Óriás erszényesnyest

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Óriás erszényesnyest
SpottedQuoll 2005 SeanMcClean.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Erszényes ragadozók (Dasyuromorphia)
Család: Erszényesnyestfélék (Dasyuridae)
Nem: Dasyurus
Faj: D. maculatus
Tudományos név
Dasyurus maculatus
Shaw, 1800
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Óriás erszényesnyest témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás erszényesnyest témájú kategóriát.

Dasyurus maculatus.jpg

Az óriás erszényesnyest (Dasyurus maculatus) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényes ragadozók (Dasyuromorphia) rendjébe, ezen belül az erszényesnyestfélék (Dasyuridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása, alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óriás erszényesnyet két elkülönült területen él Ausztráliában. Mindkét területen egy-egy különálló alfaja él. A Dasyurus maculatus maculatus alfaj viszonylag nagy területen él Kelet-Ausztráliában (Queensland északi részétől délre egészen Victoriáig) és Tasmánia szigetén. A kisebb testű Dasyurus maculatus gracilis egy kis területen honos Ausztrália északi részén, Queensland északi területén és a York-félszigeten.

Élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj elterjedési területén belül többféle élőhelyhez tud alkalmazkodni, így előfordul esőerdőkben, száraz erdőkben és bozótosokban is.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ausztrál kontinensen ez a legnagyobb jelenleg élő erszényes ragadozó emlős. Az erszényesnyestfélék (Dasyuridae) második legnagyobb testű képviselője, csak a Tasmániában honos erszényes ördög (Sarcophilus harrisii) nagyobb testű nála. E állat fej-törzs-hossza 35-76 centiméter és testtömege 2-4 kilogramm a nősténynél, míg a kifejlett hímek elérhetik a 7 kilogrammos testsúlyt is. Szőrzetük vörösesbarna vagy barna, fehér foltos. Foltajai viszonylag nagyok. Hasa világos színű. A szőrzete puha, vastag és igen rövid. Nagyobb mérete mellett fő megkülönböztető bélyege a többi fajtól, hogy a Dasyurus nemből egyedül az óriás erszényesnyest farka foltos.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óriás erszényesnyest éjjel aktív, de zavartalan élőhelyeken néha nappal is meg lehet figyelni. Tápláléka rovarokból, lárvákból, kisebb emlősökből, madárfiókákból, hüllőkből. Nagy testméretéből adódóan legyűri az Ausztráliában meghonosított üregi nyulat is és elejthet kisebb testű kenguru fajokat is. Táplálékának jelentős részét azonban a dingók és az elvadult kutyák zsákmányolása után maradt döghús teszi ki. 3-5 évet is élhet.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget egy évesen érik el. Egész évben szaporodhat. A vemhesség csak három hónapig tart, mert erszényes voltuk miatt a kölykök az erszényben fejlődnek ki. Születésükkor csak orruk és mancsuk van kifejlődve, és mindössze 12-15 milligrammot nyomnak. Az alomnagyság 30 utódból is állhat, de csak 6 marad életben. Az elválasztás 3-4 hónap után következik be.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óriás erszényesnyest legközelebbi rokonai a foltos erszényesnyest (Dasyurus viverrinus) és a Geoffroy-erszényesnyest (Dasyurus geoffroyi).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Riesenbeutelmarder című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.