Észak-Ciprus
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Himnusz: İstiklâl Marşı | |||||
| Főváros | Lefkoşa (Nicosia) |
||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| - Államfő | Mehmet Ali Talat | ||||
| - Miniszterelnök | Ferdi Sabit Soyer | ||||
| - Parlament elnöke | Fatma Ekenoğlu
|
||||
| Hivatalos nyelv | török | ||||
| független (de facto) | Ciprustól | ||||
| - kikiáltása | 1983. november 15. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 3 355 km² (.) | ||||
| - Víz (%) | 2.7% | ||||
| Népesség | |||||
| - 2006 évi becslés | 232 371 | ||||
| - Népsűrűség | fő/km² | ||||
| GDP | 2004 | ||||
| - Összes | 1766 milliárd USD | ||||
| - Egy főre jutó | 8 095 USD | ||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Török új líra (TYL) |
||||
| Időzóna | EET (UTC+2) | ||||
| - Nyári időszámítás | EEST (UTC+3) | ||||
| Internet TLD | .nc.tr |
||||
| Hívószám | +90 3921 |
||||
|
1 Törökországi helyközi hívás. |
|||||
Az Észak-Ciprusi Török Köztársaság (Észak-Ciprus, törökül: Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti) egy szakadár de facto állam Ciprus szigetének északi harmadán.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
A köztársaság egyoldalú kikiáltására 1983-ban, kilenc évvel a görög ciprióta államcsíny után került sor. Az államcsínyt az EOKA-B (Ciprióta Harcosok Görög szervezete) hajtotta végre 1974-ben a görög katonai junta támogatásával, amelyet a sziget északi részének török megszállása követett. A Köztársaság előtt, 1975-1983 között ezen a területen az Észak-Ciprusi Szövetségi Állam létezett.
Észak-Ciprust jelenleg kizárólag Törökország ismeri el. Az Iszlám Konferencia Szervezete már tett lépéseket Észak-Ciprus elismerése érdekében, míg a nemzeti kormányok és az ENSZ a Ciprusi Köztársaság de jure szuverenitását ismerik el a sziget teljes területe fölött. Az ENSZ több határozatában is kijelentette, hogy az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot illegális formációnak tartja. Észak-Ciprus gyakorlatilag Törökország önkormányzattal rendelkező protektorátusa. Bár az ország intézményeit nem ismerik el, É-Ciprus elnökét elfogadják a ciprusi török közösség tárgyaló képviselőjének. É-Ciprus jelentkezett a Nemzetközösségi Játékok Szövetségébe, hogy, a ciprusi csapattól független csapattal vehessen részt a Nemzetközösségi Játékokon, de ezt a kérését elutasították.
Az Észak-Ciprusi Török Köztársaság lakossága kb. 200 000 fő, területe 3355 km² (benne Kokkina (törökül: Erenköy enklávéval). A lakosság szinte 100%-ban a török nyelvet használó török etnikumhoz tartozik, két fő csoportja van: a török ciprióták és a betelepült anatóliai törökök csoportja. Az idősebb török ciprióták legnagyobb része beszél és ért görögül. Igen kis számban élnek még a területen görög ciprióták és maroniták is. Nicosia (törökül: Lefkoşa, görögül: Lefkosia) északi fele az Észak-Ciprusi Török Köztársaság területén található, a város mindkét ország fővárosa.
[szerkesztés] Elnökök
- Rauf Raif Denktaş (1974 – 2005)
- Mehmet Ali Talat 2005 áprilisa óta
[szerkesztés] Városok
- Değirmenlik
- Dipkarpaz
- Erenköy
- Gazimağusa
- Girne
- Güzelyurt
- İskele
- Lapta
- Lefke
- Lefkoşa
- Yeni Erenköy
[szerkesztés] Oktatás
Egyetemek:
- Eastern Mediterranean University
- Near East University
- European University of Lefke
- International Cyprus University
- Girne American University
- Middle East Technical University's (METU) Güzelyurt(Morphou) Campus
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Észak-Ciprus honlapja
- Észak-Ciprusi Török Köztársaság kormányzati portálja
- Általános információ Észak-Cirpusról
- Észak-Ciprus elnöke
- Észak-Ciprus Létezik Alapítvány
- Kronológia – Ciprusi témakörök
| Dél-Ázsia: Afganisztán | Banglades | Bhután | India | Irán | Maldív-szigetek | Nepál | Pakisztán | Srí Lanka | |
| Délkelet-Ázsia: Brunei | Fülöp-szigetek | Indonézia | Kambodzsa | Kelet-Timor | Malajzia | Mianmar | Szingapúr | Thaiföld | Vietnam | |
| Délnyugat-Ázsia: Arab Emírségek | Azerbajdzsán1 | Bahrein | Grúzia1 | Irak | Irán | Izrael | Jordánia | Jemen | Katar | Kuvait | Libanon1 | Omán | Örményország1 | Szaúd-Arábia | Szíria | Törökország1 | |
| Észak-Ázsia: Oroszország1 | |
| Kelet-Ázsia: Dél-Korea | Észak-Korea | Kína (Hongkong, Makaó) | Japán | Mongólia | | |
| Közép-Ázsia: Kazahsztán1 | Kirgizisztán | Tádzsikisztán | Türkmenisztán | Üzbegisztán | |
| Függő területek: Akrotíri és Dekélia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek | |
| Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan | |
| 1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják | |
Törökország-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap


