Ókánaánita ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ókánaánita ábécé
Típus Mássalhangzó-írás képírásjellegű
Nyelvek kánaáni nyelvek
Időszak i. e. 1400 – i. e. 1050
Felmenő írásrendszerek hieroglif írás
   proto-sínai ábécé
    ugariti
Leszármazott írásrendszerek föníciai ábécé
Unicode-tartomány U+10900 – U+10915[1]

Az ókánaánita ábécé mássalhangzóírás, amelyet a késő bronzkor idejéről ismerünk. Huszonkét betűjét a kánaáni nyelvek írására használták; az utóbbiak az afroázsiai nyelvcsaládba tartoznak. Az i. e. 15. században jelent meg, majd az i. e. 11. század folyamán eltűnt. Helyette a föníciai ábécé vált általánosan használatossá, amelynek eredetére vonatkozóan az ókánaánita és az ugariti ábécé is felmerülhet.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A (feltételezetten) az egyiptomi írásból kialakult ókánaánita ábécét szinte az összes ma vagy egykor használt ábécé ősének tekintik általában: felmenője a görög ábécének, a germán rúnáknak, a rovásírásnak és a latin ábécének is. A héber írás áll hozzá legközelebb, mivel ebben csupán a betűalakok változtak meg. A héber nyelv a kánaáni nyelvek egyike, s így az ábécé által eredetileg jelölt nyelvhez hasonló hangkészlettel rendelkezik.

Az európai és közel-keleti írásmódok közös ősekénti meghatározása azonban nehézségekbe ütközik, amióta az ugariti ábécét ismerjük. Ugaritban nagyjából az ókánaánitával nagyjából egyidőben alakult ki az ékírásnak az abugida változata, amelynek betűalakjai részben a szótagoló hettita ékírásból származnak, részben függetlenek és egyszerűbbek a korábban általános ékírásos jelektől. Az ugariti jelkészlet bővebb, és minden későbbi betűírás hangkészletének megfelelői megtalálhatók benne. Az ugariti és az ókánaáni írások nem függetlenek egymástól, de az egymásra hatás iránya vitatható.

Az ókánaánita elődeit a még képírásos jellegű középső bronzkori ábécék között kell keresni. Ezek az ábécék feltehetően több betűvel rendelkeztek, mint ahányat ma is ismerünk, és valószínűleg egy hang jelölésére több ábrát is alkalmazhattak.

Az egykoron használt betűrendi sorrend nem ismert, helyesebben a fennmaradt forrásokban többféle ábécé-sorrend is megtalálható.

Az ábécé[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

20 helyreállított betűalak (jobbról balra olvasandók)

A betűk nevei feltehetően az alábbiak voltak. A névtől jobbra olvasható a betű latin ill. görög megfelelője is (a három, a görögben ma már nem szereplő betűt már a klasszikus görögben is csak számok jelölésére használták). (A képen az ún. proto-sinai ábécé látható.)

