Északi-fok alagút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Északi-Fok-alagút egy tengeralatti csatorna Norvégia északi részén a Magerøysundet-szoros alatt, Magerøya szigete és a kontinens közt. A csatornaalagutat 1993 és 1999 közt építették és 6875 méter hosszú, valamint legmélyebb pontján a tenger szintje alatt 212 méterrel fut. Az alagút megépítése előtt egy kompjárat közlekedett Kåfjord és Honningsvåg közt. A csatorna nevét az Északi-fokról kapta, amely Magerøya legeslegészakibb pontján helyezkedik el. A csatorna része az E69-es főútnvonalnak. 2012. június 29-e óta nem kell útdíjat fizetni az alagút használatáért. Korábban az útdíj mértéke autónként 145 NOK (norvég korona) volt, valamint minden egyes felnőtt után 47, minden gyerek után 24 norvég koronát kellett még fizetni az autó díján felül minden egyes áthaladáskor. Az alagút szájánál elhelyeztek egy-egy fagyvédő kaput, amelyet a téli időjárás beköszöntétől alkalmaznak, annak elkerülése érdekében, hogy a szivárgó víz esetlegesen szétfagyasszon bármit is. Amint gépjármű közeledik a kapuk azonnal kinyílnak és természetesen egész nyáron nyitva vannak, hiszen ilyenkor a forgalom is jóval sűrűbb.

Az Északi-fok alagút bejárata
  • Elhelyezkedési koordináták a déli végén:70°53′30″N 25°41′00″E
  • Elhelyezkedési koordináták az északi végén: 70°57′00″N 25°42′20″E

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a North Cape Tunnel című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]