Értelmi fogyatékosság

Az értelmi fogyatékosság olyan állapotokat jelent, melyekben egy ember értelmi képességei jóval az átlagos szint alatt maradnak.

Nehéz egyértelmű és általánosan elfogadható definíciót adni. Az orvosi szemlélet szerint intelligenciacsökkenésről van szó. Az intelligenciára nézve ez a tanulási zavarok kiszélesedésének és fokozódásának felel meg. Más definíciók inkább az érintett embernek a környezettel való kapcsolatára összpontosítanak. A BNO-10 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) három kritériumot fogalmaz meg:

• Jelentősen átlag alatti intellektuális teljesítmény (IQ 70 vagy az alatti)
• Az adaptív működés deficitje, vagy károsodása az alábbiak közül legalább két területen: kommunikáció, önellátás, családi élet, szociális/kapcsolati készségek, önmaga irányítása, iskolai készségek, munka, szórakozás, egészség, biztonság
• 18 éves kor előtt jelentkezik

Jellemzően a teszteken 70 alatti IQ-t mutatókat tekintik értelmi fogyatékosnak.

• 80 feletti IQ már közel normális, de még sok ilyen esetben is előfordul sérülés, például enyhe retardáltság (a gyógypedagógia sem ezt a fogalmat, sem a debilis fogalmat - érthetően - már nem használja).
• határeset (régen: retardált): 70-84 IQ
• enyhén értelmi fogyatékos: 50-69 IQ
• középsúlyosan értelmi fogyatékos: 35-49 IQ
• súlyosan értelmi fogyatékos: 20-34 IQ
• legsúlyosabb értelmi fogyatékos: 19 IQ, illetve az alatt

A súlyosan értelmi fogyatékos kategóriába tartozók gyakran súlyosan-halmozottan értelmi fogyatékos emberek, pl.: értelmi sérülés + mozgássérülés, értelmi sérülés + látássérülés.

A már meglevő képességek elvesztését, például az intelligenciáét demenciának nevezik, amit betegségek okozhatnak.

Tünetei

A legfeltűnőbbek az iskolai tanulási problémák, a gyermekkori érzelmi, értelmi és szociális fejlődés lelassulása és az elvonatkoztatási képesség korlátozottsága. Az értelmi fogyatékosságot gyerekkorban a rossz motorikus és nyelvi képességek, felnőttként az átlagosnál jelentősen kisebb szellemi kapacitás jellemzi. Gyakran kapcsolódik más zavarokhoz, mint amilyen például az autizmus, agyi születési rendellenességek, tanulási zavarok, a mozgás és a nyelvi problémák. Nincs hatással az érzelmek átélésére, de az azokkal való bánásmódra és kommunikálásukra igen.

Az értelmi fogyatékos emberek várható élettartama nem különbözik a többségétől. Egyes szindrómák esetén az értelmi fogyatékosság különböző egészségügyi problémákkal járhat együtt, ami csökkentheti a várható élettartamot.

Hagyományosan három fokozatát különböztetjték meg súlyossági fok szerint:

• enyhe értelmi fogyatékos
• középsúlyos értelmi fogyatékos
• súlyos értelmi fogyatékos

A latin eredetű debilis, imbecillis, idióta elnevezéseket már nem használjuk, mivel sértővé váltak. A régebbi három helyett is sokszor öt fokozatot különböztetnek meg

A „pszeudodebil” az az eset, amikor a delikvens ép, de külső körülmények, például háború, szeretethiány, elhanyagolás, nem megfelelő iskoláztatás, vagy motivációk miatt „debilnek tűnik”.

Angliában és Walesben 1983-ban a Mental Health Act adta meg a következő definíciót a szellemi visszamaradottságra és a súlyos szellemi visszamaradottságra: „a state of arrested or incomplete development of mind which includes significant/severe impairment of intelligence and social functioning and is associated with abnormally aggressive or seriously irresponsible conduct on the part of the person concerned.” (az elme fejlődésének visszamaradott vagy késleltetett állapota, melybe beletartozik az intelligencia és társadalmi beilleszkedés jelentős/komoly csökkentsége, és az érintett személy részéről abnormálisan agresszív vagy komolyan felelőtlen viselkedés társul hozzá.)

Beszéd

A legtöbb értelmi fogyatékos beszédhibás is. A beszédhiba súlyossága összefügg az értelmi fogyatékosság súlyosságával; az enyhe értelmi fogyatékosok beszéde akár tiszta is lehet, míg a legsúlyosabb értelmi fogyatékosok némák, és hangadással, jelbeszéddel és képcserével kommunikálnak. Egyaránt előfordul pöszeség, dadogás vagy hadarás; ezek a beszédhibák nehezen javíthatók. Mindezekért a beszédhibások intelligenciáját gyakran alulbecsülik. Súlyos beszédhibák esetén gyakran még a szakértők is sokat tévedhetnek. A közepesen súlyos értelmi fogyatékosoknál gyakori a megkésett beszédfejlődés. Szókincsük gyakran szegényes, nyelvtanuk korlátozott.

Okai

Az értelmi fogyatékosság okai közé tartoznak egyes belső tényezők, többségében örökletesek, vagy kromoszómarendellenességek, mint amilyenek például a Down-kór, a Sotos-szindróma vagy a Cri du chat szindróma.

A külső tényezők a szerzett agysérülések, ezek például baleset, születéskori oxigénhiány vagy agyhártyagyulladás következtében léphetnek fel.

Az okok egyértelmű megállapítása nehéz, néha lehetetlen. Sok esetben a szülők felelősségre vonása a korai fejlesztés akadálya lehet.

Következményei

Az értelmi fogyatékosság gyakran társul más fogyatékossággal, például nagyothallással, vagy mozgássérüléssel. Sokuk epilepsziában szenved, vagy testileg is eltorzult. Mindezek még nehezebbé teszik az életet.

Az értelmi fogyatékosság következményei egyrészt a fogyatékosság súlyosságától, másrészt attól függnek, hogy a környezet mennyire befogadó. Az enyhe értelmi fogyatékosok képesek szakmát tanulni, dolgozni, önálló életet élni, családot alapítani, míg a súlyosabbak a szülők halála után intézeti ellátásra szorulnak. A mai Magyarországon beilleszkedésüket számos előítélet nehezíti meg; félnek tőlük, mert összetévesztik őket a pszichiátriai betegekkel, és azt hiszik, közveszélyesek.

Az értelmi fogyatékos felnőttek sokszor a gondnokság különféle fajtái alá kerülnek, ami megnehezíti foglalkoztatásukat. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy ugyanis nem írhat alá munkaszerződést, mert azt a gondnoknak kellene megtennie. Emellett még nincsenek tisztázva a foglalkoztatás lehetséges körülményei sem. A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló esetén nincs ilyen korlátozás, megkötheti a szerződést és elvégezheti a munkát a saját nevében.

Érdekképviselet

Az értelmi fogyatékosok érdekeit Magyarországon több szervezet is képviseli mint például az Értelmi fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, valamint a Kézenfogva Alapítvány.

Fejlesztés

Az értelmi fogyatékos gyerekek fejleszthetősége értelmi fogyatékosságuk súlyosságától függ. Enyhe esetben a gyerekek meg tudják tanulni a legfontosabb ismereteket, és felkészülhetnek az önálló életre. Még a közepesen súlyos értelmi fogyatékos gyerekek is megtanulhatnak írni-olvasni, számolni, felkészíthetők a betanított munkák elvégzésére. A súlyosan értelmi fogyatékos gyerekek legfeljebb az intézetbeli életre készíthetők fel.

Még az enyhe értelmi fogyatékosok is képtelenek a lényeg kiemelésére, vagy arra, hogy következtetéseket vonjanak le. Emellett nem ismernek fel ok-okozati összefüggéseket. A közepesen súlyos értelmi fogyatékosok nem tudják, mi a jó, és mi a rossz, és könnyű az érzelmeikre hatni, ezért könnyen rászedhetők, és kerülnek bűnbandák karmai közé. A súlyos értelmi fogyatékosok ösztönlények. A felnőttek képzése, foglalkoztatása a mai Magyarországon nincs megoldva.

A hagyományos oktatási rendszerben a különböző mértékben képezhető gyerekeket a nekik megfelelő típusú iskolákba irányítják. Ma már a szülő a tanácsadás meghallgatása után maga dönt arról, hogy gyermeke melyik iskolába járjon. Vannak, akik sérült gyereküket többségi osztályba íratják, és elvárják, hogy a tanítás az ő gyerekük képességeihez igazodjon, ezért a többi gyerek nem tud a maga tempójában tanulni. Ezáltal nem a gyerek kerül kisegítő iskolába, hanem a többségi iskola válik kisegítővé. Ha az iskola nem alkalmazkodik, akkor a gyerek sorozatos kudarcélményeket szenved.

Más szülők inkább ép értelmű gyerekeiket is kisegítő iskolába küldik, mert ott könnyű jó eredményeket elérni. Ez újabb kérdéseket vet fel, mivel a kisegítő iskolákban a gyerekek között feltűnően sok a cigány. Vitatott, hogy valóban értelmi képességeik, vagy a vizsgálóbizottság előítéletei miatt kerültek-e oda.

Források

• Lexikon
• Általános összefoglaló
• Beszédzavarok
• Fejleszthetőség. Beszédzavarok súlyossági fokozatok szerint
• Érdekképviselet ÉFOÉSZ
• Érdekképviselet Kézenfogva Alapítvány
• Előítéletek
• Integráció?
• Cigányút
• Névvel jelölt szindrómák

Külső hivatkozások

• Szexuális élet
• Könyvtári ellátás