Öves díszcsík
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Chromobotia macracanthus (Bleeker, 1852) |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Öves díszcsík témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Öves díszcsík témájú médiaállományokat. |
Az öves díszcsík (Chromobotia macracanthus vagy Botia macracantha) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a csíkfélék (Botiidae) családjába tartozó Chromobotia nem egyetlen faja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Délkelet-Ázsiában és szigetein (Szumátra, Borneó, Indonézia) honos.
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza elérheti a 30 centimétert. Ívelt, narancssárga testét három fekete sáv keresztezi. A harmadik sáv kiterjed a farok alatti úszóra is. A mell-, a has-és a farokúszó vöröses narancssárga, a hátúszó és a farok alatti úszó fekete, szegélyük világos színű. A kicsi pikkelyek miatt a hal teste simának és fénytelennek látszik. Szeme előtt kimerevíthető tüske van, ami beleakadhat az akváriumi hálóba. Hasoldala lapos.
|
[szerkesztés] Életmódja
A természetben ragadozó életmódot folytat, de akváriumi körülmények között elfogadja a granulátumokat is. Egyáltalán nem nyugodt, csendes hal, éjjel és alkonyatkor rendkívül aktív, sokat mozog. Mint más csíkfélék, képes kattogó hangokat kiadni. Nem kedveli a túl világos medencét.
[szerkesztés] Szaporodása
Tenyésztése nehéz, ikrarakó. Szaporítása még részben megoldatlan, ezért a mai napig sok díszcsíkot fognak be a természetből.
[szerkesztés] Tartása
Békés rajhal. Kiváló csigairtó, legtöbbször ezen tulajdonsága miatt tartják. Nagy akváriumot igényel, mivel a kifejlett példányok elérhetik a 30 cm-t. Az akváriumban azonban kisebbek, ritkán érik el a 20 cm-t. Talajlakó, sok növényzetet és búvóhelyet kell biztosítani a számára.
Sajnos ez a rajban igen mutatós hal érzékeny a darakórra, de kedvező tartás mellett magas kort érhet el.
[szerkesztés] Forrás
- Vierke, Jörg. A legkedveltebb díszhalak. Elektra Kiadóház Bt. ISBN 978-963-920-5 (2001)
