Ékfarkú halfarkas
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Stercorarius parasiticus (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ékfarkú halfarkas témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Ékfarkú halfarkas témájú médiaállományokat. |
Az ékfarkú halfarkas (Stercorarius parasiticus) a madarak (Aves) osztályának a lilealakúak (Charadriiiformes) rendjéhez, ezen belül a halfarkasfélék (Stercorariidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Az ékfarkú halfarkas az északi-sarkkör szélességén és annak közelében költ. Fészkelőhelyei Alaszkától kezdve Kanada sarkköri területein, Grönlandon és Észak-Európán át egészen Kelet-Szibériáig megtalálhatók. A telet főként a déli féltekén tölti a tengereken.
[szerkesztés] Megjelenése
A madár hossza 41–46 centiméter, szárnyfesztávolsága 110–125 centiméter, testtömege 300–645 gramm. A felnőtt madár hátoldala sötétbarna, hasoldala túlnyomórészt barna. Két színváltozata létezik: egy világosabb és egy sötétebb árnyalatú, valamint számtalan átmeneti forma. A szárnyakon világosabb foltok láthatók. A két középső kormánytoll hosszabb a többinél, vége hegyes és a költési szezon vége felé gyakran eltörik. A fiatal madár tollazata sötétbarna, a szárnyán világosabb rajzolat található. A meghosszabbodott középső faroktollak hiányoznak.
[szerkesztés] Életmódja
A költési szezont kivéve túlnyomórészt magányos, de ekkor is csak a párját tűri meg a revírterületén. Tápláléka halakból, madarakból, tojásokból, rovarokból, emlősökből és bogyókból áll. Sokat kalózkodik. Ahelyett, hogy maga halászna, hagyja, hogy más madarak gyűjtsék össze a táplálékot, s azután elveszi tőlük. A tengerpartok közelében a fészkek kifosztására "szakosodott". A halfarkas kedvenc áldozatai a csérek, bár azok is mesterien repülnek. Az állandó támadások hatására a csér elengedi a halat, mire a halfarkas megfordul, és elkapja azt a levegőben. E madár 18 évig is élhet.
[szerkesztés] Szaporodása
Az ivarérettséget 4–5 évesen éri el. A költési szezon május-július között van. Évente egyszer költ. Egy fészekaljban 1–3, többnyire 2 zöld vagy barna sötétbarnán pettyezett tojás található. A tojásokon mindkét szülő 25–28 napig felváltva kotlik. A fiatal madarak 25–30 napos korukban repülnek ki.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon ritka vendég.
[szerkesztés] Források
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Charlie Bood: A természet csodái 1. Interprint Kft 1990. ISBN 963-02-7705-0
