Étienne Louis Malus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Étienne Louis Malus
Etienne-Louis Malus.jpg
Született
1775. július 23.
Párizs
Elhunyt
1812. február 24. (36 évesen)
Párizs
Foglalkozása matematikus
fizikus
Halál oka gümőkór
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Étienne Louis Malus témájú médiaállományokat.

Étienne Louis Malus (Párizs, 1775. július 23. – Párizs, 1812. február 24.) francia fizikus, matematikus.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Igen gondos nevelésben részesült, különösen a matematikában és a régi klasszikus irodalomban. 17 éves korában hadmérnöki iskolába lépett. 1796-ban mint hadnagy lépett a Genie Corpsba és ezentul a Sambre-Meuse-hadtestben szolgált és azzal az altenkirchi ütközetben is részt vett. Később, mint kapitány, részt vett Napóleon egyiptomi (1798-1801) hadjáratában. Hadmérnöki diplomát szerzett. 1806-8-ban a strassburgi erődítmények aligazgatója volt, ezután pedig alezredes 1808 után az École Polytechnique tanára volt.

Kutatási területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudományos munkásságát a fénytan körében fejtette ki. Kísérleteket végzett, hogy igazolja Christiaan Huygens fény elméletét. Tanulmányozta a fénytörést és a fényvisszaverődést. A kettőstörés tanulmányozása során fedezte fel a fényvisszaverődés során fellépő polarizációt. A fény Newton-féle részecskeelmélet alapján kidolgozta a kettőstörés elméletét. 1808-ban fölfedezte a reflexió-okozta polarizációt. Malus a különböző anyagok sarkítási szögét különbözőnek találta. Ő mondta ki általánosan azon tételt, hogy minden polarizációnál két polarizált sugár keletkezik, melyeknek polarizációsíkjai egymásra merőlegesek.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetesebb munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sur une propriété de la lumiére réfléchie par les corps diaphanes (Bull. Soc. Philom. I. köt. 16. sz. 1809);
  • Sur les phénoménes, qui dépendent des formes des molécules de la lumiére (u. o. I. köt. 1809);
  • Mémoire sur la lumiére (u. o. XII. köt. 42. sz. 1811);
  • Sur de nouv. phénom. d'optique (u. o. 45. sz. 1811 jun.);
  • Mém, sur les phénoménes, qui accompagnent la réflexion et la réfraction dela lumiére (u. o. 47. sz. 1811);
  • Sur une propriété des forces répulsives, qui agissent sur la lumiére répétiteur (u. o. III. 1818);
  • Sur l'axe de réfraction des cristaux et des substances organisées (Journ. des phys, 73. köt. 1811);
  • Mém. sur l'optique (Journ. École polyt VII. köt. 1808);
  • Sur la mesure de pouvoir réfringent des corps opaques (u. o. VIII. 1809);
  • Traité d'optique analytique (Mém. Sav. étr. II. 1811);
  • Théorie de la double réfraction de la lumiére daus les substances cristallines (u. o.).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]