kihívó hadi tánca volt.

A kötélugrás egy más változata Queenstown felett

Az ország nemzetközileg legismertebb csapata a rögbiválogatott, becenevükön az „All Blacks”. Az elnevezés a teljesen fekete színű mezükre utal. Kimagasló eredményeik mellett nevezetesek még arról is, hogy minden mérkőzés előtt eljárnak egy rituális maori harci táncot, az. ún. „haka-t” a csapat feltüzelésére. Ezt több filmben, illetve reklámban is megörökítették már.

Lásd még: Az új-zélandi rögbi-válogatott hakája

Új-Zéland köztudottan az extrém sportok hazája, a vadvízi evezésen vagy a bungee jumpingon kívül számtalan lehetőséget kínál.

Az ország legnagyobb síterepe az Északi-szigeten emelkedő Mt. Ruapehu lejtőin található. Két szomszédos síterepről van szó, nevezetesen Turoa és Whakapapa. Mind Turoa, mind Whakapapa nagyjából 45 km-nyi gondosan kezelt sípálya. Szintén ezen a hegyen fekszik Tukino, ami már egy jóval kisebb síhely. Az Északi-sziget negyedik síterepe, Manganui „izoláltan”, a sziget délnyugati csücskében helyezkedik el. Tukinóhoz hasonlóan szintén kisebb helyről van szó. Az ország többi 20 síparadicsoma a „Déli-Alpokban”, azaz a Déli-szigeten található, ahol számtalan hegy emelkedik 2000, ill. 3000 m-es magasságokba. A legkedveltebb síparadicsomok Cardrona, Mt. Hutt, Treble Cone, Coronet Peak vagy éppen a The Remarkablest.

A WRC (Rali Világbajnokság) futamai közül már rendeztek párat a szigetországban.

Lásd még: Új-Zéland-rali

Labdarúgás

Lásd még: Új-zélandi labdarúgó-válogatott

Forma 1

A McLaren Forma 1-es csapatot az új-zélandi Bruce McLaren alapította 1966-ban, célja nem titkoltan Enzo Ferrari legendás csapatához hasonló alakulat létrehozása volt. A McLaren a mai napig is a Scuderia Ferrari legnagyobb kihívója. A gárdánál maga is versenyzett pilótaként, azon kívül ellátta a csapatvezetői posztot és az autók tervezésében is közreműködött. A halál is a versenypályán érte utol. Csapata ma a brit Ron Dennis birtokában van. A McLaren a Forma 1 történetének 2. legsikeresebb tagja, a királykategóriában megszakítás nélkül száguldottak konstrukciói az elmúlt 50 évben, ezalatt olyan neves F1-es világbajnokok versenyeztek a csapatnál, mint Niki Lauda, Alain Prost, Ayrton Senna, Mika Häkkinen, Kimi Räikkönen, Fernando Alonso, Lewis Hamilton és a 2010-től náluk vezető Jenson Button. A McLaren azonban már angol tulajdonban van, így brit zászló alatt is van bejegyezve.

Filmipar

Szintén Új-Zélandon született, s ott is forgatta több nagy sikerű filmjét (többek között A Gyűrűk Ura-trilógia) a háromszoros Oscar-díjas rendező-forgatókönyvíró: Peter Jackson.

Új-Zélandon forgattak még 2 televíziós filmsorozatot, a Xenát és a Herkulest. E két sorozatot hiába forgatták itt, gyengéd szálakkal akkor is a görög mitológiához kapcsolódik. Új-Zélandi származású színészek közé tartozik Craig Parker, Lucy Lawless és Karl Urban is.

Ünnepek

Dátum	angol neve	magyar neve
január 1.	New Year's Day	Újév
január 2.	Day after New Year's Day	Újév másnapja
február 6.	Waitangi Day	Waitangi Day – nemzeti nap
változó	Good Friday	Nagypéntek
változó	Easter Sunday	húsvét
változó	Easter Monday	húsvéthétfő
április 25.	ANZAC Day	ANZAC-nap – az első világháborúban elesett katonák napja
Július első hétfője	Queen's Birthday	A Királynő születésnapja
október 4. hétfője	Labour Day	Labour Day – a Munka Ünnepe
december 25.	Christmas Day	karácsony
december 26.	Boxing Day	karácsony

Kapcsolódó szócikkek

• Tasman Series
• Új-zélandi angol nyelv
• Maori nyelv

További információk

• WANGANUI (magyar nyelvű információ Új-Zéland történelmi folyóparti városáról)
• Új-Zélandi magyar információs és közösségi portál
• Új-Zéland, történelem, földrajz, mindennapok, magyarul
• Új-Zéland, a távoli paradicsom – egy nyaralás képei
• Magyar–maori szótár
• Magyar-maori szótár