Észak–déli regionális gyorsvasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Észak-déli regionális gyorsvasút
BKV metro.svg
A hálózat térképe
Budapest Metro 5.PNG
Adatok
Hálózat Budapesti metró
Nyomtáv 1435 mm
Sebesség min. 70 km/h
Áramellátás 825V vagy 1000V

Az Észak–déli regionális gyorsvasút egy Budapestet érintő vasútfejlesztési elképzelés, amelynek eredményeként a párizsi RER-gyorsvasúthoz hasonló elővárosi gyorsvasút jönne létre a szentendrei, a ráckevei és a csepeli HÉV vonalak Belváros alatti összekötéséből. A tervet hangzatosan 5-ös metróként is említik.[1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az M5-ös metró logójának tervei

Az 1990-es években az elővárosok lakosságának növekvését nem követte az elővárosi tömegközlekedés fejlesztése. Az elővárosi lakosság növekedése érintette az észak-budai és a csepel-szigeti régiót is, ám az elővárosokat a belvárosokhoz kötő tömegközlekedési fejlesztések nem követték az igényeket. Az innen érkező HÉV-vonalak a belváros peremén értek véget, felesleges átszállásokra kényszerítve a városközpontba igyekvőket. Kézenfekvőnek tűnt a HÉV-vonalak Belváros alatti összekötése.

Demszky Gábor 2002-ben beszélt először a fejlesztés tervéről a sajtónak.[2] Az ötös metrónak elkeresztelt projekt tervezésére Budapest önkormányzata 2005-ben 100 millió forintot különített el. A városvezetés 2007-es kezdéssel EU-források bevonásával szerette volna 2010-re a projektet megvalósítani, ez azonban meghiúsult.[3] 2007-ben Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes ismét beszámolt arról, hogy a városvezetés szeretné elkezdeni ún. ötös metró tervezését.[4] 2008 februárjában a VEKE készített négy nyomvonalváltozatot tartalmazó tervet a metró kivitelezésére.[5] A 2014 és 2020 között elérhető uniós forrásokból tervezik megvalósítani a vonalat.[6]

Vonalvezetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyorsvasút nyomvonalára egyelőre több elképzelés is létezik. Az elképzelések szerint egy olyan gyorsvasúti rendszer jönne létre, amelybe a két dél-pesti és a szentendrei HÉV mellett esetleg az esztergomi vasútvonal tartozna.[7] A városba beérkező csepeli és ráckevei HÉV-vonalakat a Nemzeti Színház közelében a felszínen kötnék össze egymással. A Boráros térre érkezvén a vasút a föld alá futna be, majd a Belváros peremén a föld (a Kiskörút) alatt haladva a Kálvin térnél keresztezné a 3-as és a 4-es, az Astoriánál a 2-es metrót, az Oktogonnál pedig a kisföldalattit. A vonalnak – a legfrissebb tervek szerint[8] – külön megállója kötné össze a Margitsziget bejáratát a Szent István parkkal, majd megérkezne a budai oldalra és kapcsolódna a szentendrei HÉV-vonalhoz.

A vonalat egyes elképzelések egy a német S-Bahnhoz hasonlítható elővárosi jellegű vasútfejlesztéssel egészítenék ki. E tervek szerint az ötös metró vonalain a kiskunlacházi és az esztergomi vasútvonalakról befutó szerelvények is közlekednének.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az 5-ös metró tanulmánya a metros.hu-n Elérés: 2010. január 5.
  2. Demszky már az ötös metrón utazna; A www.origo.hu cikke; Elérés: 2007. október 26.
  3. Az ötös metró tervezéséről szóló cikk a www.origo.hu-n; Elérés: 2007. október 26.
  4. Már az ötös metrót tervezik az fn.hu cikke; Elérés: 2007. október 26.
  5. terv készült az ötös metróról; Az origo.hu cikke; 2008. február 16.; Elérés: 2008. február 19.
  6. „Behozzuk a lemaradást vagy be kell csukni a boltot” – interjú Vitézy Dáviddal (Origó, 2011. július 7.)
  7. Az 5-ös metró tanulmánya a metros.hu-n Elérés: 2010. január 5.]
  8. Budapest 2020: jöhet az ötös metró (Egy nap a városban, 2012. augusztus 14.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]