Óriásölyv
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Geranoaetus melanoleucus (Vieillot, 1819) |
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
Aguaja |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Óriásölyv témájú médiaállományokat. |
A óriásölyv vagy aguaja (Geranoaetus melanoleucus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Geranoaetus nem egyetlen faja.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Dél-Amerikában él, elsősorban az Andok Venezuelától Tűzföldig terjedő régióiban lelhető fel, de alkalmanként Dél-Amerika atlanti partvidékén is megtalálható. Főleg hegyvidékeken elterjedt faj, de nyílt fás vagy nagy kaktuszokkal tarkított területeken, félsivatagokban is előfordul.
Alfajai [szerkesztés]
- Geranoaetus melanoleucus australis
- Geranoaetus melanoleucus melanoleucus
Megjelenése [szerkesztés]
Erőteljes, sas nagyságú ölyv. Testhossza a nagyobb testű tojók esetében 90 centiméter, míg a kisebb hímek hossza 70 centiméter. Szárnyfesztávolsága 175–200 centiméter, súlya 1-2 kilogramm.
A felnőtt madarak háta kékesszürke, hasa fehér és finom, sötét kereszthullámos rajzolatú. Farka feltűnően rövid. A fiatal madarak háta sötétbarna, hasa világosabb és sötétebb barna foltokkal borított. Az óriás ölyv szeme barna. A viaszhártya és lábai sárga színűek.
|
Életmódja [szerkesztés]
Erőteljes ragadozó madár, amely a sasok helyét tölti be. Általában magányosan vagy párosával látni. Az óriás ölyv kitűnően lovagolja meg a felszálló áramlatokat. Jellegzetes röpképe hozzátartozik az Andok sziklás régióihoz. A meleg légáramlatok segítségével vitorlázik, majd hirtelen lecsap a zsákmányára.
Tápláléka kisemlősökből, gyíkokból és madarakból áll, ezeket a földön ejti el. Emellett dögöt is eszik, az újvilági keselyűkkel és más dögevőkkel együtt látni az állati tetemek mellett. Patagóniában sokszor az utak mellett várakozik a balesetek áldozataira. Mivel a nehéz testű óriás ölyv nem tud gyorsan felszállni a sík terepről, és csak későn kezd menekülni a közeledő autók elől, sok madarat elgázolnak.
Szaporodása [szerkesztés]
Fészkét magas sziklafalak mélyedéseibe ágakból építi, alkalmanként fákra vagy nagy kaktuszokra is. Általában 2 fehéres tojást rak, ezeket túlnyomórészt a tojó költi ki.
Forrás [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 22.)
