Új-guineai krokodil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Új-guineai krokodil
Neuguinea-krokodil-0272.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Krokodilok (Crocodilia)
Család: Krokodilfélék (Crocodylidae)
Nem: Crocodylus
Faj: C. novaeguineae
Tudományos név
Crocodylus novaeguineae
(Schmidt, 1928)
Elterjedés
Crocodylus novaeguineae Distribution.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Új-guineai krokodil témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Új-guineai krokodil témájú kategóriát.

Az új-guineai krokodil (Crocodylus novaeguineae) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába, a krokodilok (Crocodilia) rendjébe és a krokodilfélék (Crocodylidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Indonézia és Pápua Új-Guinea által birtokolt Új-Guinea szigetének édesvizeiben él, távol a tengerparttól. Elsősorban a tavak, mocsarak, lápok lakója, csak a száraz évszakban húzódik a folyókba.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon hasonlít a sziámi krokodilra (Crocodylus siamensis), különösen fiatal korában. Közepes termetű krokodil, a hímek legfeljebb 3,5, a nőstények pedig 2,7 méteres hosszúságúra nőnek meg. Pofája keskeny. Páncélzata barnás vagy szürkés, sötétebb foltokkal.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jobbára éjszakai életmódot folytat. A fiatal példányok gerinctelenekkel és kisebb halakkal, a kifejlett egyedek pedig nagyobb gerincesekkel – halakkal, hüllőkkel, madarakkal – táplálkoznak.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Új-Guineán kelet-nyugati irányban végighúzódó Maoke- és Bismarck-hegység vonalától északra élő populációk a száraz időszakban, míg a hegyektől délre élő populációk az esős évszakban párosodnak. A párzás után két héttel kerül sor a tojásrakásra. Az északi krokodilok többnyire vízen lebegő növényzetre rakják 22-45 tojásukat, míg a déliek fészekhalmot ásnak a vízparton kevesebb, de nagyobb tojásuk számára. A nőstények, ha nem is feltétlenül védelmezik a fészekaljat, a tojások közelében maradnak. A fiókák mintegy 80 nap után kelnek ki, ekkor anyjuk mellett olykor az apaállat is segédkezik a vízbe juttatásukban.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint nem veszélyeztetett, mivel viszonylag széles körben és nagy számban elterjedt faj. Szerepel a CITES II. függelékében.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]