Észak és Dél (sorozat)
| Észak és Dél North and South |
|
| Rendező | Richard T. Heffron |
| Forgatókönyvíró | Paul F. Edwards Douglas Heyes Kathleen A. Shelley Patricia Green |
| Zene | Bill Conti |
| Operatőr | Stevan Larner |
| Gyártás | |
| Gyártó | Warner Bros. Films |
| Nyelv | angol |
| Időtartam | 109 perc |
| Költségvetés | 11 millió dollár |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | |
| Bemutató | |
| Korhatár | |
| Bevétel | |
| Külső hivatkozások | |
| IMDb-adatlap PORT.hu-adatlap |
|
Az Észak és Dél (North and South) egy 1985-ös amerikai kalandfilmsorozat. John Jakes regénytrilógiájának első része alapján készült. A történet az amerikai polgárháború alatt és az azt megelőző, illetve követő években játszódik, a középpontban az északi Hazard és a déli Main család barátsága áll.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] 1. rész
(1842 nyara – 1844 nyara) – A fiatal déli Orry Main, egy gazdag dél-karolinai ültetvénytulajdonos egyetlen fia West Pointba megy, a katonai akadémiára. Az út alatt találkozik a Madeline Fabrayvel, akibe beleszeret. New York Cityben Orry találkozik az északi George Hazarddal, egy gazdag pennsylvaniai acélgyár-tulajdonos második fiával, aki szintén West Pointba tart. Hamarosan barátokká válnak. Az akadémián találkoznak az amorális, egoista Elkanah Benttel, egy társkadéttal, Georgiából. Bent az, aki a fő gazemberré válik a sorozatban, egy olyan jóképű ember, aki elrejti a gonosz, csavart természetét a bája és szép külseje mögé.
Orry állandóan leveleket ír Madeline-nek, aki azonban nem válaszol. A kétéves távollét után az emberek hazamennek nyári eltávozásra. George nővére, Virgilia azonban idegenkedik attól, hogy Orry rabszolgákat tart. Otthon Orry megtudja, hogy Madeline hozzáment kegyetlen szomszédjához, Justin LaMotte ültetvénytulajdonoshoz. Ezek a hírek nagyon lesújtják. Orry nem nézi jó szemmel, hogy rabszolgafelügyelőjük, Salem Jones kegyetlenül bánik a rabszolgákkal. Később Orry megakadályozza, hogy Jones bikacsökkel verjen meg egy rabszolgát. Orry biztos abban, hogy Madeline apja elrejtette a leveleit.
[szerkesztés] 2. rész
(1844 ősze – 1848 tavasza) – Bent folytatja a kegyetlenkedéseit George-dzsal, Orryval és a barátaikkal. George és Orry végül lediplomáznak West Pointban, majd a mexikói háborúba mennek harcolni. Churubusco, Bent egyik ismerőse megparancsolja George-nak és Orrynak, hogy vezessenek egy öngyilkos hadjáratot a mexikói erők ellen. Mindketten életben maradnak, de Orrynak meglövik a lábát megnyomorítják. Időközben George beleszeret Constance Flynnbe, egy hadseregbeli sebész ír katolikus lányába. Azt tervezik, hogy hamarosan összeházasodnak. Orry italba fojtja a bánatát. A háború után George otthagyja a hadsereget, megkeresi Bentet és megveri. Azt mondja Bentnek, hogy ha valaha ártani mer Orrynak vagy neki, meg fogja ölni. Madeline segít Priamnak, Orry rabszolgájának megszökni. Egy másik rabszolgát megkorbácsolnak, mert segített Priamnak.
[szerkesztés] 3. rész
(1848 tavasza – 1854 nyara) George elveszi feleségül Constance-t, Orry a tanúja. Orry apja meghal és ő örökli a családi ültetvényt. Az első tette felvigyázóként az, hogy kirúgja a brutális Salem Jonest. Jones bosszút forral. Orry unokatestvérét, Charlest, akinek nincsenek jó kapcsolatai a Main családdal, kihívják egy pisztolypárbajra egy nő körüli vitában. Orry segít Charlesnak, hogy túlélje a párbajt és barátokká válnak. A Main család meglátogatja Hazardékat Pennsylvaniában. George öccse, Billy udvarol Orry idősebb húgának, Ashtonnak. Billy és Charles is West Pointra fognak járni. Orry és George egy társulási pamutfeldolgozót nyitnak Orry ültetvényénél Dél-Karolinában; George azzal a feltétellel egyezik bele, hogy Orry nem rabszolgamunkát használ a malomban. Virgilia dühös azért, mert családja beengedte a házukba a rabszolgatartókat. Madeline apja a halála előtt elmondja neki, hogy a nagyanyja fekete volt.
[szerkesztés] 4. rész
(1854 nyara – 1856 ősze) – A Hazard család látogatást tesz a Main családnál Dél-Karolinában. Billy felfedezi, hogy Ashton hiú és gonosz, és beleszeret Ashton húgába, Brettbe. George nővére, Virgilia segít egy helyi rabszolgának megszökni és ezért bajba kerül. Orry és Madeline titkos szeretőkké válnak. Billy és Charles diplomáznak West Pointban, az ünnepségen mindkét család részt vesz. Ashton lefekszik Billy több barátjával, és terhes lesz. Segítséget kér Madeline-től, és Madeline egy olyan helyi bábához viszi, aki titkos abortuszokat végez. Amikor Madeline hazudik Justinnak azzal kapcsolatban, hogy hol volt, Justin megveri Madeline-t, bezárja egy vendégszobába és otthagyja, hogy éhezzen.
[szerkesztés] 5. rész
(1857 tavasza – 1860 novembere) – Justin gyógyszerekkel kábítja Madeline-t. Az asszonyt senki nem látja, a szobájában van, úgy tűnik, elfelejti Orry iránti szerelmét. Ashton hozzámegy James Huntoonhoz, egy ambiciózus dél-karolinai politikushoz. Orry meglátogatja George-ot, mert nem akarja, hogy Brett hozzámenjen Billyhez az Észak és Dél között növekvő feszültségek miatt.
Virgilia hozzámegy Gradyhez, ahhoz a rabszolgához, akinek segített megszökni a Main ültetvényről Dél-Karolinában. Mindketten csatlakoznak John Brown abolicionista vezetőhöz. 1859-ben zajlik Brown híres rajtaütése a virginiai Harpers Ferryn, hogy kiszabadítsa a rabszolgákat és felfegyverezze őket. Az amerikai hadsereg leállítja a rajtaütést, Virgilia férjét megölik és Brownt is elfogják. Virgilia elszökik, de keserűbb, mint valaha a déliek irányába.
[szerkesztés] 6. rész
(1860. november 6. – 1861 áprilisa) Ashton, miután összeveszett Orryval, hazamenekült Charlestonba. Brett találkozik Billyvel, akit Fort Sumternél állomásoztatnak. Orry meglátogatja George-ot és engedélyt ad, hogy Billy és Brett összeházasodjanak. Dél-Karolina kiválik az Unióból. Brett és Billy összeházasodnak. A gyógyszerezett Madeline-nek köszönhetően megbukik Ashton terve, hogy párbajba csalják és megöljék Billyt.
Madeline elhagyja Justint és Orry családjánál keres menedéket. Azt tervezi, hogy elválik Justintól és hozzámegy Orryhoz. Orry elmegy Hazardékhoz Philadelphiához közeli udvarházukba, hogy odaadja George-nak a pamutfeldolgozóból származó pénz részét. Elkezdődik a polgárháború és a két jó barát útjai elválnak.
II. könyv
|
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
[szerkesztés] 1. rész
(1861 júniusa - 1861. július 21.) - Orry és Charles, most tisztviselők a Konföderációban. Orry általános és katonai tanácsadóvá válik Jefferson Davis elnöknek. Időközben, George és Billy Washington, D.C.-ben vannak, ahol ők tisztviselők az U.S. Armyban. Billy csatlakozik az U.S. Sharpshooters ezredhez, míg George Abraham Lincoln, katonai tanácsadóvá válik. Charles, egy Konföderációs lovassági tisztviselő, találkozik Augusta Berkleyvel, egy virginiai szépséggel, aki gyógyszert csempészik a déli katonáknak. Virgilia ápolóként dolgozni akar egy Washington, D.C. katonai kórháznál és segítséget kér Sam Greene képviselőtől. Orry kegyetlen és manipulatív húga, Ashton találkozik Elkanah Bentben, aki a polgárháborúban látja meggazdagodásának lehetőségét. Úgy, hogy, tiltott luxusárucikkeket csempésznek a dél amerikai haditengerész-blokádján keresztül. Bent és Ashton szeretők lesznek, amíg Ashton politikus férje, James Huntoon, figyelmen kívül hagyja a felesége házasságtörését. Amíg Orry és Charles a háborúban van, Justin elrabolja Madeline-t a Main családi ültetvényről és leégeti a pamutfeldolgozót; Orry anyja megsebesül miközben megpróbálja eloltani a tüzet. A polgárháború első csatáját dél nyeri.
[szerkesztés] 2. rész
(1861 júliusa - 1862 nyara) - Brett és a rabszolgája, Semiramis, azon van, hogy előkészítsék a veszélyes utazást Washington, D.C.-ből a Main ültetvényre Dél-Karolinában. Orry szintén ott hagyja Richmondot és visszamegy Dél-Karolinába. Orry és Madeline végül összeházasodnak. Orry felfedezi, Bent törvénytelen csempésző vállalkozását és leállítja, elfogja Bent blokádfutóit miközben letartóztatja az embereit, és megsemmisíti az áruja legnagyobb részét. Bent és Ashton bosszút esküszik. Pennsylvaniában időközben George bátyja, Stanley veszi át a hatalmat a család acélgyárai fölött. A kapzsi felesége, Isabel rábeszéli őt arra, hogy arra használja az olcsó, rosszabb minőségű vasat, hogy ágyút készítsen ahadseregnek; az ágyúk gyakran ölnek meg északi katonákat is. A dokumentumokra George nevét írják, arra az esetre ha az ágyúkat Hazard Ironhoz vezetik vissza.
[szerkesztés] 3. rész
(1862. szeptember 17. - 1864 tavasza) - Antietam véres csatájánál Charles és Billy majdnem megölik egymást. Charles barátja, Ambrose egy felrobbanó ágyú miatt elesik a csatában. Később Lincoln elnök felszabadítja a rabszolgákat a lázadó déli államokban. A rabszolgák többsége Dél-Karolinában elhagyja a Main ültetvényt, de páran maradnak. Ashton meglátogatja a családja ültetvényét Ashton elmondja Madeline-nek, hogy tudja, hogy anyja egy drága fekete prostituált volt New Orleansban, és ezt a titkot el fogja mondani Orry-nak is, amivel tönkre fogja tenni Orry hírnevét, ha nem hagyja el szó nélkül Orry-t. Madeline Charlestonba menekül. Időközben, Bent - aki egyre inkább pszichózisossá és instabillá válik - azt tervezni, hogy meggyilkolja Davis elnököt és a dél diktátorává válik. Billy, már majdnem két éve nem látta feleségét Brett-t. Mikor visszatér az ezredéhez, a hadtestparancsnoka azzal fenyegeti, hogy katonai bíróságra viszi. Billyt szintén rangban fokozzák le egy alacsonyrendű közlegénynek.
[szerkesztés] 4. rész
(1864 májusa - 1864 ősz) - George-ot a déli erők elfogják egy rajtaütésben, Orryt lelövik és akarata ellenére abba a kórházba viszik, ahol Virgilia dolgozik, a délvidékiek gyűlölete segít neki magához térni és megengedi neki, hogy elszökjön. Bent megpróbálja megölni Madeline-t Charlestonban, de szerencsejátékos barátja megmenti, aki eközben meghal. Charles megóvja Augustát attól, hogy megerőszakolják az északi katonák a farmján Virginiában,utána szeretőkké válnak.
[szerkesztés] 5. rész
(1864 decembere - 1865 februárja) - a háború szembefordult a déllel. Orry és Charles megmentik George-ot. Miközben hazamegy, tudomást szerez a testvére és sógornője törvénytelen üzleti terveiről, hogy arra használják az olcsó vasat, hogy ágyúkat építsenek. Kényszeríti a testvérét, Stanleyt és feleségét, Isabelt, hogy bűnösnek vallják magukat. George nővérét, Virgiliát azzal vádolják, hogy megengedi egy sebesült déli katonának, haljanak meg., (valójában, ő okozta a halálukat) és kirúgják a kórházból. Kétségbeesett pénzért és munkáért segítségért megy Greene képviselőhöz, aki szexért cserébe adja a pénzt. Orry tudomást szerez Bent tervéről, hogy megdöntse a Konföderációs kormányt. Egy végső küzdelemben Orry és James Huntoon megtámadják Bent búvóhelyét Richmond közelében. Bent meg hal, amikor az a lőszer, amit elrejtett egy csűrben, felrobban. Ashton bevallja Orrynak, hogy segített Bentnek, és Madeline-t is ő üldözte el. Orry azt mondja Huntoonnak, hogy soha nem akarja látni a húgát. Ashton megkéri Huntoont, hogy bocsásson meg neki, de Huntoon azt mondja neki, hogy ez túl késő.
[szerkesztés] 6. rész
(1865 márciusa - 1865 áprilisa) - a harc északi győzelemmel ér véget. Orry és George harcolnak egymás ellen (bár nem közvetlenül) az utolsó jelentős csatát Petersburgnél. Robert E. Lee szövetséges tábornok átadja a hadseregét Ulysses Grant tábornoknak. Orryt elengedték a hadifogolytáborból, Lincolnt lelőtték. Charles Augusta farmjára megy és ott holtan találja, miközben világra hozta a gyermekét. Virgilia megöli Greene képviselőt és ezért akasztás általi halálra ítélik. Az ítélet végrehajtása előtt könnyes búcsút vesz George-tól. Salem Jones, a Main ültetvény rabszolgáinak a kegyetlen és brutális egykori felvigyázója, korábbi rabszolgákkal szövetkezik, hogy támadást szervezzen a Main ültetvény ellen. A tervük, hogy ellopnak mindent és megölik a Main családot, és felgyújtják a házat. A háború vége előtt, Billy otthagyja a hadsereget és elmegy meglátogatni Brettet a Main ültetvénynél, ahol egy vidám összejövetelt tartanak. Salem Jones rabszolgákat vezet az ültetvény ellen: égetik az udvarházat, Οrry anyját megölik a támadásban. Orry és George megfogadják, hogy felújítják a családjuk barátságát, és George beleegyezik, hogy segítsen Orrynak újjáépíteni az ültetvényi otthonát azáltal, hogy újra kinyitja a pamutfeldolgozót.
III. Könyv
[szerkesztés] 1. rész
(1865 nyara - 1865 ősze) - Elkanah Bent, túlélte a rejtett lőszerraktára robbanását Richmond közelében, végső bosszút megszállottjává válik. Orryt és George-ot okolja az életben való kudarcai miatt. Richmondba megy és megöli Orry Maint. Amikor a dühös Ashton sikertelenül próbálja megölni Bentet; akkor elköltözik az Old Westbe hogy új életet kezdjen. A vigasztalhatatlan Madeline, Orry halála után megpróbálja újjáépíteni a Main családi udvarházat Mont Royalnál és helyi kiszabadított rabszolgáknak segíteni. Orry halálhíre hallatán George Mont Royalba megy és segít Madeline-nek. Charles Main, tizedes az Old Westben, ahol találkozik és udvarol Willa Parkernek. Ashton prostituáltként dolgozni Santa Fe-ben, hogy elég pénze legyen megvenni Mont Royalt. Bent a Hazard udvarházba megy Philadelphia közelében és meggyilkolja George feleségét, Constance-t.
[szerkesztés] 2. rész
(1865 ősze - 1866 tavasza) - George elkezd kutatni Bent után hogy igazságot tegyen. Cooper Main, Orry bátyja, a Ku Klux Klan tagjává válik és elkezd dolgozni hogy aláássa sógornője, Madeline erőfeszítését, aki helyi feketéknek segít. Isabel, George Hazard kapzsi sógornője, akarja megvenni Mont Royalt és ki akarja lakoltatni a Main családot. Charles továbbra is huszárként dolgozik Old Westben, és tovább udvarol Willa Parkernek. Madeline egyedül nem tud szembeszállni Cooperrel és Isabellellel ezért segítséget kér George-tól.
[szerkesztés] 3.rész
(1866 tavasza - 1866tavasza/nyara) - George megérkezik Mont Royalba, hogy segítsen Madeline-nek, és beleszeret. Miközben Bent végrehajtja a bosszúja végső részét, elrabolja Charles és Augusta Berkley gyermekét. Amikor George tudomást szerez erről, ő és Charles hajtóvadászatot indít Bent ellen, majd felakasztják. Az akasztással befejeződik a személyes háború a Bent ill. a Main és a Hazard családok között. Amikor Ashton végül hazaér, sír amikor látja, hogy Mont Royalt égették. George és Madeline összeházasodnak.
