Óriáspolip
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Enteroctopus dofleini (Wülker, 1910) |
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Óriáspolip témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Óriáspolip témájú médiaállományokat. |
Az óriáspolip (Enteroctopus dofleini, korábban Octopus dofleini) a fejlábúak (Cephalopoda) osztályának a tintahalalakúak (Coleoidea) alosztályához, ezen belül az Octopoda rendjéhez és az Octopodidae családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
Az óriáspolip a Csendes-óceán északi vizeiben él, a Japán-tengertől keleti irányban Alaszkáig húzódik állománya, míg déli irányban Kaliforniáig található meg.
[szerkesztés] Megjelenése
Az óriáspolip karjainak hossza a 7-8 métert is elérhetik. Testtömege 70 kilogramm is lehet. A kutatások szerint a nagyobb példányok mélyebb vizekben élnek, mint kisebb fajtársaik. Az óriáspolipnak nyolc karja van, melyekkel meg tudja ragadni, szét tudja feszíteni vagy össze tudja nyomni a zsákmányát. A tapadókorongokat a préda megragadására és a sziklákon való megkapaszkodásra használja az állat. A korongok körüli érzéksejtek informálják a polipot a megérintett tárgy tulajdonságairól. A tölcséren (szifó) keresztül szívja be az állat a légzéshez szükséges vizet, amelyet kiprésel, és az így keletkező ellenerővel hajtja magát előre. Papagájcsőr alakú erőteljes állkapcsával az óriáspolip képes feltörni a rákok páncélját. A vért három szív pumpálja körbe az állat testében, de egyiknek sem nagy a teljesítőképessége. A polipoknak ezért nem jó az állóképességük, és nem bírják a hosszúra nyúló küzdelmeket sem.
[szerkesztés] Életmódja
Az óriáspolip magányos lény, és a tengerfenéken él. Tápláléka rákokból, puhatestűekből, olykor halakból áll. Ellenségei elől úgy menekül, hogy álcázza magát, gyorsan elúszik, kiüríti a tintazacskót vagy színt változtat. Az óriáspolip általában három évig él.
[szerkesztés] Szaporodása
Az ivarérettséget nagyjából egyéves korban éri el. Párzás közben a hím spermatofórákat (hímivarsejtcsomagokat) pumpál egy különlegesen kiképzett párzókaron (hectocotylus) át a nőstény köpenyüregébe, hogy megtermékenyítse a petéket. A nőstény 100 000 petét rak. A petéket hat hónapon át gondozza. A kis óriáspolipok kikelésükkor négy grammosak, és hét hónap alatt egy kilogrammosra nőnek. Amiután kikeltek a polipok, az anyapolip elpusztul. A hímek már a párosodás után elpusztulnak.
[szerkesztés] Forrás
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6

