Észak-Ciprus

Észak-ciprusi Török Köztársaság

Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti

Észak-Ciprus zászlaja

Észak-Ciprus címere

Nemzeti himnusz: İstiklâl Marşı

Fővárosa

Lefkoşa (Nicosia)

é. sz. 35° 10′, k. h. 33° 21′

Államforma

köztársaság

Vezetők

Államfő

Derviş Eroğlu

Miniszterelnök

İrsen Küçük

Parlament elnöke

Fatma Ekenoğlu

Hivatalos nyelv

török

Beszélt nyelvek

angol, ciprusi török (gibrizlidja)^[forrás?]

független (de facto)

Ciprustól

kikiáltása

1983. november 15.

Népesség

Népszámlálás szerint

ismeretlen +/-

Becsült

232 371 fő (2006)

GDP

2004

Összes

1766 milliárd USD

Egy főre jutó

8 095 USD

Földrajzi adatok

Terület

3 355 km²

Víz

2.7%%

Időzóna

EET (UTC+2)
EEST (UTC+3)

Egyéb adatok

Pénznem

Török líra (TRL)

Hívószám

90 392¹

Internet TLD

.nc.tr

¹ Törökországi helyközi hívás.

Észak-Ciprus, hivatalosan az Észak-ciprusi Török Köztársaság (törökül Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti) egy de facto független állam, bábállam, amely Ciprus szigetének északi harmadán terül el.

Nicosia (törökül Lefkoşa, görögül Λευκωσία [Lefkoszía]) északi fele az Észak-ciprusi Török Köztársaság területén található, a város mindkét ország fővárosa.

Földrajz [szerkesztés]

Az ország a Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő Ciprus szigetének északi részén fekszik, területének 37%-án. Mivel a sziget az ázsiai kontinentális talapzaton található, így földrajzi szempontból Ázsiához tartozik.

Délen és nyugaton a zöld vonal nevű ENSZ-csapatok által felügyelt övezet választja el a Ciprusi Köztársaságtól. Szomszédos délkeleten Dekélia brit katonai bázissal is. A sziget északnyugati partján Erenköy exklávé tartozik még hozzá.

Domborzat [szerkesztés]

Ciprus domborzati térképe

Az északi tengerparton húzódik a Kerínia-hegység. Legmagasabb pontja a Selvili Tepe, 1024 m. Délebbre a Mezaoria-síkság található. Északkeleten a 80 km hosszú és 10 km széles Karpasz-félsziget (törökül Karpaz) nyúlik a tengerbe.

Vízrajz [szerkesztés]

Legfőbb folyó: Messaria. A patakok többsége időszakos, nyáron kiszárad.

Éghajlat [szerkesztés]

A sziget éghajlata mediterrán. Mivel a csapadékot hozó szelek nyugatról érkeznek és a szigeten elég magas hegység is van, keleti része jóval szárazabb, mint a nyugati. A magasabb hegyekben télen lehet tartós hó.

Környezeti állapot [szerkesztés]

Politikai okokból Észak-Cipruson az utóbbi évtizedekben kevés látogató járt, és a helyi mezőgazdaság tevékenysége is csökkent. Ez jót tett a természeti környezetnek. Fajokban aránylag szegény, de érdekes állatok és növények élnek ott.^[1]

Nemzeti park [szerkesztés]

A Karpasz-félszigeten nemzeti parkot alakítottak ki: ez a Karpaz Nemzeti Park. Nem csak a természeti környezet érdekes itt, hanem sok a különböző korokból származó rom.

Történelem [szerkesztés]

A köztársaság egyoldalú kikiáltására 1983-ban, kilenc évvel a görög ciprióta államcsíny után került sor. Az államcsínyt az EOKA-B (Ciprióta Harcosok Görög szervezete) hajtotta végre 1974-ben a görög katonai junta támogatásával, amelyet a sziget északi részének török megszállása követett. A Köztársaság előtt, 1975-1983 között ezen a területen az Észak-ciprusi Szövetségi Állam létezett.

Észak-Ciprust jelenleg kizárólag Törökország ismeri el. Az Iszlám Konferencia Szervezete már tett lépéseket Észak-Ciprus elismerése érdekében, míg a nemzeti kormányok és az ENSZ a Ciprusi Köztársaság de jure szuverenitását ismerik el a sziget teljes területe fölött. Az ENSZ több határozatában is kijelentette, hogy az Észak-ciprusi Török Köztársaságot illegális formációnak tartja. Észak-Ciprus gyakorlatilag Törökország önkormányzattal rendelkező protektorátusa. Bár az ország intézményeit nem ismerik el, Észak-Ciprus elnökét elfogadják a ciprusi török közösség tárgyaló képviselőjének. Észak-Ciprus jelentkezett a Nemzetközösségi Játékok Szövetségébe, hogy a ciprusi csapattól független csapattal vehessen részt a Nemzetközösségi Játékokon, de ezt a kérését elutasították.

A 2000-es években a sziget ügyeiben az újraegyesítés kérdése dominált, de görög gazdasági válság és csődközeli helyzet miatt ismét háttérbe került, mert a gazdasági válság miatt Görögországban erősödtek olyan szélsőséges elemek, melyek Ciprus Görögországhoz történő csatolását követelik.^[forrás?]

A törökök üdvözölték Ciprus tervezett csatlakozását az Európai Unióhoz (EU) és 2004-ben mindkét oldalon népszavazást tartottak az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közvetítésével kidolgozott megbékélési tervről. Ezt a tervet egyaránt ellenezte a Ciprusi Köztársaság elnöke, Tásszosz Papadópulosz és Rauf Denktaş, a török ciprióták elnöke. A török ciprióták többsége elfogadta a tervet, de a déli rész görög lakosságának túlnyomó többsége elvetette azt. Végeredményben Ciprus megosztott országként lépett be az Európai Unióba: az északi rész jogilag a Ciprusi Köztársaság tagja és ily módon de jure tagja az EU-nak, de a terület EU-tagsága a török megszállás miatt felfüggesztésre került^[2], azaz Észak-Ciprus a gyakorlatban kizáródott az Unióból. A szavazás eredménye nyomán Denktaş lemondott, utódja a megoldást kereső Mehmet Ali Talat lett.

Az EU-ban folyamatosan napirenden van a ciprusi kérdés: a Tanács már néhány héttel Ciprus belépése után elfogadta a csatlakozási okmány 10. jegyzőkönyvének 2. cikke szerinti rendszerről szóló 866/2004/EK rendeletet,^[3] amely azóta négy alkalommal módosult, elsősorban azért, hogy növekedjék a szigeten belüli kereskedelem, és így erősödjenek a belső kapcsolatok, ami hozzájárulhat a leendő újraegyesítéshez. A rendelet szabályozza, hogyan léphetik át a személyek és az áruk a ciprusi belső határt és néhány egyéb kérdést.

Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]

Nicosia

Atatürk emlékmű Nicosia északi részén

Dipkarpaz (Rizokarpaso)

Államforma: parlamentáris köztársaság.

Elnökök [szerkesztés]

Rauf Raif Denktaş (1974–2005)
Mehmet Ali Talat (2005–2010)
Dervis Eroglu (2010–)

Közigazgatás [szerkesztés]

Észak-Ciprus 5 kerületre oszlik:

Güzelyurt
Girne
Lefkoşa
Gazimağusa
İskele

Városok [szerkesztés]

Değirmenlik
Dipkarpaz
Erenköy
Gazimağusa
Girne
Güzelyurt
İskele
Lapta
Lefke
Lefkoşa főváros
Yeni Erenköy
Gecitkale

Népesség [szerkesztés]

A lakosság szinte 100%-ban a török nyelvet használó török etnikumhoz tartozik, két fő csoportja van: a török ciprióták és a betelepült anatóliai törökök csoportja. Az idősebb török ciprióták legnagyobb része beszél és ért görögül. Igen kis számban élnek még a területen görög ciprióták és maroniták is.

Népcsoportok: török ciprióta 33%, törökországi török 66%, egyéb 1%.
Nyelvek: A hivatalos nyelv a török, de beszélik még az angolt is, valamint a ciprusi törököt, ami egy helyi török nyelvjárás.
Vallások: szunnita iszlám 99%, egyéb 1%.

Gazdaság [szerkesztés]

Gazdasága: agrárország.

Exporttermékek: citrusfélék, burgonya, textília
Importtermékek: élelmiszer, nyersanyagok, vegyipari termékek, műszaki berendezések és alkatrészek, iparcikkek
Főbb kereskedelmi partnerek: Törökország, Egyesült Királyság, Európai Unió.

Közlekedés [szerkesztés]

Közutak hossza: 2 350 km
Repülőterek száma: 3
Kikötők száma: 2

Kultúra [szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Oktatás [szerkesztés]

Egyetemek:

Ünnepek [szerkesztés]

Február 13.: A függetlenség napja, nemzeti ünnep (1975)

Turizmus [szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Sport [szerkesztés]

Bővebben: Ciprus az olimpiai játékokon

Mivel Észak-Ciprus a nemzetközi jog szerint nem független a Ciprusi Köztársaságtól, a NOB nem vette fel a tagjai közé, ezért az észak-ciprusi sportolóknak ciprusi színekben kell szerepelniük.