Ónodi Adolf

Ónodi Adolf

Ónodi Adolf (Miskolc, 1857. november 7. – Bécs, 1919. november 15.) orvos, gégész, az MTA l. tagja (1896).

Élete

1881-ben szerzett oklevelet a budapesti egyetemen, de már 1880-tól tanársegéd az anatómiai tanszéken. 1887-ben magántanár az idegrendszer bonc-, szövetés fejlődéstanából. 1887-től a gégegyógyászati rendelést vezette a budapesti belklinikán. 1890-ben az orr-, torok- és gégebajok magántanára. 1910-ben a gégészet rk. tanára. A Szentkirályi utcai Belgyógyászati Klinika egyik épületében (A épület) alakítja ki hazánk első Orr-gége Klinikáját. Kutatási területe az orrmelléküregek anatómiája. Leírta a róla elnevezett utolsó Ónodi-féle sejtet. Hatalmas preparatummal rendelkezett az orrmelléküregek területéről.

A Tanácsköztársaság bukása után politikai meggyőződése miatt emigrálni kényszerült Bécsbe. Jelentős kutatói tevékenységet fejtett ki a gége bonctanával és élettanával kapcsolatosan. Tisztázta a gége beidegzését. Az orr melléküregeire vonatkozó munkáját több nyelvre lefordították. Életében a Párizsi Orvosi Akadémia rendes tagjává választották, majd a MTA rendes nyilvános tagja lett. Több orr és melléküregekkel foglalkózó könyve, illetve gégebeidegzéssel foglalkozó jegyzete jelent meg. Halála után az orrmelléküregek fejlődésével és morphológiájával foglalkozó gyűjteménye (mely világhírű volt) a londoni orvosegyesület birtokába került, de a második világháborúban az egyik légitámadás során elpusztult.

Művei

• Az együttérző idegrendszer alaktani megjelenésében. (Bp., 1882);
• A csigolyaközötti dúczok és ideggyökerek fejlődéséről. Két tábla rajzzal. (Bp., 1884);
• Az együttérző idegrendszer fejlődése (Bp., 1885);
• Rendellenes alakviszonyok az idegtan köréből (Bp., 1885);
• Utmutató topographikus bonczolásokhoz (Bp., 1887);
• A német orvosoknak és természetvizsgálóknak 60. nagygyűlése (Bp., 1888);
• Kísérleti adatok a gége hűdéseinek tanához. (Bp., 1890);
• Orr- és gégegyógyászati közlemények. (Bp., 1891);
• Az orrüreg és melléküregei (Bp., 1893); Die Innervation des Kehlkopfes (Wien, 1896);
• Az orr-, gége- és garatlégcső bántalmai (Bp., 1919); Das Gehirn und die Nebenhöhlen der Nase (Wien, 1908)

Forrás

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  Online hozzáférés
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.