Öves díszcsík

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Öves díszcsík
Chromobotia macracanthus.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Család: Botiidae
Alcsalád: Botiinae
Nem: Chromobotia
Kottelat, 2004
Faj: C. macracanthus
Tudományos név
Chromobotia macracanthus
(Bleeker, 1852)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Öves díszcsík témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Öves díszcsík témájú kategóriát.

Chromobotia macracanthus Bleeker.jpg

Az öves díszcsík (Chromobotia macracanthus vagy Botia macracantha) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a csíkfélék (Botiidae) családjába tartozó Chromobotia nem egyetlen faja.

A halat először Cobitis macracanthus néven Pieter Bleeker írta le 1852-ben. 1989-ben, a tudományos nevét Botia macracanthus-ra változtatták [1]. 2004-ben, Dr. Maurice Kottelat megosztotta a Botia nemzetséget, amely jelenleg 47 különböző fajt, hét különálló nemzetséget foglal magába. Az öves díszcsík egy saját nemzetséget, a Chromobotia-t képviseli [2].


Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Délkelet-Ázsiában és szigetein (Szumátra, Borneó, Indonézia) honos.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza elérheti a 30 centimétert. Ívelt, narancssárga testét három fekete sáv keresztezi. A harmadik sáv kiterjed a farok alatti úszóra is. A mell-, a has-és a farokúszó vöröses narancssárga, a hátúszó és a farok alatti úszó fekete, szegélyük világos színű. A kicsi pikkelyek miatt a hal teste simának és fénytelennek látszik. Szeme előtt kimerevíthető tüske van, ami beleakadhat az akváriumi hálóba. Hasoldala lapos.

Botia macracanthus by Mgroch.JPG

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természetben ragadozó életmódot folytat, de akváriumi körülmények között elfogadja a granulátumokat is. Egyáltalán nem nyugodt, csendes hal, éjjel és alkonyatkor rendkívül aktív, sokat mozog. Mint más csíkfélék, képes kattogó hangokat kiadni. Nem kedveli a túl világos medencét.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tenyésztése nehéz, ikrarakó. Szaporítása még részben megoldatlan, ezért a mai napig sok díszcsíkot fognak be a természetből.

Tartása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békés rajhal. Kiváló csigairtó, legtöbbször ezen tulajdonsága miatt tartják. Nagy akváriumot igényel, mivel a kifejlett példányok elérhetik a 30 cm-t. Az akváriumban azonban kisebbek, ritkán érik el a 20 cm-t. Talajlakó, sok növényzetet és búvóhelyet kell biztosítani a számára.

Sajnos ez a rajban igen mutatós hal érzékeny a darakórra, de kedvező tartás mellett magas kort érhet el.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Clown Loach. WetPetz.com, 2004. (Hozzáférés: 2007. augusztus 17.)
  2. Kottelat, Maurice (2004.). „Botia kubotai, a new species of loach (Teleostei: Cobitidae) from the Ataran River basin (Myanmar), with comments on botiine nomenclature and diagnosis of a new genus” (PDF - abstract only). Zootaxa 401, 1–18. o. ISSN 1175-5334. Hozzáférés ideje: 2007. augusztus 17.