Irisz
Irisz (görög betűkkel Ἶρις, latinosan Iris) a görög mitológiában a szivárvány istennője, az istenek hírnöke, Thaumasz és Élektra lánya, a Harpüiák testvére. Héra állandó követe, de Zeusz is rábízta ügyes-bajos dolgait. Szárnyakat és tarka ruhákat viselt, kezében hírnöki pálcát és korsót tartott.
Az argonauták történetében Irisz közbeavatkozott, amikor nővérei, a Harpüiák az északi szél fiai, Kalaisz és Zétész ellen harcoltak.
Az Iliász szerint a trójai háború során Irisz több küldetést is teljesített Zeusz parancsára: elvezette a sebesült Aphroditét a csatatérről, megállította a harcba beavatkozni készülő Pallasz Athénét és Hérát, hazaküldte a tengerbe Poszeidónt. Érdekes, hogy a szintén Homérosznak tulajdonított Odüsszeiában Irisz egyszer sem jelent meg; az isteni hírnök feladatát ebben az eposzban Hermész látta el.
Írisz férje Zephürosz, gyermekük Pothosz
Melléknevei:
- Khrüszopteron (Aranyszárnyú)
- Aelloposz (Viharlábú)
- Thaumantiasz (Thaumasz lánya)
- Thaumantosz (A csodálatos)
[szerkesztés] Irisz a művészetekben
Irisz alakja számos irodalmi alkotásban felbukkan. Arisztophanész Madarak című komédiájában kicsúfolják, s felháborodva távozik. Babits Mihály Levelek Iris koszorújából című kötetének három bevezető ódájából egy Irisznek van szentelve Himnusz Irishez címmel, melyben a költő egyik ars poeticáját fejti ki: olyan sokszínűen akar dalolni, mint Írisz ezerszínű ruhája. Mika Waltari Dzsinnisztán hercege című novellájában is szerepel egy Írisz nevű tündér, aki sokkal inkább az istennő hatalmával rendelkezik.
[szerkesztés] Források
- Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban
