Ókuma
| Ōkuma (大熊町) | |||
 | |||
| |||
| Egyéb jelképek | |||
| Fa | Momi fir | ||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Japán | ||
| Régió | Tōhoku | ||
| Prefektúra | Fukusima prefektúra | ||
| Körzet | Futaba | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám | 979-1308 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | |||
| Népsűrűség | 1,3 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 78,70 km² | ||
| Időzóna | JST, UTC+9 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 37° 22′ 55″, k. h. 140° 57′ 30″Koordináták: é. sz. 37° 22′ 55″, k. h. 140° 57′ 30″ | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Fukusima térképén | |||
| [http://www.town.okuma.fukushima.jp Ōkuma weboldala] | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ōkuma témájú médiaállományokat. | |||
![Ókuma címere]]](/wiki/F%C3%A1jl:Emblem_of_%C5%8Ckuma,_Fukushima.svg)
![Ókuma zászlaja]]](/wiki/F%C3%A1jl:Flag_of_%C5%8Ckuma,_Fukushima.svg)
Ókuma (大熊町 Ōkuma-machi) város Japánban, Fukusima prefektúrában, azon belül is a Futuba kerületben található.
2010-ben a város népessége 11 515[3] fő volt, a népsűrűség pedig 146,31 fő/km². Teljes területe 78,70 km².
Ókuma a Fukusima Daiicsi Nukleáris Erőmű közelében terül el. A 2011-es Tóhoku földrengéskor keletkezett cunami, és az azt követő nukleáris katasztrófa következtében 2011. március 13-án evakuálták. 2012 decemberében[4] a város bizonyos területeire ideiglenesen elkezdték visszaengedni a lakókat.
Földrajz[szerkesztés]
Ókuma Fukushima Hamadori régiójának közepén fekszik. Nyugatról az Abukuma Felvidék, keletről pedig a Csendes-óceán határolja. Tőle északra Namie és Futaba városa, nyugatra Tamura városa, délre pedig Kavaucsi és Tomioka városa terül el.
A városon belül található a Higakure hegy (日隠山 Higakure-yama), ami 601,5 méter magas, illetve a Kuma folyó (熊川 Kuma-gawa) is.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosok száma | 11 515 | 196 | |
| 2010 | 2020 | 2021 |
Történelem[szerkesztés]
A Sineha és Szóma klán uralma alatt[szerkesztés]
Bár a történelmi feljegyzések nem teljesen tisztázottak, úgy vélik, hogy a mai Ókuma területét az 1100-as évek közepétől a Sineha klán tartotta uralma alatt. Később, a Hadakozó fejedelemségek kora alatt, 1490 decemberében a Szóma klán legyőzte a Sineha klánt, így a terület az ő irányításuk alá került.[5][6]
Ókuma mai területén az Edo-korban jött létre Kumagawa városaként, az Ivaki-Szóma út mentén (岩城相馬街道), amit Coastal Road-ként is ismerhetnek. Az Ivaki-Szóma út kapcsolta össze a várost délen a Mito régióval, északon pedig a Szendai régióval. Ma ezt az útvonalat "National Route 6"-nek nevezik.[7]
A város létrejötte[szerkesztés]
1888-ban a kormány elfogadta a települési önkormányzati törvényt (市制町村制 Shi-sei Chōson-sei), aminek köszönhetően a rákövetkező évben április elsején Óno (大野村 Ōno-mura) és Kumamacsi (熊町村 Kumamachi-mura) településeit bejegyzik a Sineha kerület (標葉郡 Shineha-gun) részeként.
1896. április elsején A Sineha kerület összeolvadt Narahaval (楢葉郡 Naraha-gun), ezzel létrehozva a mai Futaba kerületet. Fél évszázaddal később, 1954. november 11-én Óno és Kumamacsi városának összeolvadásából létrejött a mai Ókuma város.
A szénbányászattól a nukleáris erőműig[szerkesztés]
Az 1870-es évek elejétől a bányászat a Hamadori régió gazdaságának szerves részévé vált. Ennek jelentősége csak nőtt a második világháború utáni gyors japán gazdasági növekedésnek hála, habár Fukusima régió igazgatása az ország egész ipari és gazdasági fejlődését tekintve elmaradt. Az 1950-es évek végére a prefektúra elkezdte népszerűsíteni a villamosenergia-termelést, hogy a bezáró szénbányák keltette gazdasági problémákat kiküszöbölhesse.
