Óriás fenyődarázs
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Urocerus gigas (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás fenyődarázs témájú médiaállományokat. |
Az óriás fenyődarázs (Urocerus gigas) a rovarok (Insecta) osztályába, a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe és a fadarazsak (Siricidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Palearktikus faj, Magyarországon elsősorban a hegyvidékeken találkozhatunk vele. Az óriás fenyődarázs Európa nagy részén megtalálható.
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 12-40 milliméter. A hímek mindig kisebbek, azonkívül nehezebben megfigyelhetők, mivel a nőstényekkel ellentétben a lombkorona középső és felső részében repülnek.
[szerkesztés] Életmódja
Késő tavasztól októberig repül. Jelenlétükre a fatörzsön gyakran gyantafolyás utal. A rovar, a tűlevelű erdők lakója.
Az imágók tűlevelűek nedvével táplálkoznak. [1]
A lárvák aknaszerű járatokat rágnak a fatestben, miközben a falisztet erősen összepréselik, ezért kártevőnek minősülnek. [1]
Fontos parazitoidja az óriás fenyődarázsfürkész. [1]
[szerkesztés] Szaporodása
Lárvája fenyőkben, vagy ritkán lombfákban fejlődik ki, 3 év alatt. A tojásrakó nőstény egy Amylostereum areolatum nevű gombát injektál a fába, mely a fát korhasztja, ezzel optimális táplálékforrást biztosít a lárváknak. Egyetlen nőstény egy nyár folyamán akár 1000 petét is lerak.
[szerkesztés] Források
- Bugwood.org
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
