Ékfarkú sas

Ékfarkú sas
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes) Család: Vágómadárfélék (Accipitridae) Alcsalád: Sasformák (Aquilinae) Nem: Aquila Faj: A. audax
Tudományos név
Aquila audax (Latham, 1802)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Ékfarkú sas témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Ékfarkú sas témájú médiaállományokat.

|

Portré

Az ékfarkú sas (Aquila audax) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Ausztrália, Indonézia és Pápua Új-Guinea területén él.

Alfajai

• ékfarkú sas (Aquila audax audax) – ez az alfaj él az elterjedési terület java részén
• tasmán ékfarkú sas (Aquila audax fleayi) – ez az alfaj kizárólag Tasmánia szigetén fordul elő; veszélyeztetettnek tartják, alig 200 szabadon élő pár maradt a szigeten

Megjelenése

Testhossza 85–106 centiméter, szárnyfesztávolsága 180–250 centiméter, a hím testtömege 2–4 kilogramm. A tojó nagyobb a hímnél, maximális súlya több, mint 5 kilogramm is lehet. Tollazata barna, sötétebb mintázattal. Lábai hosszúak és vastagok, hosszú, éles karmokban végződnek. Csőre nagy, horgas és erős.

Prédája mellett

és a röpképe

Életmódja

Általában emlősökkel táplálkozik, de dögöket is szívesen elfogyaszt.

Szaporodása

Fészekalja 1 tojásból áll. A kotlási idő 45–50 nap, a fióka még 75–80 napig tartózkodik a fészekben.

Fészke a fán

és tojása

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 22.)
• Novum állatvilág enciklopédia IV.: Madarak I. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2006. ISBN 963-9334-93-6 – magyar neve

Külső hivatkozás

• Képek az interneten a fajról