Óleum

Óleum
Az óleum molekula szerkezete
Általános
Magyar név	Óleum
IUPAC név	-
Egyéb nevek	Óleum, dikénsav, pirokénsav
Képlet	$\mathrm{H_2S_2O_7}\,\!$
Moláris tömeg	178 g/mol
Megjelenés	Tiszta, színtelen,levegőn füstölgő, szúrós szagú, olajszerű, viszkózus folyadék
CAS-szám	[]
EINECS (EG) szám
EG-Index szám
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot	- g/cm³, folyadék
Oldhatóság vízben	Korlátlanul keverhető Exoterm reakció
Olvadáspont	- °C
Forráspont	- °C
Fizikai állandók
Képződéshő	- kJ/mol
Moláris hőkapacitás	- J/(mol·K)
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás	Korrozív (C)
R-mondatok	R35
S-mondatok	(S1/2), S26, S30, S45
Lobbanáspont	nem gyúlékony
RTECS szám	{{{rtecs}}}
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

Óleum (H₂S₂O₇) (latinul oleum = "olaj") vagy füstölgő kénsav színtelen, nagy sűrűségű, levegőn füstölgő sav.

Előállítása

Óleumot kontakt eljárással készítenek, ahol ként oxidálnak kén-dioxiddá, majd további oxidálással vanádium-pentoxid katalizátor jelenlétében kén-trioxiddá, amit tömény kénsavban oldanak fel.

$\mathrm{S + O_2 \rightarrow SO_2}\,\!$

$\mathrm{2SO_2 + O_2 \rightarrow 2SO_3}\,\!$

$\mathrm{H_2SO_4 + SO_3 \rightarrow H_2S_2O_7}\,\!$

Felhasználása

Kénsavgyártás

Az óleum fontos alapanyaga a kénsavnak. Ugyanis amikor kén-trioxidot oldunk vízben, akkor a lassú oldódás mellett köd képződik, amit nehéz visszaoldani, de amikor a kén-trioxidot kénsavban oldanak, akkor az gyorsan feloldódik ködképződés nélkül. Utána vízzel felhígítják az óleumot, és így nyernek további koncentrált kénsavat.

$\mathrm{H_2S_2O_7 + H_2O \rightarrow 2H_2SO_4}\,\!$