Élettársi kapcsolat
Az élettársi kapcsolat egy olyan párkapcsolati forma, amely két, egymással házasságot nem kötött, érzelmi és gazdasági közösségben élő személy között áll fenn. Különbözik mind a házasságtól, mind a bejegyzett élettársi kapcsolattól, mivel nem valamely állami hatóság előtti akaratnyilvánítással, hanem az együttélés tényével jön létre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az élettársi kapcsolatok jelentősége
A Központi Statisztikai Hivatal adatai[1] szerint Magyarországon az 1970-es évek elején az élettársi kapcsolatok aránya az összes család százalékához viszonyítva 2,1 százalék volt, 2001-re ez 9,5 százalékra, 2005-re pedig tíz százalék fölé emelkedett. A magyar társadalom többsége azonban továbbra is házasságpárti.[2]
[szerkesztés] A magyar szabályozás
Az élettársi kapcsolat fogalma az 1970-es években került be a magyar jogrendszerbe. Kezdetben csak a bírói gyakorlatban jelent meg, 1977 óta azonban a Polgári Törvénykönyv is tartalmazza.[3] Az évtizedek során változott mind az élettársi kapcsolat fogalma (1996 óta már nem csak különnemű párok között állhat fenn élettársi kapcsolat), mind pedig az intézményhez kapcsolt jogok és kötelezettségek rendszere.
[szerkesztés] Az élettárs fogalma
Az élettársak jogi fogalmát a Polgári Törvénykönyv határozza meg.[4] Ezek szerint élettársaknak azt a két személyt kell tekinteni, akik megfelelnek az alábbi feltételek mindegyikének:
- együtt élnek;
- közös háztartásuk van;
- érzelmi és gazdasági közösség áll fenn köztük.
A bírói gyakorlat két további feltételt is vizsgálni szokott:
- fennáll-e a felek között szexuális kapcsolat (bár ez nem feltétele az élettársi kapcsolatnak);
- a felek harmadik személyekkel szemben vállalják-e minden vonatkozásban az összetartozásukat.
Az Alkotmánybíróság 1995-ös döntése[5] óta az élettársi kapcsolat nem csak különnemű, hanem azonos nemű személyek között is fennállhat.
[szerkesztés] Vagyoni viszonyok
A Ptk. szerint az élettársaknak az együttélésük alatti közös gazdálkodása eredményeképpen megszerzett ingóságok és ingatlanok közös tulajdonnak minősülnek, amelyből az élettársak tulajdoni hányada a szerzésben való közreműködésükkel arányosan alakul. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.
A házastársakhoz hasonlóan az élettársak különvagyonába tartozik ugyanakkor az a vagyontárgy, amely már megvolt, amikor létrejött az élettársi viszony, a viszony létrejötte után az élettárs birtokába ajándékként vagy öröklés útján került vagyontárgy, illetve azok a vagyontárgyak, amelyeket a különvagyon értékén szereztek.
Az élettárs nem tartozik a törvényes örökösök közé, így végrendelet hiányában az élettárs nem örököl az elhunyt után. A közös tulajdonból a fentiek alapján részesül az élettárs.
[szerkesztés] A házastársakhoz hasonló jogok és kötelezettségek
Az élettársak a Ptk. szerint hozzátartozók, de nem közeli hozzátartozók; más jogszabályok azonban gyakran az élettársakat is beleértik a közeli hozzátartozó fogalmába és ez alapján az élettársak a házastársakkal azonos elbírálás alá esnek.
Így például az élettárs a büntetőeljárás során megtagadhatja a tanúvallomást élettársa ellen; az élettársa által elkövetett bűncselekmény kapcsán feljelentés elmulasztása vagy bűnpártolás címén nem büntethető; jogosult élettársa helyett magánindítványt tenni; illetve az élettárs rovására elkövetett személyi vagyont károsító bűncselekmények csak az élettárs magánindítványára büntethetők.
Az élettársakra a házastársakhoz hasonló szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.
Az élettárs jogosult egészségügyi információkat kapni élettársa egészségi állapotáról, illetve akadályoztatása esetén dönteni annak kezeléséről. A házastárshoz hasonlóan az élettárs köteles és jogosult élettársa temetése ügyében eljárni.
Az élettárs jövedelmét a házastárs jövedelméhez hasonlóan kell figyelembe venni a különböző rászorultság alapján járó szociális juttatások igénylésénél. Az élettársak a házastársakkal azonos feltételek mellett jogosultak kedvezményes lakáshitel felvételére, ill. lakásvásárlási célú állami garanciavállalás igénybevételére.
A közös gyermek szülői felügyelete, elhelyezése, tartásdíja tekintetében nincs jelentősége annak, hogy a felek házasságban vagy élettársi kapcsolatban éltek.
[szerkesztés] A házastársaktól eltérő szabályozás
Az élettárs esetében nincs apasági vélelem, tehát az anya élettársa automatikusan nem, csak apasági elismerő nyilatkozat vagy az apaság bírósági megállapítása után tekintendő a gyermek apjának. Élettársak közösen nem fogadhatnak gyermeket örökbe, és az egyik élettárs nem fogadhatja örökbe élettársa vérszerinti gyermekét. Míg a házastárs gyermekét a házastárs köteles eltartani (mostohagyermek tartása), az élettársnak ilyen kötelessége nincs.
Az élettársak esetében nincs a házassági névhez hasonló közös név felvételére lehetőség, bár ha egy élettárs szeretné felvenni élettársa nevét, erre a névváltoztatásra vonatkozó általános szabályok alapján lehetőség van, de ebben az esetben a névváltoztatás külön engedélyeztetni kell, és az eljárás költsége is magasabb.
Az élettársak esetében nincs a házastársi közös lakáshoz hasonló fogalom értelmezve. Ebből következően az élettárs csak szívességi lakáshasználónak minősül, ha élettársa tulajdonában álló ingatlanban lakik. Így a lakáshasználat bármikor indoklás nélkül megvonható tőle; a bérelt lakás esetén az élettárs csak akkor lakhat a lakásban, ha ennek lehetőségét a szerződésbe foglalták; illetve az élettárs nem jogosult az önkormányzati bérlakás bérlésének folytatására a lakást bérlő élettárs halála után.
A házastársaktól eltérően az élettársak közös végrendeletet nem készíthetnek. Végrendelet alapján történő öröklés esetén az élettárs jóval magasabb örökösödési illetéket köteles fizetni, mint a házastárs.
Az élettárs jogosult elhunyt élettársa után özvegyi nyugdíjra, de a házastársakkal ellentétben 10 év együttélés szükséges a jogosultság megállapításához. Az élettárs a kapcsolat megszűnése után nem jogosult tartásdíjra.
Az élettárs a házastárssal ellentétben nem minősül automatikusan családtagnak a tartózkodási és letelepedési engedélyek kiadásakor, lehet ugyanakkor a családtagi státuszt kérvényezni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól, ha az élettársak legalább 1 évig együtt éltek, és egyikük magyar vagy más EU tagállam állampolgára, illetve az együttélés hosszától függetlenül, ha az élettárs a magyar vagy EU-állampolgár eltartottja. A menekültként vagy menedékesként elismert ember esetében az élettárs a házastárstól eltérően nem kap automatikusan menekült- vagy menedékes státuszt. Magyar állampolgár élettársa a házastárssal ellentétben nem honosítható kedvezményesen (a 3 éves magyarországi tartózkodás helyett 8 évre van szükség a magyar állampolgárság megszerzéséhez). Az élettárs nem jogosult diplomáciai útlevélre.
Az élettárs a házastárstól eltérően nem kérvényezheti élettársa holttá nyilvánítását vagy gondnokság alá helyezését, illetve az élettárs nem minősül preferált gondnoknak.
Az élettársak számos további kérdésben részesülnek más elbánásban, mint a házastársak: így például köztisztviselő és közalkalmazott nem jogosult fizetés nélküli szabadságra élettársa külszolgálati kiküldetése esetén (a hivatásos és szerződéses katona élettársa viszont igen); az élettársak külön gyermekeinek számát nem lehet összeadni a nagycsaládosoknak járó kedvezmények és támogatások igénybevételére való jogosultság megállapításakor; gyermekgondozási díjat, családi pótlékot és gyermeknevelési támogatást a gyermek szülőjének házastársa igen, élettársa viszont nem veheti fel.
[szerkesztés] Az élettársi kapcsolat nyilvántartásba vétele
2010. január 1-jétől az élettársak kérhetik a közjegyzőknél nyilvántartásba vételüket. A nyilvántartásba vétellel plusz jogok vagy kötelezettségek nem illetik meg az élettársakat, a nyilvántartás csak a kapcsolat bizonyítását könnyíti meg.
[szerkesztés] Az élettársi viszony reformja
Az új Polgári Törvénykönyv[6] számos ponton átalakítja az élettársi viszony szabályozását. Egyrészt az élettársi viszony a Ptk. családjogi könyvében helyezkedne el, egyértelművé téve, hogy az élettársi kapcsolat családjogi jogviszony. Emellett a tartós élettársi kapcsolathoz a házassághoz hasonló jogkövetkezményeket fűzne a tartás és a lakáshasználat területén.
[szerkesztés] Bejegyzett élettársi kapcsolat
2009. július 1-jétől az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthetnek. Elnevezése ellenére a bejegyzett élettársi kapcsolat inkább a házassághoz áll közel, mivel szintén anyakönyvvezető előtt kötik, és a jogok és kötelezettségek tekintetében is a házassághoz áll közelebb, csak a névviselés, az örökbefogadás és a mesterséges megtermékenyítés területén vannak eltérések.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Mikrocenzus 2005
- ↑ A szabad kapcsolatok mellett. A magyar társadalom egyre toleránsabb, bár még nem igazán elfogadó (Népszabadság, 2007. december 19.)
- ↑ Kárpáti József: A regisztrált élettársi kapcsolat az új Ptk. koncepciójában (Fundamentum, 2005. 2. szám)
- ↑ 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- ↑ 14/1995. (III. 13.) AB határozat
- ↑
