Északmegyer (Pécs)
Északmegyer Pécs egyik városrésze, melyet északon a Verseny utca, keleten a Siklósi út, délen az Északmegyer dűlő, a Szilva utca, a Móra F. út, illetve nyugaton a Megyeri út és a Tüzér út határol. A városrészben található a vasárnaponként megrendezésre kerülő, neves pécsi vásár, melyet több mint 160 éve rendeztek először.[1][2] Üzemeltetője megegyezik a Pécs Expoéval.[3] Északmegyer területén fekszik a pécsi vonatpályaudvar is, melynek épülete műemléki védelmet élvez.[4] Északmegyer lakosai főleg kertes házas övezetben élnek, a Kertvárostól északra eső területen. A vasút mentén, a déli oldalon sok sportpálya kapott helyet. Itt található a PVSK és a Matáv sportklub. Ezek összevont látogatói kapacitása évi 20 ezer főre tehető.[5]
Északmegyer észak-keleti részén található az 1762-ben alapított Pécsi Bőrgyár, mely 2009. márciusban többéves vergődés után végleg bezárta kapuit.[6][7] Az egykor több száz dolgozót foglalkoztató üzem területén rendezték 2009-ben a Pécsi Egyetemi Napok fesztiválját.
[szerkesztés] Története
Pécs ókori neve Sopianæ. E latin képzésmódú név vitatott eredetű alapszava (kelta sop: 'mocsár') minden bizonnyal kapcsolatban van azzal, hogy a Pécs helyén álló római kori város déli oldala akkor lenyúlt a vízjárta, mocsaras rétig. A középkorban már létezett egy Megyer nevű falu a térségben, mely a török hódoltság utáni években még lakott helység volt. A 18. század elején azonban már lakatlan. Helye az egykori Megyeri puszta és Megyeri legelő (a mai Vásártér és a Pécs Plaza) között levő területre tehető. A Megyeri-kertváros beépülése az 1930-as években indult meg.[8] 20. század első feléig, amikor a Pécsi-vizet szabályozták, mocsaras síkságát lecsapolták. Így jöhetett létre a medence déli felén a területileg némileg elkülönült Megyeri Kertváros.[9]
[szerkesztés] Nevének eredete
A magyar és megyer szavunk előzménye a finnugor örökségként ránk maradt vegyes hangrendű moger szó. Ebből a vegyes hangrendű formából (melynek változatai még a 16. században is éltek) kétirányú hangrendi kiegyenlítődéssel megyer és magyar változat alakult ki. Törzsnévként a magas hangrendű változat, s a vezető törzs (Árpád törzse) után népnévként a mély hangrendű változat állandósult.[10]
A Pécs melletti Megyer - nevéből következően - a megyer törzsbeliek települése volt a honfoglalás első éveiben. A Megyer tehát törzsnévből alakult helységnév. Nem lehet véletlen, hogy a pécsi Megyer közelében még három törzsnévi eredetű település létezett az Árpád-korban: Árpád (ma: Nagyárpád), Keszü (Keszi?) és a Varsány.[11]
[szerkesztés] Hivatkozások
- ↑ www.docs.google.com IDÉN 160 ÉVES A PÉCSI VÁSÁR!
- ↑ www.presztizs.com, Pécsi vásár
- ↑ www.bama.hu, Elmarad a Pécs Expo, eladó az Expo Center
- ↑ www.mecsekportal.hu, A Pécsi Pályaudvar is műemléki védettséget kapott, 2008. január.
- ↑ www.docs.google.com, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy lésének 33/2002. (02. 07.) sz. határozata
- ↑ www.origo.hu, Végleg bezár a Pécsi Bőrgyár, 2009. 02. 17.
- ↑ www.hrportal.hu, Bezár a pécsi bőrgyár, 2009.02. 17.
- ↑ Pete József: A kertvárosi plébániatemplom. In: Pécsi Szemle 2003. tavasz. 52.p.p
- ↑ www.lib.pte.hu, Területfejlesztés és Innováció - A PTE TTK Földrajzi Intézet Politikai Földrajzi és Területfejlesztési Tanszékének valamint Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszékének elektronikus folyóirata
- ↑ TESZ. II. 1970. 816-817.p.
- ↑ Györffy-Árpád-kor 1987. 326, 402.p.; Baranya Megye Földrajzi Nevei Il 1982. 134/2337, 2338; FNESZ. 415.
|
||||||||||||||||||||||||||||
