Óriásrétisas
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Sebezhető       |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Haliaeetus pelagicus (Pallas, 1811) |
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
Aquila pelagica |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Óriásrétisas témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Óriásrétisas témájú médiaállományokat. |
Az óriásrétisas (Haliaeetus pelagicus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Fészkelőterülete a Bering-tenger és az Ohotszki-tenger partvidéke mentén, valamint Kamcsatkán, Szahalinon és az Amur alsó folyása mentén található, ahová a költőpár március elején érkezik.
Alfajai [szerkesztés]
- Haliaeetus pelagicus pelagicus
- Koreai óriásrétisas (Haliaeetus pelagicus niger) - a Koreai-félszigeten élt egykor, de a vadászat és élőhelyének tönkretétele miatt az 1950'-es évek végére kihalt
Megjelenése [szerkesztés]
Magassága mintegy 130 centiméter, szárnyfesztávolsága 250 centiméter. Testtömege 6–9 kilogramm. Feje barna, sárgás csőre felett fehér folt található. Szárnya szintén barna, de tövénél fehér szín jelentkezik. Sárga lábán négy hatalmas karom helyezkedik el.
|
Életmódja [szerkesztés]
A fiókának rengeteg táplálékot – főleg halat és kisebb vízimadarakat – hordanak. Kisebb emlősöket is zsákmányolnak, és elfogyasztják a tengerpartra kivetett dögöket is. Ritkán akár fiatal fókákat, sőt rókákat is elejtenek.
Szaporodása [szerkesztés]
Fészkét leginkább nyárfákra vagy nyírfákra, ritkábban meredek sziklafalak kiugrásaira építi. A fészek ágakból készül, és levelek meg tollak bélelik.
A tojó 1–3 tojást rak, általában április végén. A szülők felváltva költik ki a fészekaljat mintegy 40 nap alatt, bár a tojó többet ül a fészken.
Források [szerkesztés]
- Öt kontinens állatai: Ázsia
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 17.)
- Novum állatvilág enciklopédia IV.: Madarak I. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2006. ISBN 963-9334-93-6 – magyar neve
