Óleum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Óleum
Dischwefelsäure - Disulfuric acid.svg
IUPAC-név -
Más nevek óleum, dikénsav, pirokénsav
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet H2S2O7
Moláris tömeg 178 g/mol
Megjelenés tiszta, színtelen, levegőn füstölgő, szúrós szagú, olajszerű, viszkózus folyadék
Halmazállapot folyadék
Oldhatóság (vízben) Korlátlanul elegyedik
Exoterm reakció
Veszélyek
EU osztályozás korrozív (C) Hazard C.svg
R mondatok R35
S mondatok (S1/2), S26, S30, S45
Lobbanáspont nem gyúlékony
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

Az óleum (H2S2O7) (latinul oleum = "olaj") vagy füstölgő kénsav színtelen, nagy sűrűségű, levegőn füstölgő sav. A kén egyik oxosava. Sói a diszulfátok, régiesen piroszulfátok.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Óleumot kontakt eljárással készítenek, ahol ként oxidálnak kén-dioxiddá, majd további oxidálással vanádium-pentoxid katalizátor jelenlétében kén-trioxiddá, amit tömény kénsavban oldanak fel.

\mathrm{S + O_2 \rightarrow SO_2}\,\!
\mathrm{2\ SO_2 + O_2 \rightarrow 2\ SO_3}\,\!
\mathrm{H_2SO_4 + SO_3 \rightarrow H_2S_2O_7}\,\!

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Laboratóriumban kén-trioxidot lehet előállítani belőle tiszta üveg készülékben, kétszeres vákuumdesztillációval.

Kénsavgyártás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óleum fontos alapanyaga a kénsavnak. Ugyanis amikor kén-trioxidot oldunk vízben, akkor a lassú oldódás mellett köd képződik, amit nehéz visszaoldani, de amikor a kén-trioxidot kénsavban oldanak, akkor az gyorsan feloldódik ködképződés nélkül. Utána vízzel felhígítják az óleumot, és így nyernek további koncentrált kénsavat.

\mathrm{H_2S_2O_7 + H_2O \rightarrow 2\ H_2SO_4}\,\!

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • N. N. Greenwood – A. Earnshaw: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004., 952., 960., 962., 963. oldal. ISBN 963-19-5255-X

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]