[szerkesztés] Szereplők
| Szerep | Színész | Magyar hang | Évad |
|---|---|---|---|
| Orry Main | Patrick Swayze | Selmeczi Roland | 1, 2 |
| Virgilia Hazard | Kirstie Alley | Balázs Ági | 1, 2 |
| Justin LaMotte | David Carradine | Sörös Sándor | 1, 2 |
| Madeline Fabray Lamotte | Lesley-Anne Down | Németh Borbála, Pápai Erika | 1, 2, 3 |
| Constance Flynn Hazard | Wendy Kilbourne | Urbán Andrea | 1, 2, 3 |
| George Hazard | James Read | Stohl András | 1, 2, 3 |
| Burdetta Halloran | Morgan Fairchild | 1, 2 | |
| Elkanah Bent | Philip Casnoff | Bozsó Péter | 1, 2, 3 |
| James Huntoon | Jim Metzler | Schnell Ádám | 1, 2 |
| Ashton Main Huntoon | Teri Garber | Szénási Kata | 1, 2, 3 |
| fiatal Ashton Main | Temi Epstein | 1 | |
| Charles Main | Lewis Smith | Gáspár András | 1, 2 |
| Charles Main | Kyle Chandler | Czvetkó Sándor | 3 |
| Billy Hazard (első évad) | John Stockwell | Dányi Krisztián | 1 |
| Billy Hazard (második évad) | Parker Stevenson | Crespo Rodrigo | 2 |
| fiatal Billy Hazard | Cary Guffey | 1 | |
| Brett Main Hazard | Genie Francis | Vadász Bea | 1, 2, 3 |
| fiatal Brett Main | Nikki Creswell | 1 | |
| Clarissa Main | Jean Simmons | Szórádi Erika | 1, 2 |
| Maud Hazard | Inga Swenson | Andai Györgyi | 1, 2 |
| Stanley Hazard | Johathan Frakes | Reisenbüchler Sándor | 1, 2, 3 |
| Isabel Truscott Hazard (első évad) | Wendy Fulton | Hámori Eszter | 1 |
| Isabel Truscott Hazard (második évad) | Mary Crosby | Hámori Eszter | 2 |
| Isabel Truscott Hazard (harmadik évad) | Deborah Rush | Hámori Eszter | 3 |
| Forbes LaMotte | William Ostrander | 1 | |
| Madam Conti | Elizabeth Taylor | 1 | |
| Charles Edwards szenátor | Gene Kelly | 1 | |
| Cuffey | Forest Whitaker | 1, 2 | |
| Patrick Flynn | Robert Mitchum | 1 | |
| John Brown | Johnny Cash | Úri István | 1 |
| Abraham Lincoln | Hal Holbrook | Úri István | 1, 2 |
| Mrs. Lincoln | Rachel Jakes | 1 | |
| Jefferson Davis | Lloyd Bridges | Kárpáti Tibor | 2 |
| William Hazard | John Anderson | Kárpáti Tibor | 1 |
| Nicholas Fabray | Lee Bergere | 1 | |
| Tillet Main | Mitch Ryan | Helyey László | 1 |
| Salem Jones | Tony Frank | Kardos Gabor | 1, 2 |
| Benny Haven | Walter Barnes | 1 | |
| George McClellan | Chris Douridas | 1 | |
| Tom 'Stonewall' Jackson | William Preston Daly | 1 | |
| George Pickett | Cody W. Hampton | 1 | |
| Ulysses S. Grant (első évad) | Mark Moses | 1 | |
| Ulysses S. Grant tábornok (második évad) | Anthony Zerbe | Vass Gábor | 2 |
| Mrs. Grant | Bonnie Bartlett | 2 | |
| Semiramis | Erica Gimpel | 1, 2 | |
| Grady | Georg Stanford Brown | Galambos Péter | 1 |
| Maum Sally | Olivia Cole | Bencze Ilona | 1 |
| Sam Greene képviselő | David Ogden Stiers | Barbinek Péter | 1, 2 |
| Mrs. Neal | Olivia de Havilland | Győri Ilona | 2 |
| Rose Sinclair | Linda Evans | 2 | |
| Rafe Beaudeen | Lee Horsley | Haás Vander Péter | 2 |
| Sam Trump | Peter O’Toole | 3 | |
| Willa Parker | Rya Kihlstedt | Kökényessy Ági | 3 |
| Frederick Douglass | Robert Guillaume | Németh Gábor | 1 |
| Priam | David Harris | 1 | |
| Nathaniel | Arthur Gilliard | 1 | |
| Alice Peet | Terri Gardner | 1 | |
| Nancy | Teresa Tabron | 1 | |
| Pearson kapitány | Stephen Godwin | 1 | |
| Smith Dawkins | Tuck Milligan | 1 | |
| Clyta | Ginnie Randall | 1 | |
| Ezekial | Lou Walker | 1 | |
| Surgeon | Tim Wise | 1 | |
| Whitney Smith | William Arvay | 1 | |
| Augusta Barclay | Kate McNeil | Zakariás Éva | 2 |
| Dorothea Dix | Nancy Marchand | 2 | |
| Thomas Turner kapitány | Wayne Newton | 2 | |
| Miles Colbert | James Stewart | 2 | |
| Rudy Bodford hadnagy | Michael Dudikoff | 1, 2 |
[szerkesztés] Források
- Ez a szócikk részben vagy egészben a North and South (TV miniseries) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.
- Észak és Dél a PORT.hu-n
- Észak és Dél az Internet Movie Database-ben

