Budapest III. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Óbuda-Békásmegyer szócikkből átirányítva)
Budapest III. kerülete
Bp3kerulet.png
Elhelyezkedése Budapesten belül (zöld)
Budapest III. kerülete címere
Budapest III. kerülete címere
Becenév: Óbuda
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Aquincum
Aranyhegy
Békásmegyer
Csillaghegy
Csúcshegy
Filatorigát
Hármashatárhegy
Kaszásdűlő
Mátyáshegy
Mocsárosdűlő
Óbuda
Óbudai-sziget
Remetehegy
Rómaifürdő
Római-part
Solymárvölgy
Táborhegy
Testvérhegy
Törökkő
Újlak (egy része)
Ürömhegy
[1]
Irányítószám 1031 – 1039
Polgármester Bús Balázs (Fidesz)
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Rangsorban 2.
Népsűrűség 3213 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 39,69 km²
Elhelyezkedése
Budapest III. kerülete  (Budapest)
Budapest III. kerülete
Budapest III. kerülete
Pozíció Budapest térképén
Koordináták: é. sz. 47° 32′ 54.82″, k. h. 19° 02′ 36.72″
é. sz. 47° 32′ 54.82″, k. h. 19° 02′ 36.72″
Budapest III. kerülete weboldala
A III. kerület zászlaja

Budapest III. kerülete Budapesten a Duna jobb partján, a budai oldalon fekvő kerület. A kerületi önkormányzat az Óbuda-Békásmegyer nevet használja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Keleten a Duna, Budapest IV. kerülete és a XIII. kerület határolja. Délen és délnyugaton a II. kerület, északnyugaton Solymár és Üröm, északon Budakalász a szomszédai.

Területéhez tartozik az Óbudai-sziget is.

A kerületet domborzati szempontból élesen kettéosztja a Bécsi út – Aranyhegyi út – Dózsa György utca tengely. E vonaltól nyugatra (a temetőt kivéve) a Budai-hegység és a Pilis domborulatai kezdődnek. Keletre viszont sík területet találunk, amelyet a Duna legnagyobb áradásai gátak híján jelentős mértékben elöntenének.

A kerület központja a Flórián tér és a Fő tér körzete, bár (főleg a lakótelepeken) alközpontok is létrejöttek. (Pl. Csobánka tér, Római tér, Kolosy tér)

[szerkesztés] Története

A III. kerület mai területén több, mára már elpusztult település is volt a történelem során.

Itt helyezkedett el a Római Birodalom idejében az i. sz. 1. századtól a 4. századig Aquincum, amely fejlett katonai és polgári negyeddel, fürdővel, vízvezetékkel és két amfiteátrummal is rendelkezett. Számos villa tartozott hozzá, és a Hajógyári szigeten a római helytartónak is volt palotája.

Pófölde a mai Békásmegyer tájékán fekvő, a tatárjáráskor elnéptelenedett középkori falu. 1212-ben az Óbudával határos Pócsernik nevű falu állt itt, amit 1326-ban neveztek Póföldének.[2]

Pazándok a Rómaifürdő mellett fekvő középkori falu volt. A pazándoki szőlőhegyen 1378-ban egy pesti polgár szerepel birtokosként, de a terület valójában nem igen volt alkalmas szőlőművelésre, inkább Duna menti mocsaras rétek és legelők voltak itt. Emiatt a falu hamar pusztává vált, és faluként utoljára 1347-ben említik. A XVIII. századi mezővárost (1738-1739-es pestisjárvány áldozatainak pótlására) nagyobbrészt betelepített svábok lakták, akik jelentős része szőlőműveléssel foglalkozott. Egy dél-Németországból származó család leszármazottja, Harrer Pál lett az önálló Óbuda első és egyetlen polgármestere 1872-73 között. Pest, Buda és Óbuda egyesítését követően elöljáróként állt a városrész élén.

A szocialista városfejlesztési koncepció nyomán, 1968-ban belső Óbudán, 1971-től Békásmegyeren is megkezdődött a házgyári lakótelepek kialakítása. 1978-tól Kiss Imre tanácselnök vezette a városrészt egészen a rendszerváltozásig.

A kerület polgármestere 1990-2006-ig Tarlós István volt, akit 1990-ben az SZDSZ színeiben, 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben pedig függetlenként választottak meg. A 2006-ban főpolgármester-jelöltként induló Tarlós utódja Bús Balázs (Fidesz-KDNP) lett.

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Iskolák

[szerkesztés] Kerületi média

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Díszpolgárok

Az „Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Díszpolgára” címet a kerület képviselő-testülete 1991-ben alapította a kerület fejlődése, gyarapodása és hírnevének öregbítése érdekében végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként, az Önkormányzat tiszteletének és hálájának kifejezéseként.

A díszpolgári címmel oklevél, egy 42,5 mm átmérőjű aranyozott ezüst érme, valamint anyagi elismerés jár. A kitüntetett jogosult a díszpolgári cím használatára, nevét felveszik a díszpolgárok jegyzékébe, meghívják az önkormányzat ünnepségeire, ingyenesen látogathatja az önkormányzat közművelődési és sport intézményeit, halála esetén pedig az Önkormányzat saját halottjának tekinti. A cím posztumusz is adható. A címre méltatlanná vált személyektől a cím visszavonható.[3]

[szerkesztés] Testvérvárosai

A polgármesteri hivatal a Fő téren

[szerkesztés] Fontosabb közterületek

  • Szentendrei út
  • Flórián tér
  • Bogdáni út
  • Pók utca
  • Vörösvári út
  • Bécsi út

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Galéria

Leipziger Vilmos Szesz- és Cukorgyára Rt. Budapest, III. Szentendrei út 67-69

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. Fővárosi Tanács 1990. (IX. 30.) 149/a. számú határozat.
  2. Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 327. o. ISBN 963-05-6411-4
  3. 39/2007. (VI. 29.) sz. önkormányzati rendelet. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2007. június 29. (Hozzáférés: 2011. december 8.)

[szerkesztés] Források

  • obuda.hu. Óbuda-Békásmegyer hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2011. december 8.)
  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

[szerkesztés] További információk

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken