Észak-amerikai kúszósül
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Státusz | ||||||||||||||||
| ••••••• Nem veszélyeztetett ••••••• | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Erethizon dorsatum |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Észak-amerikai kúszósül témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-amerikai kúszósül témájú médiaállományokat. |
Az észak-amerikai kúszósül vagy észak-amerikai urzon (Erethizon dorsatum) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez, ezen belül a sülalkatúak (Hystricognathi) alrendjéhez és a kúszósülfélék (Erethizontidae) családjához tartozó Erethizon nem egyetlen faja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
E kúszósülfaj Észak-Amerika erdős területein északon Kelet-Alaszkától Újfundlandig, délen Észak-Mexikótól Tennessee államig mindenhol megtalálható. Bizonyos helyeken igyekeznek korlátozni az állományát.
[szerkesztés] Megjelenése
Az állat fej-törzs-hossza 65-86 centiméter, farokhossza 15-30 centiméter és testtömege általában 3.5-7 kilogramm, a hímek akár 18 kilogrammot is nyomhatnak. A tüskék veszély esetén felállnak; a végükön található apró kampók beleakaszkodnak az ellenfél bőrébe. Mancsa kemény, szőrtelen talppárnák és hosszú, éles körmök találhatók rajta; ezek segítségével tud az állat fára mászni. Színezete a sárgától a feketéig váltakozik.
[szerkesztés] Életmódja
A legszívesebben a fák csúcsán tanyázik. Tápláléka fakéreg, fenyőtű, levelek, rügyek és magok. Az állat legfeljebb 17 évig él.
[szerkesztés] Szaporodása
A kúszósülök párzása igen körülményes, hiszen a hátukat hosszú tüskék borítják. A hímek udvarlásként hátsó lábaikra állnak, lassan kacsázva megközelítik a nőstényeket, majd messziről - akár 180 centiméteres távolságból - levizelik őket. Ha a nőstény nem találta az udvarlást kielégítőnek, lerázza magáról a vizeletet és odébbáll. Ha viszont elfogadja a hím közeledését, akkor olyan testhelyzetet vesz fel, hogy a hím alulról, a hasa felől meg tudja közelíteni. A sül nőstények szinte kielégíthetetlenek: igyekeznek arra késztetni a hímeket, hogy hosszan, többször párzanak velük. Ha a hím nem bírja szuflával, és a párzás nem nyúlt elég hosszúra, másik hímet keresnek.
Az ivarérettséget 1.5-2.5 éves korban éri el. A párzási időszak októbertől decemberig tart. A vemhesség 205-215 napig tart, ennek végén 1, néha 2 vagy 3 utód jön a világra. A kölykök alig egy hét alatt kiválóan tudnak mászni a fákon.
[szerkesztés] Képek
 |
 |
 |
[szerkesztés] Források
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
