Észak-Amerika történelme

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Prekolumbiánus civilizáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első közép-amerikai civilizációk mintegy 3000 éve alakultak ki – a mezopotámiai és egyiptomi kultúráktól eltérően nem a nagy folyók völgyeiben, mivel ilyenek a térségben nincsenek. Öntözésre alkalmas folyók hiányában nem építettek csatornákat, és a földművelő eszközök sem terjedtek el. A földet teljesen a természetre utalva művelték, viszont felismerték a társadalmi munkamegosztás előnyeit: hatalmi, politikai és gazdasági rendszereket alakítottak ki. Ehhez fontos volt a cserekereskedelem, mivel az egy-egy vidéken élő csoportok csak egy-egy piacképes terméket tudtak előállítani. Ami nem volt nekik, azt cserével szerezték be.

Bár a kereskedelem virágzott, az egyes népek mégsem olvadtak az Óvilág ókori nagy birodalmaihoz hasonló kulturális egységekbe. A jól működő kereskedelmi kapcsolatok bizonyos szellemi egységet azért létrehoztak.

Felfedező utak Észak-Amerikába[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1000 körül Leif Eriksson nyugat felé hajózik és Újfundlandon köt ki


1495 João Fernandes, a farmer és Pedro Barcelos útja Grönlandra. Felfedezték a Labrador vidékét, amelynek a „farmer” (lavrador) nevet adták.

1497 John Cabot a Breton-foknál elérte Észak-Amerikát. Kikötött a kanadai parton, felfedezte Új-Fundlandot.

1500 Gaspar Corte-Real első útja Új-Fundlandra (Terras Corte-Real).

1502 Miguel Corte-Real Új-Fundland környékén eltűnt testvérét kereste.

1513 Juan Ponce de León, Puerto Ricóból észak felé hajózva felfedezte a Golf-áramlatot; kikötött Florida partjain.

1524 Giovanni da Verrazzano az Atlanti-óceán átszelése után az amerikai partok mentén Észak-Karolinától Új-Fundlandig hajózott, és közben kikötött a mai New York helyén is.

1530 Jacques Cartier kikötött Kanada partjain. 1534-ben felhajózott a Szent Lőrinc-folyón, és francia tulajdonná nyilvánította a Szent Lőrinc-öböl partvidékét.

1539 Francisco de Ulloa bebarangolta a Kaliforniai-öblöt.

1540 Francisco Vasquez de Coronado expedíciót indított Mexikóból Arizona és Új-Mexikó területére.

1542 Juan Rodriguez Cabrillo (João Rodrigues Cabrilho) Kalifornia partjainál hajózott.

1583-ban sir Humphrey Gilbert Új-Fundlandon megalapította a Anglia első tengerentúli tartományát.

1595 Sir Walter Raleigh kenuval felhajózott az Orinocón.

1609 Henry Hudson felhajózott a róla elnevezett folyón, és annak vízgyűjtőjét a holland korona tulajdonává nyilvánította.

1608 Samuel de Champlain megalapította Québec városát.

1679-1681 Sieur de la Salle utazásai a Nagy-tavak vidékén.

1681-1682 La Salle hajóútja a Mississippin.

1684-1687 La Salle a Mexikói-öbölben kereste a Mississippi torkolatát, de katonái megölték.

1775 Juan Manuel de Ayala spanyol tengerész felfedezte a San Francisco-öblöt és a La Isla de los Alcatraces, a mai Alcatraz szigetét.

1790 George Vancouver feltérképezte Kanada nyugati partját.

1803 Lewis és Clark Jefferson elnök megbízásából az észak-amerikai kontinensen keresztül keresett utat a Csendes-óceánhoz.

1822-1834 David Douglas botanikus gyűjtőútra indult Amerikába.

1825-1827 John Franklin a Mackenzie-folyótól nyugatra lévő területeket járta be.

1913 Hudson Stuck megmászta Észak-Amerika legmagasabb csúcsát, a Mount McKinley-t.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]