Életstílusgyógyszerek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pszichoaktív kábítószerek. Az elrendezés az óramutató járásával ellentétesen felülről balra: kokain , crack, metilfenidát (Ritalin), efedrin , MDMA (Ecstasy - levendula tabletta mosollyal), meszkalin (zöld kaktusz szárított hús), LSD (2x2 itatós apró zacskó), pszilocibin (szárított Psilocybe cubensis gomba), Salvia divinorum (10X kivonat kis táska), difenhidramin (Benadryl - rózsaszín pirula), Amanita muscaria (piros, szárított gomba darab) Tylenol #3 kodein tartalmú, pipa dohány (felső), bupropion (Zyban - barnás-lila tabletta), a kannabisz (zöld bud központ), hasis (barna téglalap)
Crack(repedés) kokain élettani hatásai.
20845 Dr. Placik Chicago Arlington Heights Illinois. Mellek zsírfeltöltése. 2011. szeptember 2.
Armstrong 7x nyerte meg a Tour de France-t doppingolva, bevallotta.
AbuGnost anabolikus szteroidok, GHB poppers.
"A kábítószerek potenciális károsító hatásának értelmezése" The Lancet 2007; 369:1047-1053.
A "kék" tabletta a családok millióinak életét megváltoztatta.
A minoxidil-3D, szájon át vérnyomáscsökkentő,de külsőleg hajnövesztő szerként alkalmazzák, mint életstílusgyógyszert.
Ginkgo biloba agyi keringés-fokozó, memóriát javítja.
Melatonin, alváshormon

Az életstílusgyógyszerek (angol: lifestyle drug, lifestyle-medicine) olyan gyógyszerek, amelyek növelik az egyén boldogságát, elégedettségét és a tüneteket, amelyeket így kezelnek, a társadalom nem tartja igazán betegségnek [1]. Az életstílusgyógyszerek kifejezés különböző elemeiből összeválogatott csoportjára utal a gyógyszereknek, amelyeket nem betegségre, orvosi célokra alkalmaznak. Ez magába foglalja a gyógyszerfüggőséget okozó hatóanyagokat, a sportteljesítmény növelésére alkalmas vagy más teljesítményt-fokozó szereket, valamint azokat, amelyeket kozmetikai célokra vagy tisztán szociális okokból használnak[2].

Az egészség egyre többek figyelmének középpontjába kerül, számos kutató szerint a következő évek bázisinnovációja, a világgazdaság fellendítője lehet[3]. A modern kor embere a szervezetében végbemenő folyamatokra fokozottabban figyel, gyakrabban keresi fel orvosát, több gyógyszert szed. Azonban ennek eredményeként nem feltétlenül az emberek egészségtudatossága nő, hanem gondolkodásuk válik betegségorientáltabbá. Ennek eredménye az, hogy egészségi állapotának szubjektív mutatói nem tükrözik a javuló halálozási arányokat és az emberek egyre elégedetlenebbek saját egészségi állapotukkal[4], ezt nevezik egészségparadoxonnak[5].

“Az egészség a korona az ember fején, de csak a beteg láthatja meg azt.” (Ókori, egyiptomi közmondás.)

Tartalomjegyzék

Életstílusgyógyszerek bővített meghatározása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Efedrin-3d, partidrogként ismert az éjszakában.

Egy életstílus kapcsán bekövetkezett, kezelendô problémákra szedett receptköteles gyógyszerek (például: anxiolitikumok), egy életstílus folytatásához szükségesnek ítélt készítmények (kognitív képességet fokozók, obesitás elleni szerek), gyógyszerek, amelyek szedése nem nélkülözhetetlen, de növeli az egyén komfortérzetét (például fogamzásgátlók, változókor tüneteinek csökkentésére szedett készítmények), ezért a páciens kezdeményezheti az orvosi vény felírást; választási lehetôség esetén az egyén is dönthet a készítmények között, nem az orvos, mert nagy valószínûséggel az egyén fedezi a költségeket (potenciazavarok elleni szerek); presztízst jelentô, „nyilvános” gyógyszerek, amirôl beszélnek, írnak és pozitív konnotációjúak[6][1], a szimbolikus tartalmuk fontos („aki ad magára, az ...-t szed”) [7].

Eszerint a meghatározás szerint a fogyasztó helyzetéből közelít a megfogalmazáshoz, megengedve azt is, hogy a reklám is fontossággal bírhat, láthatóvá téve a különben „láthatatlan” gyógyszerfogyasztást, netán egy plasztikai műtéti beavatkozást. A gondolkodás érthető módon kiterjeszthető tehát más területekre, például műtéti, beavatkozási technológiákra is, például a szépségipar kellékei, többek között a botox-kezelésre, amelyek szintén olyan egészségügyi beavatkozás, aminek célja a fentiekkel egyező, a döntési mechanizmus azonos, vagyis egyre inkább beszélhetünk életstílus-medicináról. Miután az életstílusgyógyszerek feltételezik a használó megfelelő anyagi ráfordításait, így a társadalom csupán bizonyos életstíluscsoportjai jöhetnek szóba potenciális vásárlóként[8].

Életstílusgyógyszerek kialakulásának története, kapcsolata az egészségpiaccal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1900-as éveket megelőző idôszakokban az életstílus nem volt igazán fontos, hiszen egy társadalmi réteghez való tartozás olyan kötöttséget jelentett, hogy mindenki a normák szerint cselekedett, ha jót akart, különben komoly szankciókat érvényesített a csoport a deviánssal szemben. Az 1950-es évek után, a jóléti társadalmakban növekedett meg az emberek szabadsága abban, hogy megválaszthatják, milyen értékeket követnek, mire áldozzák pénzüket, energiájukat, figyelembe véve, mi az, amihez megfelelô anyagi hátteret képesek biztosítani.

A választásnak egy bizonyos határon belül nincs társadalmi szankciója, a környezet megtűri az alternatív életvezetési irányokat is. Az életstílusgyógyszerek definíciója nem tisztázott, néhány szerzô kétségbe is vonta a kategória létezését, bár maga a fogalom már az 1970-es években megjelent az angol nyelvû szakirodalomban. Az egészségügyi ellátásra az emberek egyre inkább szolgáltatásként is gondolnak : a betegre fogyasztóként, az orvosra tanácsadóként, döntés előkészítőként és szolgáltatóként [9]. Az egészségügyi szolgáltatások piacán az egészségüket helyreállítani illetve megőrizni vágyók igényeinek kielégítése a cél.

21. századi életforma jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 20. század végére az életesélyek tekintetében új európai törésvonal jött létre, amely kelet-nyugati irányban osztja ketté Európát. A magyar lakosság életesélyei nem csak az Unió országaihoz, hanem a többi csatlakozó ország lakosságához képest is rosszabbak, és a javuló tendenciák ellenére még a csatlakozást megelőzően, 2003-ban is jelentős elmaradás mutatkozott. Az életesélyekben megnyilvánuló egyenlőtlenségek demográfiai, földrajzi és társadalmi tényezőkre vezethetők vissza. A demográfiai (nem, életkor) és a földrajzi (régió, településtípus, településnagyság) egyenlőtlenségek elemzése könnyebb, mivel a halálozási és a betegforgalmi adatok általában ilyen statisztikai bontásokban jelennek meg.

A társadalmi státusz következményei, bármennyire is fontosak, sokkal nehezebben vizsgálhatók, mivel ezeknek a jelzőszámai az egészségügyi statisztikákban általában nem jelennek meg. Még kevesebb adattal rendelkezünk az egészség- és betegviselkedést befolyásoló ismeretszint, értékrend, attitűdök, beállítódások területéről, holott ezek a jellegzetességek nem elhanyagolható szerepet játszanak a morbiditást és mortalitást meghatározó krónikus és degeneratív betegségek kialakulásában és lefolyásában. Általában elmondható, hogy napjaink életformáját az alábbiak jellemzik:

  • sok kontroll-vesztett helyzet, amelyben nehezen tartható fenn a pszichológiai és fiziológiai egyensúly
  • állandóan bővülő igényhalmaz
  • egészségpiac térhódítása (életstílusgyógyszerek)
  • test felértékelődése, esztétikai elemek kihangsúlyozása (fiatalság eszménye, versenyképességi tényező)
  • a jólét új dimenziókat kap (gondolkodásmód jelzője)
  • munka- élet egyensúly megteremtésének nehézségei
  • szereptudások eróziója
  • hatékonyság elvárás – elégedetlenség forrása is
  • elsekélyesedés mellett komoly kihívást jelentő munka iránti igény = „C-class” – „kreatív osztály” mint életstílus
  • azonnali megoldások preferálása
  • globális fenyegetettség
  • új jelenségek követése is kihívás

Egészséggel kapcsolatos életstílusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lifestyle Sports

Az életstílus összességében azt a módot, stílust hordozza, ahogyan az emberek az életüket irányítani kívánják, így az életcél és az értékek mutatkoznak meg döntően. A fertőző betegségek visszaszorulásával és a krónikus, degeneratív betegségek morbiditási és mortalitási jelentőségének megnövekedésével az egyén szerepe az egészség megőrzésében, a megbetegedésben, a betegségfolyamatok alakulásában, valamint a gyógyulásban egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ezt a tendenciát erősítik a társadalomban zajló hatalom-decentralizáló folyamatok, az egészségügyi ellátás költségeinek megállíthatatlan növekedése, valamint az egészséggel, a testtel, az egészségügyi rendszer működésével kapcsolatos civil szerveződések és mozgalmak is. Részben ezek eredményezték azt, hogy a magatartástudományok – az orvostudomány és az egészségpszichológia egyes ágazatai – vizsgálni kezdték azokat a laikus vélekedéseket, motiváló tényezőket, beállítódásokat, amelyek az egészséggel kapcsolatos életstílus két fő komponensét meghatározzák: az egészségviselkedést, amelynek célja az egészségi állapot fenntartása vagy javítása, és a betegviselkedést, a betegségekre, panaszokra, egészségi problémákra adott laikus választ. Az életstíluson belül négy különböző viselkedéstípus ismert az egészséggel kapcsolatosan:

  • Szabályozó: rutinszerűen végez egészségfenntartó tevékenységet (pl. étkezés, sportolás, alvás)
  • Preventív: testedzés, ésszerű táplálkozási szokások, testi változások figyelése jellemzi
  • Reaktív: orvos által nem diagnosztizált tünetek, panaszok kezelése (öngyógyítás)
  • Helyreállító: orvos által előírt terápiák alkalmazása, az orvos által rendelt gyógyszerek beszedése [10]

Életstílus és egészség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egészségpiacon is egyre inkább megjelenik az élményvásárlás igénye, de az autentikus forrás keresése is mind fontosabbá válik. A fogyasztók a hipermarketekben szocializálódnak, így elvárásaik az egészségpiacon is megjelennek (nyitva tartás, akciók, szabad döntés stb.). Összességében az egészségügy betegpiacból egyre inkább egészségpiaccá válik. Ennek egyik következménye az életstílusgyógyszerek megjelenése. A közép-, és a fiatal generáció érintett az ilyen típusú vásárlásokban. Az örökké fiatalos megjelenés, az energikus, megnyerő fellépés óhajtása, a hatékonyság bizonyítása, a gyorsaság, a mobilitás okozta feszültségek, az „egy élet alatt száz élet” megélése hajtja az ilyen termékek vásárlását. Ezek a gyógyszerek tehát nem kifejezetten egy tényleges betegség kezelését jelentik, hanem használatuk gyakran valamilyen társadalmi problémát old meg[11].

Az egészségpiac és "networks"[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport és státuszszimbólum.
Clinique Laboratories Central Wing On Department Store Clinique booth interior 01
"Az ábra szerint a bruttó hazai termék (GDP) hányadrészét fordítják egészségügyi ellátásra, számos fejlett országban (2006) (OECD ), az Egyesült Államokban 15,3 százalékot, Svájc 11,3 százalékot. A legtöbb magas jövedelmű ország részesedése kisebb volt, mint 10 százalék. "

Az egészségügy egyre inkább összekapcsolódik az iparral. Például a turizmussal a wellness és spa szolgáltatások esetében, a divatiparral a lélegző anyagok és intelligens ruhákon keresztül, míg a kozmetikai iparral a korszerű alapanyagú arckrémeken át, a kereskedelemmel a patikákon kívül kapható gyógyszerek szempontjából, az infokommunikációs technológiával az sms üzenetek („vedd be a gyógyszered” betegcsipek) kapcsán. Ezen túlmenően egyéb trendek is érvényesülnek az egészségügyben. Ilyen a boldogságigény, mely szerint az egészséghez egyre inkább az aktivitás, a jó kedély, sőt, a boldogság keresése is hozzátartozik, mely egyértelműen az úgynevezett életstílusgyógyszerek felé fordítja a figyelmet. Az egészségpiac "networkösödése" tapasztalható az ipar és kereskedelem szinte minden ágában. Az egyik oldalon az egészségipar szolgáltatói a kutatók, orvosok, gyógyszeripar, kórházak, gyógyszertárak stb., a másik oldalon az ipar és kereskedelem többi ága (elektronika, élelmiszer-gyártók, wellness, élelmiszer-gyártók, kozmetika, turizmus, média, reklám).

Globalizáció az egészségügyben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A globalizáció egyike azoknak a trendeknek a világ fejlődésében, amely sok változást okoztak életünkben, a piacokon. A világot átfogó piacok kialakulása, az ezzel együtt járó szigorú gazdaságossági szemlélet a piacképesség új dimenzióit hozta létre. Az egészségügy fejlôdési szakaszait vizsgálva egyre inkább jelen van a globalitás, az orvosi diagnosztikában, a terápiás protokollok átvételében, a gyógyszergyárak erőpolitikájában.

Társadalmi trendek és az egészségügy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Facelift Surgery - Before and After
Audi A1 S square 1.6 TDI Daytonagrau Interieur

Megatrendek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Életünket átfogó módon befolyásoló trend-kötegek, amelyek több szálon kapcsolódnak össze, hatásuk kikerülhetetlen:

  • Infotainment: információs technológia és szórakoztató ipar előretörése
  • Ökológia térhódítása
  • Tudásalapú társadalom
  • A test felértékelődése

A XXI. század gazdaságának következő bázis-innovációja, hajtóereje az egészségipar. Az egészség piaca növekvőben van, az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet rohamosan fokozódik. Ez egyaránt köszönhető a népesség elöregedésének, a betegségek egyre korábbi felismerésének és annak, hogy a legújabb trendek „megfertőzik” az egészséges embereket is (egyre fiatalabb emberek számára is mutatkoznak olyan megoldások, amelyek fokozzák a teljesítményt, javítják az adottságokat pl.: életstílusgyógyszerek elterjedésével. Az egészségügy „betegpiacból” egyre inkább „egészségpiaccá” válik. Ez egy párhuzamos folyamat. Egyszerre lehetünk szemtanúi egy folyamatosan bővülő betegpiacnak és egy napjainkban körvonalazódó egészségpiacnak az egyre több betegségtípus azonosítása és a betegségek egyre korábbi felismerése által.

Az egészség új dimenziói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • az egészség „csinálható”, fogyasztható, a test „javítható”
  • a prevenció is előtérbe kerül, a cél az egészség fenntartása
  • a páciensből vásárló lesz (egyre több saját finanszírozású döntés)
  • a külső és belső TEST jelentősége nő
az egészséges, esztétikus test a piacképes
a test egyre inkább látható és láttatott
egyre növekvő piacot teremt (pl. a férfiak bevonásával)
növekszik az igény a test kényeztetésére, és az elfogadott lehetőségek tárháza is bővül
  • új piacok nyílnak az iparágak összekapcsolódásával (pl. egészség és turizmus)

A ma emberét értékorientációja mellett az élettempójuk jellemzi jól, azaz attól függően, hogy milyen gyors vagy lassú életet élnek, változik életstílusuk is. Napjainkban eljutottunk egy újabb értékváltáshoz, melynek az a lényege, hogy a túlzott fogyasztástól elfordulás, a környezetre való figyelés és a saját egészség lehetőség szerinti óvása kerül előtérbe [12]. Ezek az egészség- és környezettudatos fogyasztók, akik a hedonizmusról és az élvezetkeresésről sem mondanak le, döntéseiknél mindig figyelembe veszik a környezeti és az egészséget érintő szempontokat. Fontos jellemzője az egyén felelősségének a felismerése. Felértékelődik minden, ami természetes. A szakemberek szerint a jövő az életstílusok jegyében telik majd: az egyén egy adott életfázisban több életstílus követője lehet [13].

Trendek, ellentrendek, újratrendek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

The Crystals Las Vegas
Trend Ellentrend
gyorsulás lassítás
high-tech, nyugati orvoslás gyengéd orvoslás
wellness/mindness null-ness
high-tech, virtualitás természetes / természetesség
örökké fiatal vállald korodat
Valójában a vállalatok több mint 20 milliárd dollárt fektettek be új életstílusgyógyszer kutatásába 1990 óta. Az egészségpiac keresleti oldala kimeríthetetlennek és kielégíthetetlennek tűnik (halhatatlanság iránti vágy). Az egyre újabb lehetőségek egyre újabb etikai kérdéseket vetnek fel. Az egyes generációk eltérő, de növekvő keresletet támasztanak. Az egészségesek „kezelése” egyre inkább előtérbe kerül, paradigma-váltás tanúi vagyunk.

Életstílusgyógyszerek csoportosítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bogdanovic és Langlands[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orális fogamzásgátló. Az egészséges nő kezdeményezheti a nőgyógyászánal, hogy szedni akarja a fogamzásgátlót, mert nem kíván gyermeket vállalni.
Pirulák reggelie.

Életstílusgyógyszer mindaz, amit a páciens kezdeményezésére ír fel az orvos. Ez a definíció az idekapcsolódó kategóriák egy jellemzô elemét ragadja ki, bár rendkívül fontos elemét[14].

Young[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

US. Illegális kábítószerek térképe 2009.
Medazepam
Fluoxetin HCl 20mg Caps. (Prozac)

Négy kategóriába sorolja az életstílusgyógyszereket[15].

Speciális indikációkra kifejlesztett gyógyszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leggyakrabban a társadalmi beilleszkedést érintik a betegség kialakulásával kapcsolatosan, amire a gyógyszert kifejlesztették. Probléma esetén farmakoterápiát alkalmaz az orvos (pl. korpásodás elleni szert alkalmaznak, ha a beteg közösségbe nem képes járni az erős korpásodás miatt; szorongást csökkentők).

Speciális indikációkra kifejlesztett gyógyszerek, amelyeket nem eredeti céljukra használnak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Antidepresszánsok „boldogságbogyóként” történő alkalmazása. A minoxidilt vérnyomáscsökkentőnek tervezték, de kopaszodásra használják hajszeszben.

Tradicionálisan használt készítmények, élvezeti szerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borisz Jelcin 1991. augusztus 22. Köztudottan alkoholfüggő volt.
Fájl:Humphrey Bogart by Karsh (Library and Archives Canada).jpg
Humphrey Bogart nikotinfüggő volt.(Library and Archives Canada)

Kedélyállapotot, szociális magatartást befolyásolják nem beteg embereknél, például alkohol, koffein, illegális drogok. A betegek szociális problémáikat élvezeti szerekkel próbálják ellensúlyozni.

Természetes gyógynövények, egyéb anyagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

C-vitamin, halolaj, gyógynövények, természetes eredetű anyagok.

Törőcsik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

MDMA-Ecstasy
MDMA-HCl

Az életstílusgyógyszerek feltételezik az alkalmazó anyagi ráfordításait, így a társadalom bizonyos életstíluscsoportjai jöhetnek szóba potenciális vásárlóként. További feltételként a trendaffinitást is megjelölhetjük, vagyis külsô vagy belsô késztetés hatására a társadalmi trendekkel való haladás, ami kiváltja az életstílusgyógyszerek megszerzésének igényét. Ily módon, minimális szûrôként az anyagi lehetôségeket és az új kihívásoknak való megfelelést alkalmazva, a lakosság körülbelül 15-20 százaléka lehet érintett a vásárlásokban, ami teljesen más összetételû csoportokból áll, mint a gyógyszerfogyasztók köre[16].

Kategória Példák Primer klinikai használat „Lifestyle”-használat
Speciális indikációra kifejlesztett gyógyszerek, amelyek alkalmasak életstílus-betegségek gyógyítására és különbözô életstílusigények kielégítésére sildenafil erekciós problémák erekciós problémák
fogamzásgátlók fogamzásgátlás fogamzásgátlás
orlistat elhízás ellen fogyókúra
sibutramin anorexiás panaszok fogyókúra
bupropion nikotinfüggôség leküzdése a nikotinfüggôség leküzdés
- methadon opiátfüggôség kezelése opiáthelyettesítés
Speciális indikációra kifejlesztett gyógyszerek, amelyek alkalmasak „életstíluscélokra” minoxidil magasvérnyomás kezelésére a kopaszodás megállítása
finasterid prosztatamegnagyobbodás kezelésére a kopaszodás megállítása
erythropoetin krónikus vérszegénység atlétikai teljesítmény-növelés
Csekély klinikai hatású szerek életstílusgyógyszer kategóriában alkohol roborálás, detoxikálás metanol-mérgezésben elterjedt használat
koffein migrénes fejfájás elterjedt használat
- cannabis krónikus fájdalom csökkentése „rekreációs” használat
Jobbára illegális szerek, amelyeknek nincs klinikai használatuk, de életstílus-fokozása használatuk elterjedt, jellemzô „ecstasy” (MDMA) nincs „rekreációs” használat
- „designer szteroidok” nincs atlétikai teljesítmény-növelés
- jellemzô kokain (egyes formái) nincs „rekreációs” használat

Rang és Dale farmakológusok osztályozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A metil-fenidát olyan gyógyszer, amely hasonlít az amfetaminhoz . A nevét gyakran rövidítik MPH, de jobban ismert a márka neve: Ritalin. Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban és narkolepsziában indikált gyógyszer.

A besorolási séma Gilbert et al. (2000) és Young (2003) munkáin alapulnak. Ez a rendszer magába foglalja azokat a gyógyszereket, amelyeket az életstílussal összefüggésben használnak, történelmi példákat alapul véve. Például az orális fogamzásgátlók, valamint életstílus betegséggel járó (mint például a nikotin-függőség) potenciálisan egészségkárosító anyagok okozta betegségek kezelésére használt gyógyszerek (pl.: bupropion). Ugyancsak ide tartoznak azok a gyógyszerek, mint a koffein és az alkohol, amelyek fogyasztása tömeges szerte a világon, és a kábítószerek, mint a kokain, valamint a táplálékkiegészítők. Különösen ellentmondásosak azon gyógyszerek fejlesztése, amelyek a szellemi teljesítményre hatnak, mint például a modafinil és metilfenidát, amelyeknek egyre növekszik a támogatottsága, mint egy út a tudományos sikerhez.

Életstílusgyógyszerek sportteljesítményt fokozók nélkül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az inkák a XIV. században életstílusgyógyszerként használták az Erythroxylum coca cserje levelét (drog: Cocae folium).
a XIX. századtól terápiás ágens, a Cocainum hydrochloricumot helyi érzéstelenítőként (Koler) és pszichostimulánsként (Freud) alkalmazott gyógyszer a medicinában.
A Zöld Crack. A XXI. században rekreációs partidrog, életstílusgyógyszer a bázisos kokain, a Crack
A XXI. században rekreációs partidrog, életstílusgyógyszer a kokain.

A gyógynövények (drogok) és a kábítószerek képesek egy bizonyos idejű használat elteltével lifestyle használatból átkapcsolni mainstream használatra. Például az atropint először, mint a szépítőszert használták, mert képes kitágítani a pupillákat. A kokaint először, mint egy életstílus kábítószert használták az indiánok Dél-Amerikában. A korai földrajzi felfedezők így kommentálták: "csökkenti az éhségérzetet, új erőt ad a fáradt és kimerült testnek, és boldoggá tesz, a szerencsétlen elfelejti bánatát." Ezt követően asszimilálódott az európai orvostudomány gyakorlatába, mint helyi érzéstelenítő, majd nagyrészt visszaalakult életstílusgyógyszerré, mint partidrog és, sajnos, az alapja a jogellenes több milliós dolláros nemzetközi kábítószerkereskedelemnek. A cannabis egy másik jó példa, amelyt nyugaton legalábbis pusztán rekreációs kábítószerként használt életstílusgyógyszer, de most (mint tetrahidrokannabinol) klinikai vizsgálatokban a krónikus fájdalom enyhítésére és a hányinger csillapítására alkalmazzák.

Sok, széles körben használt életstílusgyógyszer természetes anyagokból készült termék (pl. ginkgó kivonatok, melatonin, orbáncfű, cinchona kivonatok), amelynek gyártása és értékesítése általában nem ellenőrzött csatornákon keresztül zajlik. A készítmények ezért rendkívül változó minőségűek, és azok hatásosságát és biztonságosságát gyakran nem megfelelően tesztelték. Sok tartalmaz aktív hatóanyagokat, mint például szintetikus kábítószereket, amelyeknek lehetnek kedvező, és kedvezőtlen hatásuk is.

Kategória Hatóanyagok Primer klinikai használat „Lifestyle”-használat
Konkrét indikációban engedélyezett gyógyszerek, amelyeket "önként megválasztott életmód függvényében" is lehet használni vagy "életstílus betegségek ’ kezelésére Sildenafil Erektilis diszfunkció Erektilis diszfunkció
Orális kontraceptívumok Fogamzásgátlás Fogamzásgátlás
Orlistat Obezitás Testsúlycsökkentés
Sibutramin Anorektogén ágens Testsúlycsökkentés
Bupropion Nikotin-függőség gyógyítása Nikotin-függőség gyógyítása
- Methadon Ópiát-függőség gyógyítása Ópiát-függőség gyógyítása
Gyógyszerek, amelyek engedélyezettek különleges indikációban, de ezeket használni lehet más "életstílus" célokra Minoxidil Magasvérnyomás kezelésére Hajhullás
Finasterid Benignus prosztata-hiprtrófia Hajhullás
Ópiátok Fájdalomcsillapítás Rekreáció
Gyógyszerek, amelyek csekély vagy egyáltalán nem használják klinikai indikációjában, de életstílusgyógyszerként használatos Alkohol Roborálás, detoxikálás metanol-mérgezésben Élvezeti szer
Koffein Migrénes fejfájás Élvezeti szer
- Kannabinoidok Krónikus fájdalom kezelése Rekreáció
- Botulinum toxin Harántcsíkoltizom-spazmus Kozmetológia
Kábítószer (általában illegális), amelyek nem rendelkeznek klinikai hasznossággal, de képesek kielégítésére az életstílus kategória követelményeit „Ecstasy” Methylenedioxymetham-phetamine (MDMA) Nincs Rekreáció
- Kokain (néhány gyógyszerformában) Helyiérzéstelenítés Rekreáció
- Dohány (nikotin) Tapaszok az addikció gyógyítására Rekreáció
Természetes eredetű termékek, nagyrészt szabályozatlanok (gyakran anekdotikus és megalapozatlan) Halolajok Csekély mértékű-talán mint táplálékkiegészítő Elterjedt, többféle indikációban
Aszkorbin-sav Csekély mértékű -talán mint táplálékkiegészítő Elterjedt, többféle indikációban
Melatonin Nincs Elterjedt, többféle indikációban
Számos növényi és egyéb készítmények Nincs Elterjedt, többféle indikációban

Sportteljesítményt fokozók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipari méretű metamfetamin, MDMA laboratórium. CIKANDE, Indonézia.
Anabolikus szteroidok1
Dr. Steven Ungerleider, Dick Pound Dr. Steven Ungerleider az Egyesült Államok Olimpiai Bizottság tagjai és elnöke a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségnek 1999 óta.

A kábítószerek és gyógyszerek használata sportteljesítmény növelésére nyilvánvalóan elterjedt, bár hivatalosan tilos. tiltott gyógyszerek. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség WADA (http://www.wada-ama.org), amelyt annak nyomán alapítottak, részben válaszul néhány nagy horderejű dopping eset és kábítószer okozta halálesetek sportolók körében, kiad évente frissített listát azokról a tiltott anyagokról, amelyeket nem lehet felhasználni a sportolóknak a versenyeken és előtte sem. Kábítószer tesztelés főként a vér és a vizeletminta elemzése alapján, szigorúan meghatározott protokollok szerint. A kémiai elemzéseket, amelyek elsősorban gázkromatográfiás- tömegspektrometriás vagy immunoassay technikákra támaszkodnak, engedélyezett laboratóriumokban kell elvégezni[17].

Atlétákat könnyen meggyőzte az a lehetőség, hogy a sokféle kábítószer növeli nyerési esélyeiket, de hangsúlyozni kell, nagyon kevés kontrollált vizsgálatban mutatták ki, hogy a gyógyszerek ténylegesen javíthatják a sportteljesítményét az ilyen körülmények között edzett atlétáknak, és valóban sok ilyen vizsgálat eredménye negatív is volt. Azonban, elhanyagolható mértékben javítják a teljesítményt (gyakran 1% vagy kevesebb), amelyek nehezen mérhetők kísérletileg, különbséget tehet a győztes és a vesztes között, de a versenyképességre ható ösztönzők a sportolók és edzőik között általában nagyobb súllyal hatnak, mint a tudományos bizonyítékok[18].

Anabolikus szteroidok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szintetikus metil-tesztoszteron 2D szerkezeti képlate.

Anabolikus szteroidok tesztoszteron-szerű hatásokkal bíró nagy csoportja a vegyületeknek, köztük mintegy 50 vegyület a tiltó listán is szerepel. Új kémiai származékaik a "designer szteroidok", mint a tetrahidro-gesztrinon (THG) is. Rendszeresen fejlesztenek és kínálnak jogellenesen a sportolóknak designer doppingszereket, ami továbbra is komoly problémája a hatóságoknak, hogy felderítsék és azonosítsák ezeket az anyagokat. További probléma az, hogy ezek közül néhány szer endogén vegyület, vagy anyagcseretermék, ami megnehezíti a bizonyítást, hogy az anyagot már beadták illegálisan a sportoló szervezetébe vagy sem. Az izotópos arány-technológia segít, amelyek azon a tényen alapulnak, hogy az endogén és exogén szteroidok egy kicsit különbözők a C12 : C13 arányokban, ezért ez lehetővé teheti az exogén és endogén szteroidok megkülönböztetését analitikai elemzéssel.

Az anabolikus szteroidoknak hosszú távú hatásaik is vannak, és általában az egész trénig és a verseny alatt is ellenőrizni kell azokat. Jóllehet az anabolikus szteroidokat, ha kombinációban adják az edzéseken magas fehérje tartalmú táplálékkiegészítőkkel, kétséget kizáróan növelik az izomtömeget és a testtömeget, de kevés bizonyíték van arra, hogy arányosan növelnék az izomerőt az izomtömeg növekedésével, vagy hogy javítják a sportteljesítményt. Azonban hosszú távon alkalmazva súlyos mellékhatásaik vannak, beleértve a férfiak meddőségét, nők virilizmusát, máj és vese tumorokat, a magasvérnyomást, megnövekedett kardiovaszkuláris kockázatot és a serdülők korai csontvázérésének irreverzibilis leállását. Anabolikus szteroidok képesek fizikai elégedettség érzését produkálni, a jólét érzését, a versenyképesség növelését és az agresszivitást is növelik, néha tényleges pszichózisba is átcsapva az agresszió. A depresszió gyakori a doppingszerek hosszútávú szedésének megszüntetése után, esetenként hosszú távú pszichiátriai problémákkal jár az elvonás.

Clenbuterol, a β-adrenerg receptor antagonista , nemrég jött használatba a sportolók körében. Ismeretlen hatásmechanizmuson keresztül hat, az általa előállított anabolikus hatás hasonló az androgén szteroidokéhoz, de látszólag kevesebb a mellékhatással. Kimutatható a vizeletben, és tilos sportoláshoz használni.

Példák Hatásmechanizmus Élettani hatás Detektálás Megjegyzés
Androgén szteroidok, tesztoszteron, nandrolon. A legtöbb célsejtben a tesztoszteron egy aktív metabolitja, a dihidro-tesztoszteron, amelyhez helyileg egy 5α-reduktáz enzim kell. Tesztoszteron és dihidrotesztoszteron módosítja a géntranszkripciót a nukleáris receptorokon keresztül. Emelik a harántcsíkolt izom tömegét, az agressziót, a versenyképességet. Vizelet és vérmintából Sok endogén hormon létezik, így a magasabb a normál tartományban van szükség Humán choriogonadotropin néha növelni az androgén szekréciót.
Clenbuterol β-adrenerg receptor antagonista, nem tisztázott Kombinált anabolikus és agonista hatás β2 adrenerg receptorokln, növelheti izomerőt Vizelet
Hormonok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Agyi eredetű növekedési faktor. PDB id 1BND
Endokrin növekedési reguláció.
Protein domjén: Growth hormon receptor
Erythropoietin
Erythropoietin élettani hatása
Inzulin.
Inzulin rezgése.
  • emberi növekedési hormon, hGH

Az emberi növekedési hormon esetében a sportolók a rekombináns formáját alkalmazzák a hGH-nak, amelyt endokrin rendellenességekben használnak a medicinában. Az injekció hatása úgy tűnik, hasonló az anabolikus szteroidokéhoz. A hGH-nál is beszámoltak arról, hogy a jólét érzését váltja ki, de anélkül, hogy a kapcsolódó agresszió és változások a szexuális fejlődésben és viselkedésben jelentkeznének. A hGH növeli a zsírmentes testtömeget és csökkenti a testzsírt, de a hatása az izomerőre és a sportteljesítményre klinikailag nem tisztázott. Azt állítják, hogy növeli a felépülését, regenerációját a szöveti sérüléseknek.

A legfontosabb káros mellékhatása az akromegália, ami túlburjánzása az állkapocscsontnak és megvastagodása az ujjaknak, valamint cardialis hypertrophiát okozhat és valószínűleg nagyobb a rák kockázata is alkalmazása alatt. Kimutatása hGH-nek nehéz, mert az élettani szekréció pulzáló, így a normál plazma szint széles határok között változhat. A plazma felezési ideje rövid (20-30 perc), és csak nyomokban ürül a vizelettel. Azonban, a szekretált hGH három izoform változata eltérő molekulatömegű, míg a rekombináns humán növekedési hormon csak egy féle molekulatömegű, így a mérésre relatív mennyiségű izoformok használhatók kimutatásra, az exogén anyag kimutatására alkalmas. A hGH fokozza a májban az inzulinszerű növekedési faktor, az IGF-1 elválasztását, a sportolók körében terjed ennek a használata is.

  • eritropoetin, EPO

Az eritropoetin növeli a vörösvértest-termelést a csontokban. Az injekciót naponta vagy hetente adagolják, hogy növelje a vörösvértestek számát, és így a vér O2--t szállító kapacitása is nő. A fejlesztéseknek köszönhető rekombináns eritropoetin tette széles körben elérhetővé, de a használatának felderítése bonyolult. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy az alkalmazók magasvérnyomást, neurológiai betegségeket és trombózist kaphatnak.

  • inzulin

Néha használják (glükózzal annak elkerülése érdekében hipoglikémia kialakuljon), mert fokozza a glükózfelvételt és az energia termelést az izomban. Valószínűleg hatástalan.

Példák Hatásmechanizmus Élettani hatás Detektálás Megjegyzés
EPO, eritropoetin, darbepoetin, epoetin Szekréció után, eritropoietin kötődik elkötelezett eritroid őssejtek egy membrán receptorához a csontvelőben és internalizálják. Így serkenti elkötelezett eritroid progenitor sejtek szaporodását és ezáltal vörösvértestek képződését. Fokozott vörösvérsejt képződést okoz és ezáltal fokozza az oxigén-szállítás. Emelkedett vér viszkozitás okoz, emeli a vérnyomást és nüveli a stroke kockázatát, és az infarktust. Használata elsősorban állóképességbeli sportokban gyakorlat. Plazma felezési ideje rövid, így észlelés nehéz. Egyéb plazma markerek felhasználásával eritropoetin jelzésére lehetőség van.
Emberi növekedési hormon, hGH Growth hormon receptoron keresztül. Serkenti a normális növekedést és hatással van számos szövet növekedésére Fokozza a zsírmentes testtömeget és csökkenti a zsírtartalmat. gyorsul a kilábalás a szöveti sérülésekből. Szívizom hipertrófiát okoz, akromegália, májkárosodás és fokozza a rák kockázatát. Vérből Megkülönböztetni az endogén (nagyon változó) és az exogén humán növekedési hormont nehéz.
Inzulin Inzulin receptoron keresztül. Néha alkalmazzák (glükózzal hipoglikémia elkerülése érdekében ) fokozza a sejtek glükózfelvételt és az energia termelést az izomban. Valószínűleg hatástalan teljesítménynövelésre. Vérszint
β2-adrenoreceptor agonisták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A béta-adrenerg receptorok stiulálják a G-proteint. Az alfa alegysége a G-fehérjének aktiválja az adenilil-ciklázt, amely katalizálja az előállítását a ciklikus adenozin-monofoszfátnak (cAMP).

β2-adrenoceptor agonista szalbutamol és társai (albuterol levosalbutamol terbutalin, pirbuterol prokaterol clenbuterol metaproterenol fenoterol bitolterol mezilát ritodrin Izoprenalin szalmeterol formoterol bambuterol clenbuterol indakaterol), amit futók, kerékpárosok, úszók, használnak, azáltal fokozza a teljesítményt, hogy növeli a sejtek oxigén felvételét (a bronchodilatáció révén) és a szívműködést. Kontrollált vizsgálatok nem mutatnak a sportteljesítményben növekedést. Vizeletmintából mutatható ki.

β-adrenoreceptor antagonisták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
G-proteinhez kapcsolt receptorok.

β-adrenoreceptor antagonisták propranolol, stb. ( alfa-1-blokkolók Alfuzozin Doxazozin Fenoxi Fentolamin Prazozin Tamszulozin Terazozin Trazodon; alfa-2 gátlók Fentolamin Yohimbine Idazoxan Atipamezol Trazodon; Béta-1-blokkolók Metoprolol Atenolol bizoprolol Propranolol; Béta-2- blokkolók Butoxamin Propranolol; Béta-3-blokkolók SR 59230A) használják, hogy csökkentsék a remegést és szorongást "pontosság" azokban a sportokban, ahol nag pontosság szükséges (pl. lövészet, torna, búvárkodás). Vizeletmintából kimutathatók. Nem tiltott a legtöbb sportban.

Stimulánsok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Szimpatomimetikus aminok: a szimpatikus idegrendszer hatását utánozzák/erősítik (efedrin, metil-efedrin, fenfluramin, cathin, sibuthramin)
Indirekt szimpatomimetikumok
Direkt hatás adrenerg α és β receptoron
A monoamin visszavétel gyenge gátlói
Ellenállnak a MAO-nak
  • KIR stimulánsok: a légző és vazomotor központot izgatják, görcsöket okozhatnak (niketamid, amifenazol, sztrichnin, koffein, ptz)
  • Pszichomotor stimulánsok
Eufóriát és izgatottságot okoznak (kokain, dextroamfetamin, metamfetamin, phenmetrazin, methilfenidat)
Fokozozzák a motoros aktivitást és csökkentik a fáradtságot (taurin)
Dopamin-agonisták (selegilin)

A legfontosabb ilyen típusú gyógyszereket használják a sportolók, de hivatalosan tiltottak, mint például az efedrin és metil-efedrin, különféle amfetaminok és származékaik, így például metil-fenidát és fenfluramin[19], kokain, és számos más, központi idegrendszeri stimuláns, mint a niketamid, amifenazol (már nem használt klinikailag) és a sztrichnin. A koffein is alkalmazzák: egyes kereskedelemben kapható "energia italok" tartalmaznak taurint, valamint koffeint. A egy agonistája a glicinnek és az extraszinaptikus GABA-A receptorokon hat. Az agyra valószínűleg stimuláló hatással van. Ezzel szemben a szteroidok esetében, egyes vizsgálatok azt mutatták, hogy ezek a gyógyszerek a teljesítmény javítása érdekében futás és súlyemelés esetén kísérleti körülmények között növelik az izomerőt és csökkenti az izmok fáradtságát jelentősen. A pszichológiai hatása stimulánsok esetében valószínűleg fontosabb, mint azok élettani hatásai. Meglepő módon, a koffein úgy tűnik, hogy következetesebben hatékonyan javítja az izmok teljesítményét, mint a többi erősebb stimuláns. Több haláleset fordult elő a sportolók körében amfetaminok és efedrin-szerű gyógyszerek használata során. A fő okok a koszorúér-elégtelenség, a kapcsolódó magas vérnyomás, hyperthermia, társuló bőr érszűkület, és a kiszáradás.

Diuretikuumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Thiazidok, furosemid. Főleg gyors fogyás elérése verseny előtt vagy elfedjék jelenléte más szereknek a vizeletben hígítással. Vizeletmintából kimutatható. A nemkívánatos hatások közvetlenül kapcsolódnak a vesében ezek kacsdiuretikus hatásaihoz. Túlzott Na+ és víz elvesztése gyakori, és ez okozhatja a hypovolaemiát és a hypotoniát. Kálium veszteség, ami az alacsony plazma K+ (hypokalaemia) szinttel magyarázható, és a metabolikus alkalózis gyakori. Hypomagnesaemia kevésbé gyakori, de klinikailag jelentős lehet. Hyperuricaemia gyakori. Túlzott diuresis csökkenéséhez vezet a renalis perfúziónak és pre-renalis vesekárosodásnak (korai figyelmeztetőjel, ha emelkedik a szérum urea koncentráció). Dózisfüggő hallásvesztés (fokozza az egyidejű használata más ototoxikus gyógyszenek, mint aminoglikozid antibiotikumoknak) is származhat kevés ion szállítása esetén, a bazolaterális membránhoz a stria vascularison a belső fülben. Ez sokkal nagyobb adag alkalmazását követően léphet fel, mint az átlagos napi adag.

Kábító-fájdalomcsillapítók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kodeint, morfint stb., alkalmazzák, hogy elrejtsék a sérülés okozta fájdalmakat. Vizeletmintából kimutatható.

Kreatin[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kreatin-foszfát kémiai szerkezete.

A kreatin-monohidrát a leghatékonyabb étrendkiegészítő a nagyintenzitású edzéskapacitás és a zsírmentes testtömeg növelésére[20] Semmi sem bizonyítja, hogy a rövid vagy hosszú távú kreatinfogyasztás káros volna egyébként egészséges emberben. Fiatal sportolók esetén is elfogadható a kreatinbevitel. A kreatin-monohidrát (CM) a legszélesebb körben vizsgált és bizonyítottan hatásos származék. [21] Biztonságos és előnyös is lehet sport sérülések és egyes betegségek megelőzésére.

Endogén molekula, amely a májban és hasnyálmirigyben képződik aminosavakból. A testben lévő kreatin 95%-a a harántcsíkolt izmokban található. Kisebb mennyiségben az agyban és herében is megtalálható. A vázizmokban található Cr 2/3-a Cr-foszfát. A teljes kreatin raktár a vázizmokban (kreatin-foszfát és szabad kreatin) 70 kg-os egyénben kb. 120 g. Ugyanakkor 160 g-ot volna képes tárolni. A vázizmokban a kreatin 1-2%-a bomlik le naponta (1-2 g) kreatininné. A kreatinin a vizelettel ürül. A raktárak feltölthetők táplálékkal bevitt és szervezetben képzett kreatinnal. A hús és hal tartalmaz nagy mennyiségű kreatint. Nagy mennyiségben kéne fogyasztani (1-2 kg/nap), hogy g nagyságrendű kreatint vigyünk be. A kreatin táplálékkiegészítő olcsóbb és nem jár nagymértékű zsír és fehérjebevitellel.

  • A kreatinfogyasztás módja

Aki egyébként kevés kreatint fogyaszt, annál a raktár jobban növelhető (20-40%). Aki sok húst fogyaszt, annál csak 10-20%-kal. A teljesítmény fokozódása arányos a kreatinraktár növekedésével.

„Loading” protokoll
Feltöltésmentes protokoll
„Cycling” protokoll
  • Teljesítményfokozó hatás
A CM a leghatékonyabb tömeg- és anaerob teljesítmény növelő táplálék kiegészítő. Az izomsejtekben felgyülemlett kreatin-foszfát elsődleges hatása az, hogy elnyújtsa az anaerob glikolízis energiatermelő folyamatot az egyre fölszaporodó tejsav jelenlétében is. Emellett csökkenti az oxigénigényt edzés alatt, valamint növeli az izmok „energia valutájának”, az ATP-nek a szintjét.
A teljesítmény általában 10-15%-kal nő[22]
Géndopping[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Géndoppingról abban az esetben beszélünk, ha sejteket vagy örökítőanyagot (pl. DNS, RNS) átviszünk vagy génexpressziót befolyásoló szereket használunk (PPARδ receptor agonisták[23]; PPARδ-AMP-activated protein-kináz jelátviteli út agonistái) emberen teljesítmény fokozására.

  • Előnyei
Az új fehérje nem különböztethető meg az endogén fehérjétől
Megfelelő módszerrel csak kiválasztott szövetekben expresszálódik (pl. harántcsíkolt izom)
Meg sem jelenik a vérben és vizeletben
  • Génátvitel módszerei
módosított vírusok, amelyekből néhány vagy az összes vírusgént eltávolítják, képtelenek szaporodni, a gazdasejtet elpusztítani és új sejteket fertőzni (Adenovirusok, Herpesvirusok, Retrovirusok)
plazmidok, amelyek fehérje és sejtmentesek
genetikailag módosított sejtek, amelyek fokozhatják a sérülésből való felépülést vagy fehérjét termelhetnek
δ peroxiszóma proliferáció aktiválta receptor
AMP aktivált kináz (AMPK) májenzim fontos szerepet játszik az egész szervezet energia-egyensúlyában

Életstílusgyógyszerek alkalmazásának bioetikai ellentmondásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Finasterid, Propecia (finaszterid) az első és egyetlen FDA által engedélyezett gyógyszer, bizonyítottan férfi hajhullás kezelésére (a fej tetején) és az elülső közepe fejbőr területén. Tanulmányok kimutatták, hogy a férfiak 80%-a tapasztalat javulás a propeciától.

Hol kezdődik a betegség?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az életstílusgyógyszerek globális piaca 2007-ben meghaladta a 29 milliárd dollárt, nem olyan egészségi állapotokra koncentrál, amelyek testi egészségünket vagy jólétünket veszélyeztetik, hanem amelyek szociológiai ill. kozmetikai természetű problémákat oldanak meg. Azonban az USA-ban és másutt is minden gyógyszernek ugyanolyan szigorú engedélyeztetési eljáráson kell átesnie függetlenül attól, hogy betegségek kezelésére, vagy az emberek esztétikai megjelenésének ill. viselkedésének megváltoztatására alkalmaznak. Ez a megkülönböztetés néhány emberben felveti azt a kérdést, vajon a hiúság gyógyszerészetileg megérdemel-e ugyanolyan jelentőséget, mint az egyesek szerint hitelesebb egészségügyi állapotok? A közelmúlt életmódgyógyszerekkel kapcsolatos vita egyike, ami régóta kérdés, hogy valójában mi minősül "betegségnek", és milyen mértékben kell az orvostudománynak enyhíteni az emberi szorongáson és patológiás zavarok hiányában a betegeken, vagy nem tesz eleget egyébként egészséges egyének igényeinek és törekvéseinek[24].

A vita leggyakrabban a gyógyítást és a fejlesztést, a kutatás irányát állítja szembe egymással. Megszüntetik a hagyományosan normálisnak ítélt emberi különbségeket, és megpróbálják az emberek megjelenését egységesíteni. A személyek szintjén valószínűleg mindenki azt csinál, amit akar, de a közösség szintjén meg kell gondolnunk, vajon a szépségiparral kapcsolatos gyógyszerek fejlesztése valóban erőforrásaink legtökéletesebb felhasználását jelenti-e [25]. Az őszülés elleni tabletta a sokadik azon vényköteles gyógyszerek sorában, amelyek a sokak szerint kellemetlen állapotokat célozzák. Az eredetileg a prosztata-megnagyobbodás kezelésére szolgáló finasteridet 1997 óta a férfiak androgén hajhullása ellen használják. A botoxot 2002. óta ráncosodás ellen, a Latisse-t 2009. óta kozmetikai célokra alkalmazzák, miután a zöldhályog elleni kezelés során a betegek felfedezték, hogy szempillájuk hosszabbá és sűrűbbé válik. Az FDA szóvivője, Sandy Walsh elmondta, hogy a hivatal mindegyiket ugyanúgy vizsgálta, mint a rák- vagy a szívgyógyszereket, ezért nem áll szándékukban életstílusgyógyszerekként kategorizálni azokat.

Pathologizálás és üzleti érdek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyzetet csak még tovább bonyolítja, hogy a gyógyszerek többsége mellékhatásokkal rendelkezik. A L'Oreal új őszülés elleni tablettája a pigmentáció módosítása miatt problémát okozhat abban az esetben, ha hatást gyakorol az anyajegyekre, és ennek következtében nehezebben lehet majd ezeket lehetséges melanómákként diagnosztizálni. Stacy Malkan, az amerikai Biztonságos Kozmetikumokért Kampány alapítója szerint gyakran semmit sem lehet tudni a valódi mellékhatásokról. Ha valami megváltoztatja a szivárványhártya színét, mi mást változtathat még meg, ami nem ilyen látványos? Malkan szerint úgy tűnik, ez a befejezetlen kutatások új határterülete. A gyógyszeripari cégek kritikusai azt állítják, hogy a gyógyszeripari vállalatok aktívan pathologizálnak, azaz ők kitalálnak újszerű rendellenességeket és betegségeket, melyeket nem ismertek azelőtt olyan gyógyszerekhez, amelyek nem nem hoztak elég profitot. A korlátozott orvosi kutatási források viszonylag csekély feltételei ellentétben állnak sok súlyos kezeletlen betegséggel szemben. Sokkal veszélyesebb betegségek, mint a rák és az AIDS továbbra is nehezen kezelhető. Némelyek azt állítják, hogy az életstílusgyógyszerek többsége alig több, mint orvosilag szabályozott rekreációs gyógyszerhasználat.

Aggodalmak az életstílusgyógyszerek használatával kapcsolatban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A növekvő, az interneten, az e-gyógyszertárakból szabadon beszerezhető gyógyszerekkel párosulva, a közvetlen reklám a gyógyszeripar által a nyilvánosság segítségével, az egyes országokban biztosítják, hogy a kereslet élénk maradjon, és a gyógyszeripari ágazat kétségkívül dolgozzon ki több életstíluságenst. A lobbi ereje a betegek részéről különösen gyógyszerek tekintetében függetlenül a potenciális költségektől vagy a bizonyítottan hatásosságtól, komoly problémát okoz a gyógyszerek szabályozását végző hatóságok és azok között, akik meghatározzák az egészségügyi prioritásait az állam által finanszírozott szociális rendszerekben a gyógyszerek tekintetében. Olyan kábítószerek, amelyek javítják a rövid távú memória kezelését demenciában szenvedő betegeknél, általánosságban kívánatos volna alkalmazásuk, annak ellenére, hogy a jelenlegi gyógyszerek csak kismértékben hatékonyak. Kiterjesztése a meglévő és a jövőbeni pszicho-stimulásokat az egészséges gyerekek és a diákok csoportjára, versenyelőnyt jelenthet a tanulásban, ami sokkal ellentmondásosabb is. Továbbá új kilátások azon gyógyszerek esetén, amelyek az öregség időtartamát megnyújtják, ami más szociális és etikai aknamező egy túlnépesedett világban.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • H. P. Rang, M. Maureen Dale, James M. Ritter, Graeme Henderson, Rod J. Flower Elsevier Limited, Oxford, 2011.
  • Goodman & Gilman’ s Manual of Pharmacology and Therapeutics Copyright © 2008 by The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Manufactured in the United States of America. Except as permitted under the United States Copyright Act of 1976, no part of this publication may be reproduced or distributed in any form or by any means, or stored in a database or retrieval system, without the prior written permission of the publisher.
  • Clinical Drug Drug Therapy: Rationales for Nursing Practice [Paperback] Lippincott Williams & Wilkins, 2007

Anne Colli

  • ENCYCLOPEDIA OF WORLD HISTORY I.- VII. Copyright © 2008 by Marsha E. Ackermann, Michael J. Schroeder, Janice J. Terry, Jiu-Hwa Lo Upshur, and Mark F. Whitters Maps copyright © 2008 by Infobase Publishing
  • Disease and Medicine in World History Sheldon Watts by Routledge 29 West 35th Street, New York, NY 10001

First published 2003

  • THE CAMBRIDGE HISTORICAL DICTIONARY OF DISEASE Edited by KENNETH F. KIPLE KENNETHF.KIPLE Bowling Green State University © Cambridge University Press 2003
  • XTerm Medical Dictionary 2004
  • Edward Kremers,Glenn: Kremers and Urdang's History of pharmacy Amer. Inst. History of Pharmacy. Copyright.
  • Nick Barber, Alan Willson: Clinical pharmacy Elsevier Health Sciences, 2006.12.21
  • K. N. Hansen, G. Parthasarathi: Text Book Of Clinical Pharmacy Orient Blackswan, 2004.01.01.
  • A. V. Yadav: Hospital And Clinical Pharmacy Pragati Books Pvt. Ltd., 2008.08.07
  • Avois, L., Robinson, N., Saudan, C., et al., 2006. Central nervous system stimulants and sport practice. Br. J. Sports Med. 40 (Suppl. 1), 16-20. (Deals mainly with the illegal use of stimulants such as ephedrine, amfetamine and cocaine in sport. Particularly highlights the dangers of misuse)
  • British Medical Association, 2002. Drugs in sport: the pressure to perform. BMJ Publications, London. (Useful coverage of the whole topic)
  • Catlin, D.H., Fitch, K.D., Ljungqvist, A., 2008. Medicine and science in the fight against doping in sport. J. Intern. Med. 264, 99-114. (Very interesting review of the whole area and the establishment of antidoping agencies)
  • Mottram, D.R. (Ed.), 2005. Drugs in sport, fourth ed. Routledge, London. (Comprehensive description of pharmacological and regulatory aspects of drugs in sport, with balanced discussion of evidence relating to efficacy and risk)
  • Spedding, M., Spedding, C., 2008. Drugs in sport: a scientist-athlete's perspective: from ambition to neurochemistry. Br. J. Pharmacol. 154, 496-501. (Very accessible review written by two brothers, one of whom is an Olympic athlete and the other a pharmacologist. Unique insights. Highly recommended)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Young, S.N., 2003. Lifestyle drugs, mood, behaviour and cognition. J. Psychiatry Neurosci. 28, 87-89.
  2. H. P. Rang, M. Maureen Dale, James M. Ritter, Graeme Henderson, Rod J. Flower Elsevier Limited, Oxford, 2011.
  3. (Törıcsik 2007)
  4. Pikó Bettinának, a magatartástudomány egyik jeles magyar képviselőjének véleménye az emberek egészséghez való viszonyáról
  5. Barsky (1988)
  6. A konnotáció hagyományosan a denotáció ellentéteként használatos. A két fogalomnak a szemotikában és a szemantikában van nagy jelentősége. A denotáció mindkét területen valamiféle központit vagy elsődlegest jelent – a szemantika esetében a jelentés magját vagy a referenciát, a szemiotikában elsődleges szignifikációt; ezzel szemben a konnotáció valami másodlagosat vagy éppen szubjektívet jelent – másodlagos, illetve asszociált jelentést, nem a jelölt és jelölő közötti viszonyt, hanem inkább különálló jelek közötti viszonyt.
  7. LAM 2007;17(8–9):632–635. Törôcsik: Életstílusgyógyszerek
  8. http://health.usnews.com/health-news/managing-your-healthcare/policy/articles/2011/11/04/drugs-to-make-you-look-beautiful----but-at-what-price
  9. Lantos et al. 2005
  10. Szántó, 2005.
  11. Törőcsik, 2007.
  12. Törőcsik 2007
  13. (Kozák 2010)
  14. Bogdanovic S, Langlands B. Lifestyle drugs patientinitiated prescribing. Biophoenix, 2001 www.biophoenix.com
  15. Young SN. Lifestyle drugs, mood, behaviour and cognition. Journal of Psychiatry Neuro- science 2003
  16. Törôcsik M. Vásárlói magatartás. Budapest: Akadémiai Kiadó; 2007.
  17. http://blogs.bmj.com/bjsm/category/drugs-in-sport/
  18. Martindale's Drugs Restricted in Sport Pocket Companion 2009. © Journal of Sports Science and Medicine (2009) 8, 311 http://www.jssm.org
  19. Lexchin, J., 2001. Lifestyle drugs: issues for debate. CMAJ 164, 1449-1451. (Excellent review highlighting many important issues)
  20. International Society of Sports Nutrition állásfoglalás
  21. Buford et al. (2007) J Int Soc Sports Nutr . 4:6.
  22. – Kreider . (2003) Mol Cell Biochem. 244(1-2):89-94.
  23. http://www.antidopping.hu/php/upload/2013_01/07/135758084989121914/tiltolista_2013_hu.pdf
  24. Smith, R., 2002. In search of 'non-disease'. BMJ 324, 883-885. (A fascinating and amusing piece that seeks to define 'health' and 'disease'. It's more tricky than you think! Forms a fascinating background to the lifestyle drugs debate)
  25. – mondja Dr. Joel Lexchin, a torontói York Egyetem professzora.

Ellenőrzött lap