Óriáspolip

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Óriáspolip
Enteroctopus dolfeini.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Fejlábúak (Cephalopoda)
Alosztály: Tintahalalakúak (Coleoidea)
Öregrend: Nyolckarú polipok (Octopodiformes)
Rend: Octopoda
Család: Polipok (Octopodidae)
Nem: Enteroctopus
Faj: E. dofleini
Tudományos név
Enteroctopus dofleini
(Wülker, 1910)
Szinonimák
  • Octopus punctatus
    Gabb, 1862
  • Octopus dofleini
    Wülker, 1910
  • Polypus dofleini
    Wülker, 1910
  • Octopus dofleini dofleini
    (Wülker, 1910)
  • Polypus apollyon
    Berry, 1912
  • Octopus dofleini apollyon
    (Berry, 1912)
  • Polypus gilbertianus
    Berry, 1912
  • Octopus gilbertianus
    Berry, 1912
  • Octopus apollyon
    (Berry, 1913)
  • Octopus madokai
    Berry, 1921
  • Paroctopus asper
    Akimushkin, 1963
  • Octopus dofleini martini
    Pickford, 1964
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Óriáspolip témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriáspolip témájú médiaállományokat.

Az óriáspolip (Enteroctopus dofleini, korábban Octopus dofleini) a fejlábúak (Cephalopoda) osztályának a tintahalalakúak (Coleoidea) alosztályához, ezen belül az Octopoda rendjéhez és az Octopodidae családjához tartozó faj.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Elterjedése

Az óriáspolip a Csendes-óceán északi vizeiben él, a Japán-tengertől keleti irányban Alaszkáig húzódik állománya, míg déli irányban Kaliforniáig található meg.

[szerkesztés] Megjelenése

Az óriáspolip karjainak hossza a 7-8 métert is elérhetik. Testtömege 70 kilogramm is lehet. A kutatások szerint a nagyobb példányok mélyebb vizekben élnek, mint kisebb fajtársaik. Az óriáspolipnak nyolc karja van, melyekkel meg tudja ragadni, szét tudja feszíteni vagy össze tudja nyomni a zsákmányát. A tapadókorongokat a préda megragadására és a sziklákon való megkapaszkodásra használja az állat. A korongok körüli érzéksejtek informálják a polipot a megérintett tárgy tulajdonságairól. A tölcséren (szifó) keresztül szívja be az állat a légzéshez szükséges vizet, amelyet kiprésel, és az így keletkező ellenerővel hajtja magát előre. Papagájcsőr alakú erőteljes állkapcsával az óriáspolip képes feltörni a rákok páncélját. A vért három szív pumpálja körbe az állat testében, de egyiknek sem nagy a teljesítőképessége. A polipoknak ezért nem jó az állóképességük, és nem bírják a hosszúra nyúló küzdelmeket sem.

[szerkesztés] Életmódja

Az óriáspolip magányos lény, és a tengerfenéken él. Tápláléka rákokból, puhatestűekből, olykor halakból áll. Ellenségei elől úgy menekül, hogy álcázza magát, gyorsan elúszik, kiüríti a tintazacskót vagy színt változtat. Az óriáspolip általában három évig él.

[szerkesztés] Szaporodása

Az ivarérettséget nagyjából egyéves korban éri el. Párzás közben a hím spermatofórákat (hímivarsejtcsomagokat) pumpál egy különlegesen kiképzett párzókaron (hectocotylus) át a nőstény köpenyüregébe, hogy megtermékenyítse a petéket. A nőstény 100 000 petét rak. A petéket hat hónapon át gondozza. A kis óriáspolipok kikelésükkor négy grammosak, és hét hónap alatt egy kilogrammosra nőnek. Amiután kikeltek a polipok, az anyapolip elpusztul. A hímek már a párosodás után elpusztulnak.

[szerkesztés] Forrás

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken