Értelmező szótár+

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Értelmező szótár+ Eőry Vilma főszerkesztésében és a budapesti Tinta Könyvkiadó gondozásában 2007-ben megjelent kétkötetes magyar nyelvi kézikönyv, egynyelvű kéziszótár, amelyben összesen 1826 oldalon mintegy 25 ezer magyarországi és határon túli magyar nyelvi adat szerepel. A 16 ezer címszó között éppúgy megtaláljuk legújabb szavainkat (csipkártya, honlap, laptop stb.), mint a régi mesterségneveket (csiszár, felcser, ispán, kasznár, pintér, tőzsér stb.). A klasszikus értelmező szótári funkciók mellett egyetlen szótárban számos tudnivalót tartalmaz a szócikkekbe beépítve: a címszavak mindegyikéhez gyakorisági mutató járul, s mintegy 40 ezer értelmezés, 55 ezer példamondat, félezer irodalmi idézet, 78 ezer szinonima, 18 ezer antonima, 5 ezer szókapcsolat és szóösszetétel, 10 ezer tájszó, másfél ezer szólás és közmondás, 2000 nyelvhelyességi tanács, végül 16 ezer etimológiai szófejtés segíti a magyar nyelvkészlet teljesebb áttekintését. Mindemellett 500 rajzos illusztráció szemlélteti a leírtakat. [1][2]

A 2000-es évek elején a Tinta Könyvkiadó vezetője, Kiss Gábor (nyelvész) kérte fel az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársait arra, hogy dolgozzák át, bővítsék és tegyék komplexebbé a korábban megjelent, jórészt a tanulók számára elkészített Képes diákszótárt. Öt évig tartó munkálatok eredményeként született meg a kiadvány, amely célja szerint a magyaroknak, s elsősorban a fiatalabb nemzedékeknek kíván sokrétű ismereteket nyújtani anyanyelvükről, de haszonnal forgathatják a magyart idegen nyelvként tanulók is. Jellegénél fogva alkalmas arra, hogy szolgálja az oktatást, elsősorban az anyanyelvoktatást.[3]

A szócikkek szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szócikkeket a címszavak mellett a hozzájuk tartozó jelentésértelmezésekből, a példamondatokból és egyéb nyelvi információkból épülnek fel alkotják. Az alábbiakban ezt egy szócikk példáján illusztráljuk.[4]

egyetem fn ek, et, e

Ö: mű+egyetem, szabad+egyetem, világ+egyetem
Rövid gy-vel ejtjük, ahogy írjuk.
1. Legfelső fokú oktatási intézmény. Az orvosi egyetemre jár. Egyetemet végzett ember.
2. Az itt oktatók és tanulók összessége. Az egész egyetem tiltakozott az épület elvétele ellen.
3. (régi, választékos) Világmindenség. „A nagy egyetem megszűnt forogni egy pillanatig” (Vörösmarty M.: Előszó).
Szin: 1., 2.(régi,idegen) univerzális 3.(választékos) világegyetem, mindenség, (idegen) univerzum
Etim: Nyelvújítás kori elvonás az egyetemben ’együtt’ határozószóból. Az egyetemben az → egy számnév megszilárdult ragos alakulata.

Etim: Latin elemekből keletkezett, angol eredetű nemzetközi szó.

Felhasznált adatbázisok, kézikönyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Értelmező szótár+ szerkesztése során az alábbi forrásokat használták fel:

  • Magyar történeti szövegtár. A Magyar nagyszótár korpusza.
  • http.//www.nytud.hu/hhc
  • Magyar nemzeti szövegtár
  • http://corpus.nytud.hu/mnsz
  • A magyar szókészlet határon túli elemei. Szerkesztő: Lanstyák István. Kézirat.

Szótárak, kézikönyvek

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bozsik Gabriella recenziója
  2. A sajtóbemutató meghívója
  3. Értelmező szótár+ VII., XXIX. o.
  4. Értelmező szótár+ 693. o.
  5. Értelmező szótár+ XXIV–XXV. o.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]