Budapest III. kerülete
| Budapest III. kerülete | |||
| Elhelyezkedése Budapesten belül (zöld) | |||
|
|||
| Becenév: Óbuda | |||
| Közigazgatás | |||
| Település | Budapest | ||
| Városrészek | Aquincum Aranyhegy Békásmegyer Csillaghegy Csúcshegy Filatorigát Hármashatárhegy Kaszásdűlő Mátyáshegy Mocsárosdűlő Óbuda Óbudai-sziget Remetehegy Rómaifürdő Római-part Solymárvölgy Táborhegy Testvérhegy Törökkő Újlak (egy része) Ürömhegy [1] |
||
| Irányítószám | 1031 – 1039 | ||
| Polgármester | Bús Balázs (Fidesz) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Rangsorban | 2. | ||
| Népsűrűség | 3213 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 39,69 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Budapest III. kerülete weboldala | |||
Budapest III. kerülete Budapesten a Duna jobb partján, a budai oldalon fekvő kerület. A kerületi önkormányzat az Óbuda-Békásmegyer nevet használja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Keleten a Duna, Budapest IV. kerülete és a XIII. kerület határolja. Délen és délnyugaton a II. kerület, északnyugaton Solymár és Üröm, északon Budakalász a szomszédai.
Területéhez tartozik az Óbudai-sziget is.
A kerületet domborzati szempontból élesen kettéosztja a Bécsi út – Aranyhegyi út – Dózsa György utca tengely. E vonaltól nyugatra (a temetőt kivéve) a Budai-hegység és a Pilis domborulatai kezdődnek. Keletre viszont sík területet találunk, amelyet a Duna legnagyobb áradásai gátak híján jelentős mértékben elöntenének.
A kerület központja a Flórián tér és a Fő tér körzete, bár (főleg a lakótelepeken) alközpontok is létrejöttek. (Pl. Csobánka tér, Római tér, Kolosy tér)
[szerkesztés] Története
A III. kerület mai területén több, mára már elpusztult település is volt a történelem során.
Itt helyezkedett el a Római Birodalom idejében az i. sz. 1. századtól a 4. századig Aquincum, amely fejlett katonai és polgári negyeddel, fürdővel, vízvezetékkel és két amfiteátrummal is rendelkezett. Számos villa tartozott hozzá, és a Hajógyári szigeten a római helytartónak is volt palotája.
Pófölde a mai Békásmegyer tájékán fekvő, a tatárjáráskor elnéptelenedett középkori falu. 1212-ben az Óbudával határos Pócsernik nevű falu állt itt, amit 1326-ban neveztek Póföldének.[2]
Pazándok a Rómaifürdő mellett fekvő középkori falu volt. A pazándoki szőlőhegyen 1378-ban egy pesti polgár szerepel birtokosként, de a terület valójában nem igen volt alkalmas szőlőművelésre, inkább Duna menti mocsaras rétek és legelők voltak itt. Emiatt a falu hamar pusztává vált, és faluként utoljára 1347-ben említik. A XVIII. századi mezővárost (1738-1739-es pestisjárvány áldozatainak pótlására) nagyobbrészt betelepített svábok lakták, akik jelentős része szőlőműveléssel foglalkozott. Egy dél-Németországból származó család leszármazottja, Harrer Pál lett az önálló Óbuda első és egyetlen polgármestere 1872-73 között. Pest, Buda és Óbuda egyesítését követően elöljáróként állt a városrész élén.
A szocialista városfejlesztési koncepció nyomán, 1968-ban belső Óbudán, 1971-től Békásmegyeren is megkezdődött a házgyári lakótelepek kialakítása. 1978-tól Kiss Imre tanácselnök vezette a városrészt egészen a rendszerváltozásig.
A kerület polgármestere 1990-2006-ig Tarlós István volt, akit 1990-ben az SZDSZ színeiben, 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben pedig függetlenként választottak meg. A 2006-ban főpolgármester-jelöltként induló Tarlós utódja Bús Balázs (Fidesz-KDNP) lett.
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kultúra
- művészetoktatás: Aelia Sabina Zeneiskola [1], Óbudai Népzenei Iskola
- Óbudai Társaskör [2]
- Zichy-kastély
[szerkesztés] Iskolák
- Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG)
- Árpád Gimnázium
- Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium
- Óbudai Gimnázium
- Veres Péter Gimnázium
- Zápor Általános Iskola és Gimnázium
- Kerék Általános Iskola és Gimnázium
- Bárczi Géza Általános Iskola
- Andor Ilona Ének-Zenei Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
- Óbudai Egyetem
- Zsigmond Király Főiskola
- Budapest Kortárstánc Főiskola
- Gábor Dénes Főiskola Informatikai Alkalmazások Intézete
[szerkesztés] Kerületi média
- Óbuda Televízió (közműsorszolgáltató kábeltelevízió)
- Óbuda Újság
- Egyéb lapok:
- Római Parti Hírek (Dunai életképek)
- Római Riport, a Római lakótelep internetes lapja
- Óbudai Blog
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Díszpolgárok
Az „Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Díszpolgára” címet a kerület képviselő-testülete 1991-ben alapította a kerület fejlődése, gyarapodása és hírnevének öregbítése érdekében végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként, az Önkormányzat tiszteletének és hálájának kifejezéseként.
A díszpolgári címmel oklevél, egy 42,5 mm átmérőjű aranyozott ezüst érme, valamint anyagi elismerés jár. A kitüntetett jogosult a díszpolgári cím használatára, nevét felveszik a díszpolgárok jegyzékébe, meghívják az önkormányzat ünnepségeire, ingyenesen látogathatja az önkormányzat közművelődési és sport intézményeit, halála esetén pedig az Önkormányzat saját halottjának tekinti. A cím posztumusz is adható. A címre méltatlanná vált személyektől a cím visszavonható.[3]
[szerkesztés] Testvérvárosai
Csíkszereda, Románia
Amstelveen, Hollandia
Billingheim, Németország
Kassa-Óváros, Szlovákia
Sanghaj-Changning, Kína
Stirling, Egyesült Királyság
Udine, Olaszország
Varsó-Bemowo, Lengyelország
[szerkesztés] Fontosabb közterületek
- Szentendrei út
- Flórián tér
- Bogdáni út
- Pók utca
- Vörösvári út
- Bécsi út
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Galéria
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Fővárosi Tanács 1990. (IX. 30.) 149/a. számú határozat.
- ↑ Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 327. o. ISBN 963-05-6411-4
- ↑
[szerkesztés] Források
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
[szerkesztés] További információk
- A III. kerület hivatalos honlapja
- Óbudai Blog
- A III. kerület irányítószámai
- Légifotó az épületről és a Fő térről
|
||||||||
|
|||||