  1. [ʔ] ʾalp „ökör” (A, alfa)
  2. [b] bet „ház” (B, béta)
  3. [g] gaml „teve” (C, G, gamma)
  4. [d] digg „hal” (D, delta)
  5. [h] haw / hll „örvendezés” (E, epszilon)
  6. [w] waw „kampó, horog” (F, U, V, W, Y, digamma, más néven fau)
  7. [z] zen /ziqq „kézbilincs” (Z, zéta)
  8. [x] ḥet (H, éta)
  9. [θ] ṭēt (Θ) „kerék” (théta)
  10. [j] yad „kéz, kar” (I, J, ióta)
  11. [k] kap „tenyér” (K, kappa)
  12. [l] lamd „ökörösztöke, ökörhajtó ostor” (L, lambda)
  13. [m] mem „víz” (M, mű)
  14. [n] naḥš „kígyó” (N, nű)
  15. [s] samek „hal” (kszí)
  16. [ʕ] ʿen „szem” (O, omikron)
  17. [p] piʾt „sarok” (P, pí)
  18. [s̴] ṣad „növény” (szadhe, más néven szampí)
  19. [q] qup (Q, koppa)
  20. [r] raʾs „fej” (R, rhó)
  21. [ʃ] šamš „nap, az ureusz” (S, szigma)
  22. [t] taw „jel, kézjegy” (T, tau)
ókánaán unicode
(U+…)
font
név ugariti ugariti név hangzás megfelelő betű…
az óperzsában a föníciaiban a héberben az etruszkban a görögben a latinban
Proto-semiticA-01.svg 10900
𐤀
alp 𐎀 alpa ʾa 𐎠 (a) Phoenician aleph.png א EtruscanA-01.svg Αα Aa
Proto-semiticB-01.svg 10901
𐤁
bet 𐎁 beta b 𐎲 (ba) Phoenician beth.png ב EtruscanB-01.svg Ββ Bb
Proto-semiticG-01.svg 10902
𐤂
gaml 𐎂 gamla g 𐎥 𐎦 (ga, gu) Phoenician gimel.png ג EtruscanC-01.svg Γγ Cc, Gg
𐎃 kha 𐎧 (xa) EtruscanKay.png Χχ Chch
Proto-semiticD-01.svg
Proto-semiticD-02.svg
10903
𐤃
digg 𐎄 delta d 𐎭 𐎮 (da, di) Phoenician daleth.png ד EtruscanD-01.svg Δδ Dd
Proto-semiticE-01.svg 10904
𐤄
haw 𐎅 ho h 𐏃 (ha) Phoenician he.png ה EtruscanH-01.svg Εε Ee
Proto-semiticW-01.svg 10905
𐤅
waw 𐎆 uo/vo w 𐎺 𐎻 (va, vi) Phoenician waw.png ו EtruscanWai.png / EtruscanWee.png Υυ Ff, Uu, Vv, Ww, Yy
Proto-semiticZ-01.svg 10906
𐤆
zen 𐎇 zeta z 𐏀 (za) Phoenician zayin.png ז EtruscanZed.png Ζζ Zz
Proto-semiticH-01.svg 10907
𐤇
het 𐎈 hota 𐎧 (xa) Phoenician heth.png ח EtruscanH-01.svg Ηη Hh
Proto-semiticTet-01.png 10908
𐤈
tet 𐎉 tet 𐎰 (tha) Phoenician teth.png ט EtruscanT-01.svg Θθ
Proto-semiticI-02.svg 10909
𐤉
jad 𐎊 jod y 𐎹 (ya) Phoenician yodh.png י EtruscanV-01.svg Ιι Ii, Jj
Proto-semiticK-01.svg 1090A
𐤊
kap 𐎋 kaf k 𐎣 𐎤 (ka, ku) Phoenician kaph.png כ, ך EtruscanKay.png Κκ Kk
𐎌 sin š 𐏁 (ša) Phoenician sin.png ש (EtruscanSuh.png) Σσς Ss
Proto-semiticS-01.svg 10914
𐤔
šinš sins š2 Phoenician sin.png ש (EtruscanSuh.png) Σσς Ss
Proto-semiticL-01.svg 1090B
𐤋
lamd 𐎍 lamda l 𐎾 (la) Phoenician lamedh.png ל EtruscanL-01.svg Λλ Ll
Proto-semiticM-01.svg 1090C
𐤌
mem 𐎎 mem m 𐎶 𐎷 𐎸 (ma, mi, mu) Phoenician mem.png מ, ם EtruscanM-01.svg Μμ Mm
𐎏 djal 𐎩 𐎪 (ja, ji) EtruscanDzuh.png
Proto-semiticN-01.svg 1090D
𐤍
naḥš 𐎐 nun n 𐎴 𐎵 (na, nu) Phoenician nun.png נ, ן EtruscanN-01.svg Νν Nn
10906
𐤆
𐎑 zu 𐏀 (za) EtruscanSuh.png / EtruscanZed.png
Proto-semiticX-01.svg
Proto-semiticX-02.png
1090E
𐤎
samek 𐎒 szamka s 𐎿 (sa) Phoenician samekh.png ס EtruscanS-01.svg Ξξ Xx
Proto-semiticO-01.svg 1090F
𐤏
en 𐎓 ʿain ʿ 𐎡 (i) Phoenician ayin.png ע EtruscanOw.png Οο Oo
Proto-semiticP-01.svg 10910
𐤐
piʾt 𐎔 pu p 𐎱 (pa) Phoenician pe.png פ, ף EtruscanP-01.svg Ππ Pp
SemiticTsade-001.png
SemiticTsade-002.png
10911
𐤑
ṣad 𐎕 szade 𐏂 (ça) Phoenician sade.png צ, ץ EtruscanX-01.svg / EtruscanZed.png
Proto-semiticQ-01.svg 10912
𐤒
qup 𐎖 kopa q, 𐎤 𐎦 (ku, gu) Phoenician qof.png ק EtruscanQ-01.svg Qq
Proto-semiticR-01.svg 10913
𐤓
raʾs 𐎗 rasa r 𐎼 𐎽 (ra, ru) Phoenician res.png ר EtruscanR-01.svg Ρρ Rr
𐎘 tjanna 𐏂 (ça) EtruscanTyuh.png
𐎙 /10399 Ugaritic letter ghain.png dzsain ġ 𐎩 𐎪 (ja, ji) (EtruscanDzuh.png)
Proto-semiticT-01.svg 10915
𐤕
taw 𐎚 to t 𐎫 (ta) Phoenician taw.png ת EtruscanT-01.svg Ττ Tt
𐎛 i ʾi 𐎡 (i) EtruscanI-01.svg / EtruscanWai.png
𐎜 u ʾu 𐎢 (u) EtruscanV-01.svg
𐎝 sszu ssu 𐏌 / 𐏍 (dh, bg, bu)
𐎟 központozó jel 𐏐
𐎃𐎌 kha+sin 𐏋 (xš, ḫš) EtruscanX-01.svg

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Megegyezik a föníciai írásjelek unicode-tartományával, a telepített fontkészlettől függően az ókánaáni vagy a föníciai jelenik meg ugyanazon a helyen.

Forrásművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • (angol) Diringer, David and Freeman, Hilda (1983) A History of the Alphabet. Headley-on-Thames: Gresham Books. ISBN 0-946095-03-5
  • (angol) Healey, John. (1990) The Early Alphabet. London: British Museum.
  • (angol) Naveh, Joseph. (1982) The Early History of the Alphabet. Leiden: E.J. Brill; szintén: (Magnes Press: The Hebrew University, Jerusalem, 1987)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 354-359.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ókánaánita ábécé témájú médiaállományokat.