Ószandec
| Ószandec (Stary Sącz) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország | ||
| Vajdaság | Kis-lengyelországi | ||
| Irányítószám | 33-340 | ||
| Rendszám | KNS | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8746 fő (2021. márc. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 528,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 320 m | ||
| Terület | 16,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 49° 33′ 45″, k. h. 20° 38′ 11″Koordináták: é. sz. 49° 33′ 45″, k. h. 20° 38′ 11″ | |||
| Ószandec weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ószandec témájú médiaállományokat. | |||
Ószandec (lengyelül: Stary Sącz) mintegy 9 000 lakosú város Lengyelországban, a Kis-lengyelországi vajdaságban. Középkori óvárosáról és Szent Kinga által alapított klarissza kolostoráról ismert.[2][3]
Földrajz[szerkesztés]
Ószandec a hegyekkel körülvett Szandeci-medencében, a Szandeci-Beszkidek lábánál fekszik. A Dunajec és a Poprád összefolyásánál található, a folyók által közrefogva.[4][3]
Éghajlat[szerkesztés]
A Szandeci-medence Lengyelország egyik legmelegebb és legnaposabb vidéke.[3]
Történelem[szerkesztés]
A város első írásos említése 1189-ből származik.[2] A Szandec nevű területet V. Boleszláv lengyel fejedelem 1257-ben feleségének, Árpád-házi Kingának, IV. Béla magyar király lányának adományozta.[5][6]
Kinga 1280-ban[5] (más források szerint 1273-ban[2]) klarissza kolostort alapított Ószandecben. Férje halála (1279) után ide vonult vissza húgával, a fél évvel korábban megözvegyült Jolánnal együtt. 1284-ben a kolostor főnöknőjévé választották. Az első templom 1285-ben épült. 1287-ben egy tatár betörés során az apácáknak Csorsztin várába kellett menekülniük; az ostromlókat Baksa Simonfia György magyar csapata futamította meg. A kolostort a tatárok feldúlták, az újjáépítést Kinga irányította. Itt hunyt el 1292-ben, 10 hónapnyi betegség után.[7][8][6]
A város egykor a Magyarországra vezető kereskedelmi út mentén feküdt.[3]
A ma is álló klarissza templom 1322-ben épült gótikus stílusban. A 17. században barokk stílusban átépítették, de megőrzött gótikus elemeket is; szószéke 1671-ből, főoltára 1696-ból származik.[2]
Gazdaság[szerkesztés]
A kedvező éghajlatnak köszönhetően a város környékén jellemzőek a gyümölcsösök.[3]
Turizmus[szerkesztés]
A város legjelentősebb műemléke a klarissza kolostor és templom.[9][2] A kolostor udvarában működik a Szent Kinga Háza múzeum, melyben Szent Kinga kultuszának emlékei láthatók.[2]
Gránitkövekkel borított középkori piacterén állt egykor a városháza, melynek másolata ma az újszandeci skanzenben látható. Ugyancsak a főtéren található a regionális múzeum, mely a város történetébe enged betekintést. A kolostort körülvevő fal mellett áll az a székelykapu, amit Magyarország ajándékozott a városnak Kinga szentté avatása emlékére. A belvárostól fél óra sétára áll a fából épült szabadtéri oltár, ahol II. János Pál pápa 1999-ben szentté avatta őt.[9]
A városból elérhetők a Pieninek és a Tátra kirándulóhelyei.[3]
Személyek[szerkesztés]
- Itt hunyt el Szent Kinga (1224–1292)
- Itt élt Boldog Jolán (1235/39–1298)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/011212210164-0963359?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 4.
- ↑ a b c d e f Ószandec - Szt. Kinga (Stary Sącz) (magyar nyelven). Lengyelország Nemzeti Idegenforgalmi Honlapja, 2013. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
- ↑ a b c d e f Stary Sącz (angol nyelven). Ószandec Turisztikai Információs Központ, 2014. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
- ↑ About Us (angol nyelven). Ószandec Turisztikai Információs Központ, 2014. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
- ↑ a b Man in the Pieniny (angol nyelven). Pienineki Nemzeti Park, 2014. (Hozzáférés: 2014. április 14.)
- ↑ a b Árpád-házi Szent Kinga (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2012. július 24. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
- ↑ Kiállítás nyílik Árpád-házi Szent Kingáról (magyar nyelven). Múlt-Kor / MTI, 2013. március 8. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
- ↑ Diós István: Árpád-házi Boldog Kinga (magyar nyelven). A szentek élete. Szent István Társulat / Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
- ↑ a b Must-sees (angol nyelven). Ószandec Turisztikai Információs Központ, 2014. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos honlap Archiválva 2019. március 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (lengyel)
- Idegenforgalmi oldal (lengyel, angol)
- Ószandeci klarissza kolostor Archiválva 2018. március 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (lengyel)
