Óceánközépi hátság
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az óceánközépi hátság az óceán fenekén fekvő, mintegy 73 600 km hosszúságú, a lemeztektonika által formált hegylánc. Az 1950-es években fedezték fel. Az óceánközépi hátság körülöleli az egész Földet, két vége az Indiai-óceánban csatlakozik Y alakban.
A köpeny konvekciós celláiban feláramló és a litoszféra alján szétterülő magma széttolja a litoszféralemezeket. Az ilyen, ún. divergens lemezszegélyek alatt a köpeny felboltozódik.
Az óceánközépi hátságokat rendkívül aktív magmateizmus jellemzi: ezekben tör felszínre a Föld jelenlegi vulkáni termékeinek kb. 85%-a (évente mintegy 18 km3 bazaltláva és 3 km3 tufa). A szétsodródás (spreading) sebessége időben változó, és ennek a változásnak ciklikus összetevői is vannak. Mivel a szétsodródás nemcsak időben, de térben sem egyenletes, az eltérő sebességgel mozgó litoszféradarabok között ún. transzform vetők alakulnak ki.
A hátság középvonalában ún. hasadékvölgy húzódik, és ennek két oldalán magasodnak a vulkáni hegyláncok. Ha a szétsodródás lassú, valódi, mély hasadékvölgy jön létre, és ebben 1–4 km átmérőjű, pár száz méter magas pajzsvulkánokat találhatunk. Ha a szétsodródás sebessége közepes, a hasadékvölgy laposabb, a belső vulkánok pedig hosszúkásak, és csak pár tucat méter magasak. Ha a szétsodródás gyors, a hasadékvölgy jóformán ki sem alakul, és önálló vulkánok helyett inkább tömeges lávalepleket találhatunk.
A hátságok anyagát MORB bazaltnak (Middle-Oceanic Ridge Basalt) nevezzük. Ennek legfőbb jellemzője az ún. kompatibilis elemek (vas, magnézium, króm, nikkel) egyéb bazaltokénál nagyobb, a szilícium, az alkálifémek és egyéb inkompatibilis elemek (U, Th, Ta, Se) viszonylag alacsony részaránya. 143Nd/144Nd arányuk nagy, 87Sr/86Sr arányuk kicsi; bennük a Fe/Mg arány a szilíciumtartalommal együtt nő.
