Éjszaka
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont. |
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont. |
 |
Az éj vagy éjszaka a Napnak a látóhatár alatt való tartózkodásának időköze. Tartama a hely geográfiai szélességétől, és a Nap deklinációjától, azaz az évszakoktól függ. Az egyenlítő alatt az éj folyton 12 óráig tart, az egyenlítőn kívül az ekliptika ferdesége miatt különböző hosszúságú, és évenként csak kétszer (március 21. és szeptember 23.) egyenlő hosszúságú a nappal. A legrövidebb és leghosszabb éj a napfordulók (június 21. és december 21.) alkalmával áll be, amikor a Nap az egyenlítőtől messze áll észak-, illetőleg délfelé. A sarkkörök alatt évente egyszer van 24 órai éj és egy félévvel rá, ugyanily tartamú nap. A pólusok alatt a nap és éj tartama egy félévet tesz ki és az északi póluson nappal van, ha a Nap az egyenlítőtől északra áll, azaz a nyári félévben. A pólus és poláriskör között az éj tartama 24 óra és egy fél év között változik és természetesen annál nagyobb, minél közelebb fekszik a hely a pólushoz. Csakhogy az É-vidéki éj a levegő sugártörése miatt tetemesen rövidebb és a szürkület által elviselhetőbb.