1961 szeptember 30. és október 22. között Futaba és Ókuma városának tanácsa egyhangúlag megszavazta, hogy meghívják a Tokyo Electric Power Company-t, hogy a két város határában egy nukleáris erőművet építsen.[8] 1967 szeptemberében elkezdődtek a Fukusima Daiicsi Nukleáris erőművű építésének munkálatai. 1987 októberére elkészült Ókuma közelében az első négy egység. Az ötös és hatos egység, ami Futabához van közelebb, 1979 márciusában készült el.[9]
2011-es Tóhoku földrengés, cunami, nukleáris katasztrófa[szerkesztés]
2011. március 11-én nagy pusztítást végzett a területen a Tóhoku földrengés és cunami. A szökőár lesújtott és elárasztotta a Fukusima Daiicsi erőművet, amely Ókuma csendes-óceáni partján terül el, ezzel megidézve a fukusimai atomkatasztrófát. Az azt követő reggelre a Japán kormány elrendelte a terület 10 kilométeres körzetének kiürítését. Rengeteg lakost telepítettek át a közelben levő Tamura és egyéb városokba.[10]
Röviddel ezután Ókuma felállított egy ideiglenes városi irodát a Tamura Város Általános Gimnáziumában (田村市総合体育館 Tamura-shi Sōgō Taiikukan). Az ideiglenes irodát később (április 3.) Aizuvakamacuba költöztették. Ókuma egykori polgárai többek között Tamura, Kórijama, Miharu és Óno városaiban szóródtak szét. A környéken megközelítőleg 20 evakuálási központot hoztak létre. Április 30-ig körülbelül 1800 lakos igényelte, hogy Aizuvakamacuba költözhessen.[11]
2012. december 10-én Ókuma módosította a városban érvényben levő evakuálási parancsot, és a régió bizonyos területeire engedélyezte a lakók visszatérését. Az első 19 nap alatt körülbelül 104 lakos élt a lehetőséggel.[4] Azonban sokaknak, ahogy több fukusimai település lakóinak is, azzal kellett szembesülniük, hogy régi otthonaik örökre elvesztek, és máshol kell új életet kezdeniük.[12]
Közlekedés[szerkesztés]
A Dzsóban vonal vonatai egykor megálltak az ókumai Óno állomáson, azonban a 2011-es földrengés és atomkatasztrófa miatt már nincs vasúti közlekedés a városban. 2012. június 5. óta a Dzsóban vonalon a Tokióból induló szerelvények északi irányba csak a Hirono állomásig, a Szendaiból indulók pedig déli irányba csak a Haranomacsi állomásig közlekednek, így egyik irányból sem érintik Ókumát.[13]
A főbb útvonalak közül a "National Route 6" és a "National Route 288" halad keresztül a városon.
Testvérváros[szerkesztés]
1991 márciusa óta Ókuma testvérvárosa Bathurst, New South Wales Ausztráliában.[14]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Ōkuma,_Fukushima című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos weboldal (Japán nyelvű)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 福島県の推計人口（令和3年3月1日現在）を掲載しました。 - 福島県ホームページ (japán nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ https://www.town.okuma.fukushima.jp/life/1/9/, 2020. május 6., japán
- ↑ Satoshi Narita: 統計Today No.41: 被災３県（岩手県、宮城県及び福島県）の沿岸地域の状況 (japán nyelven). Ministry of Internal Affairs and Communications Statistics Bureau, 2011. augusztus 5. (Hozzáférés: 2012. május 7.)
- ↑ a b 東日本大震災:福島第１原発事故 大熊町、避難区域再編後の住民立ち入り １９日間で１０４人のみ (japán nyelven). Mainichi Shimbun, 2013. január 12. [2013. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 25.)
- ↑ 武家家伝＿標葉氏 (japán nyelven). 戦国武将の家紋. (Hozzáférés: 2012. június 26.)
- ↑ Fujiwara, Ichirō: 相馬の歴史講座 (japán nyelven). Sōma City, 2011. december 1. [2013. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 26.)
- ↑ 百街道一歩の岩城相馬街道 (japán nyelven), 2011. szeptember 3. (Hozzáférés: 2012. június 26.)
- ↑ 横須賀正雄 (1968). „東電・福島原子力発電所の用地交渉報告” (japán nyelven). 用地補償実務例 第1, 60–61. o, Kiadó: 日本ダム協会.
- ↑ Fukushima Daiichi Information Screen. Icjt.org. [2013. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)
- ↑ 【覆された備え１１】再避難 強いられ分散 所在確認 今も続く (japán nyelven). The Fukushima Minpo newspaper, 2012. április 29. [2014. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)
- ↑ 東日本大震災特報 写真特集 (japán nyelven). The Fukushima Minpo newspaper, 2011. március 31. [2014. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)
- ↑ Tabuchi, Hiroko: Uprooted by Tsunami, Church's Flock Regroups. New York Times, 2013. március 11. (Hozzáférés: 2013. március 25.)
- ↑ 長期運転見合わせ区間 (japán nyelven). East Japan Railway Company, 2012. június 5. [2016. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 26.)
- ↑ Council Sister City. Bathhurst Regional council. [2014. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 2.)
