Önkormányzati rendelet

Az önkormányzati rendelet Magyarországon a helyi önkormányzatok által hozható jogszabály.

Önkormányzati rendeletet a települési (községi, városi, fővárosi, fővárosi kerületi) és a megyei önkormányzatok alkothatnak. A rendelet területi hatálya csak az adott településre vagy megyére; a személyi hatálya pedig annak lakosaira, valamint a településsel, megyével valamilyen módon kapcsolatban állókra (pl. annak jelképeit használókra, ott ingatlannal rendelkezőkre, a településen működő cégekre stb.) terjed ki. (Kivételt jelent e szabály alól, hogy a település önkormányzata bizonyos esetekben, közös feladatellátás esetén átadhatja rendeletalkotási jogát egy másik település önkormányzatának.)

A helyi rendeleteket az önkormányzat képviselő-testülete nyilvános ülésen, minősített többséggel fogadja el, majd azt a jegyző (a helyben szabályozott módon, általában egy hivatalos hirdetőtáblán vagy az önkormányzat honlapján) hirdeti ki. Megjelölésük tartalmazza a megalkotó képviselő-testület nevét, a rendelet éven belüli sorszámát, a kihirdetés évét, hónapját, napját, valamint a címet; pl.: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (II. 22.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről.

A képviselő-testületek a rendeletalkotást nem igénylő kérdésekben határozattal döntenek.

Az önkormányzati rendeletek a jogrendszer egészében[szerkesztés]

Törvények határozzák meg, hogy az önkormányzatok miről és milyen keretek közt rendelkezhetnek. Helyi rendeletek szabályozhatják többek között a helyi adókat; a szociális ellátásokat és támogatásokat; egyes közszolgáltatások (pl. hulladékszállítás, szippantás, kéményseprés, távhőszolgáltatás) működését; a helyi építési követelményeket; a közterületek használatának rendjét; az önkormányzat költségvetését; a saját belső működésének legfontosabb szabályait; a saját vagyonával való gazdálkodás rendjét; és még jó néhány egyéb kérdést. E tárgykörök legtöbbjét az önkormányzatok nemcsak jogosultak, de kötelesek is szabályozni.

A helyi szabályok meghatározása során a képviselő-testületek elvileg széleskörű szabadságot élveznek, ezt azon a gyakorlatban szűk keretek közé terelik az országos jogszabályok, amelyekkel az önkormányzati rendeletek nem lehetnek ellentétesek: törvények, kormány- és miniszteri rendeletek (valamint a két önálló szabályozó szerv, a MEKH és az NMHH rendeletei). Ha az önkormányzati rendelet ezek valamelyikébe ütközik, az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti feladatkörében intézkedik a jogsértő állapot megszüntetése érdekében. Ha valaki a saját ügyében szenved hátrányt egy jogsértő önkormányzati rendelet miatt, akkor az ügyében eljáró bírótól kérheti, hogy kezdeményezze a rendelet megsemmisítését. A jogsértő önkormányzati rendelet megsemmisítésére mindkét esetben (akár a kormányhivatal, akár a bíró kezdeményezése alapján) a Kúria vagy az Alkotmánybíróság jogosult.

Az önkormányzati rendelet megjelölése a kihirdetése során[szerkesztés]

Az önkormányzati rendelet megjelölése a kihirdetése során - az alábbi sorrendben - a következő:

a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölése,
b) a rendelet sorszáma arab számmal,
c) a „/” jel,
d) a rendelet kihirdetésének éve arab számmal,
e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapja római számmal és napját arab számmal,
f) az „önkormányzati rendelete” kifejezés és
g) a rendelet címe. ^[1]

Önkormányzati rendeletek elérhetősége[szerkesztés]

Az önkormányzati rendeletek megtalálhatók a Nemzeti Jogszabálytár > Önkormányzati rendeletek Archiválva 2014. május 31-i dátummal a Wayback Machine-ben oldalon. Itt (és saját honlapjukon is) az önkormányzatok kötelesek rendeleteiket közzétenni.

Jogszabályok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 11. § (2) bek.

[1] 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 11. § (2) bek.

[1]