Klasszikus teista sátánizmus
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
|
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát. |
|
|
Ennek a szócikknek mind a tényszerűsége, mind a semlegessége vitatott. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. |
Tartalomjegyzék |
Kezdetei [szerkesztés]
A teista sátánizmus ezen ága egyidős a júdaizmussal. A Biblia is említést tesz a teista sátánizmusról, Moloch, Leviatán, Baál és más ördögök imádatára hívva fel a figyelmet. A keresztény mitológiára épülő sátánizmus az ókor végén, majd a középkorban kezdett kibontakozni. Később azokat is az ördögimádó vagy sátánimádó jelzőkkel illették, akik nem tértek az igaz hitre, inkább őseik pogány hitét gyakorolták.
Középkor [szerkesztés]
Főleg a középkor idején élte "fénykorát", a keresztény egyházi propaganda erősen hirdette a sátánimádás terjedését. Az inkvizíció volt az az egyházi hivatal, mely felvállalta a sátánizmus elleni harcot. Az egyház minden, az okkulttal foglalkozó egyént a Sátán hívének minősített. Kevés feljegyzés létezik valódi ördögimádó szektákról, Európában szervezett szinten valószínűleg nem működött ilyen a középkor idején. A sátánimádónak minősített egyének többsége pogány volt, az ősi isteneket és nem a keresztény ördögöket imádta.
A sátánimádás létét a középkorban bizonyítják azon okkult rítusok, melyek a keresztény mise (vagy imádságok) kifordított változatait alakalmazzák, s a rítus szövegét démonidéző imával és énekkel helyettesítették (ld. Anton Szandor LaVey: The Satanic Rituals című válogatását).
Újkor [szerkesztés]
Modern kor [szerkesztés]
A modern korban a klasszikus sátánimádás újra feléledt. Ez egyrészt köszönhető a liberalizmus terjedésének illetve egyes okkultitsta gondolkodóknak (mint Aleister Crowley). A modern kori sátánimádást általában a black metal-lal és death metal-lal hozzák kapcsolatba. E két zenei műfaj képviselői közt akad, melyek dalszövegeikben sátánimádásra buzdítanak, vagy ahhoz kötődő a mondandójuk (például a Morbid Angel). Főleg a fiatalok körében divatos, kisebb-nagyobb csoportok mindenhol előfordulnak, de szervezett és hivatalos szinten egyelőre nem létezik. A rítusok néha állatok (ritkán emberek) kínzásával és feláldozásával járnak együtt, bár ez nem általános érvényű. Gyakran összetévesztik a modern sátánimádatot a modern ateista sátánizmussal (ld. LaVey-i sátánizmus), de fontos megjegyezni, hogy a kettő jelentősen különbözik. Ugyanez a helyzet áll fenn a teista sátánizmus többi ágával szemben is (ld. Lucifer Egyháza), melyekkel vannak közös vonásai, de különbségek is felfedezhetők.

